Az MTI 2024. május 4-i közleménye szerint Varga Mihály bejelentette, hogy az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfát további két évig lehet majd alkalmazni. A kedvezmény a pénzügyminiszter szerint nem csak a háztartásoknak, de az építőiparnak is könnyebbséget jelent.

A csatolt összefoglaló tartalmazza a 2021-évi legfontosabb adóváltozásokat, és az őszi adómódosító csomag Parlament felé benyújtott, de még nem elfogadott adóváltozásait. Az építőipar számára fontos változás a helyi iparűzési adóban az ideiglenes iparűzési adóra vonatkozóan történik majd. Az október 13-án benyújtott tervezet még nem tartalmazza az 5%-os áfa szabályait.

2020. január 1. óta lehetséges a visszatérítés, de ennek számos feltétele van. Valószínűleg a vállalkozások túlnyomú többsége került már olyan helyzetbe, hogy valamelyik vevője nem tudott fizetni, ezért követelése behajthatatlanná vált. A WTS Klient az áfatörvény 2020. január 1. óta hatályos, a behajthatatlan követelés áfa-visszatérítésével kapcsolatos új szabályait vizsgálta meg.  

2020. január 1-jétől ismételten a normál, 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni az új lakóingatlanok értékesítésére, azaz 2020. január 1-jétől kezdődően megszűnik az a lehetőség, hogy kedvezményes, 5%-os adómértékkel adózzon olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése után, amelyeknek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert. A 150 négyzetméteres küszöbérték a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásra, míg a 300 négyzetméteres küszöbérték az egylakásos lakóingatlanra vonatkozik. Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) alpontja alá azok a lakóingatlanok tartoznak, amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

A Magyar Kormány szociálpolitikai és bürokráciacsökkentő intézkedései következtében a korábbinál jobban előtérbe kerültek az építési jogban használt fogalmak értelmezései. Elég arra gondolnunk, hogy a CSOK igénybevétele és az egyszerű bejelentéssel építhető lakóházak meghatározása során is kiemelt szerepe van az alapterület meghatározására szolgáló előírásoknak. Bár látszólag egy épület alapterületét könnyen megállapíthatjuk, de mint mindig itt is a lényeg a részletekben van, és ezt végignézve rájöhetünk, hogy talán mégsem olyan egyszerűen meghatározható dologról van szó. Ennek a problémakörnek egy eklatáns példája a fedett terasz, melynek státusza a mai napig vitás kérdés az építésügy szereplői között. Jelen tájékoztatóban a problémát és a lehetséges válaszokat járjuk körül részletesebben.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) egyes ingatlanokkal kapcsolatos ügyleteket érintő, 2016. július 16-ától hatályos módosítása az építésügyi jogszabályok változásán alapul. A NAV által közzétett tájékoztató szerint az Áfa tv. ezen szabályozással összefüggő módosításának eredményeként az egyszerű bejelentéshez kötött ügyletek az építési engedélyhez kötöttekkel azonos elvek szerint ítélendőek meg.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója összefoglalja a lakásépítés esetén elérhető lakáscélú állami támogatási formák igénybevételének legfontosabb feltételeit. A családi otthonteremtési támogatás (CSOK) és az adó-visszatérítési támogatás (új lakás építésekor visszaigényelhető áfa) részletei is megismerhetők az összefoglalóból.