Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

17. Ügyészi fellépés

Az ügyésznek a közigazgatási hatósági eljárásokkal kapcsolatosan is vannak úgynevezett közérdekű feladat- és hatáskörei. Az ügyész ellenőrizheti a közigazgatási hatóságok döntésének törvényességét, és törvénysértés esetén felléphet annak megszüntetése érdekében.

1.
Hogy kerülhet rá sor?

Az ügyész közérdekű feladat- és hatásköreit a közigazgatási hatósági eljárásokban elsősorban bírósági peres és nemperes eljárások megindításával (perindítási jog), valamint hatósági eljárások kezdeményezésével és jogorvoslat előterjesztésével gyakorolja (ügyészi fellépés) [2011. évi CLXIII. tv. 26. § (1) bek.].

Az ügyész – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – intézkedésének megalapozása érdekében hivatalból vizsgálatot folytat, ha a tudomására jutott adat vagy más körülmény megalapozottan súlyos törvénysértésre, mulasztásra vagy törvénysértő állapotra (a továbbiakban együtt: törvénysértés) utal [2011. évi CLXIII. tv. 26. § (2) bek.].

Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét [2011. évi CLXIII. tv. 29. § (1) bek.].

2.
Milyen esetben él felhívással az ügyész?

A közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott olyan döntés, valamint hatósági intézkedés törvényességét ellenőrzi, amely
- egyedi,
- bíróság által felül nem bírált,
- jogerős vagy végrehajtható [2011. évi CLXIII. tv. 29. § (1) bek.].

A törvénysértésnek nem minősülő hiányosságra és az olyan, csekély jelentőségű törvénysértésre, amely fellépést nem tesz indokolttá, az ügyész jelzésben hívja fel az illetékes szerv vezetőjének figyelmét. Ha az ügyész ezt kéri, az illetékes szerv vezetője a jelzéssel kapcsolatos álláspontjáról az ügyészt harminc napon belül értesíti [2011. évi CLXIII. tv. 26. § (7) bek.].

3.
Milyen határidővel léphet fel az ügyész?

Ha törvény másképp nem rendelkezik, az ügyész az alábbi határidőkön belül él felhívással a törvénysértés megszüntetése érdekében
- a közigazgatási hatósági döntés érdemére kiható törvénysértés esetén a jogerőre emelkedéstől vagy a végrehajtás elrendelésétől számított legfeljebb egy éven belül,
- kötelezettséget megállapító, jogot elvonó vagy korlátozó döntés esetén a végrehajtáshoz való jog elévüléséig,
- követelés biztosítását vagy dolog zárlatát elrendelő döntéssel szemben mindaddig, amíg ez az állapot fennáll [2011. évi CLXIII. tv. 29. § (2) bek.].

4.
Hová nyújtja be az ügyész a felhívást?

Az ügyész a felhívását az ügyben eljáró szerv felügyeleti szervéhez nyújtja be. Ha a döntést hozó szervnek nincs felügyeleti szerve, vagy felügyeleti szerve a Kormány, vagy ha az ügyben felügyeleti intézkedés jogszabály alapján kizárt, a felhívást az ügyész a döntést hozó szervhez nyújtja be [2011. évi CLXIII. tv. 29. § (4) bek.].

A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész az alapügyben hozott jogerős döntést támadhatja meg bíróság előtt [2011. évi CLXIII. tv. 29. § (5) bek.].

5.
Mit tartalmaz az ügyészi felhívás?

Az ügyész felhívás tartalmazza a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott olyan döntés, valamint hatósági intézkedés ellenőrzése során észlelt törvénysértés megjelölését, és az ügyész indítványozza a törvénysértés megszüntetését.

6.
Elbírálásra jogosult szerv

Az ügyben eljáró szerv felügyeleti szerve a címzettje az ügyészi felhívásnak.

7.
Végrehajtásra gyakorolt hatása

Az ügyész a felhívásban indítványozhatja a törvénysértő döntés végrehajtásának felfüggesztését. A felhívás címzettje a végrehajtást a döntéséig köteles azonnal felfüggeszteni, és erről az ügyészt egyidejűleg tájékoztatni [2011. évi CLXIII. tv. 29. § (3) bek.].

8.
Speciális eljárási szabályok

Ha az ügyész az e törvény hatálya alá tartozó ügyben lép fel a törvénysértés orvoslása érdekében, annak elbírálására az ügyészségről szóló törvénynek az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló fejezetében foglaltak az irányadók [2004. évi CXL. tv. 120. §].

Azokban az ügyekben, amelyekben az ügyész fellép, és az ellenérdekű fél a fellépésre okot adó körülményt saját maga is orvosolni tudja, az ügyész a fellépését megelőzően önkéntes teljesítésre történő felhívással élhet, amelyben 60 napon belüli határidő tűzésével indítványozza a törvénysértés megszüntetését.
A felhívás címzettje a megadott határidőn belül az iratok megküldésével tájékoztatja az ügyészt arról, hogy
- a törvénysértést orvosolta,
- testületi döntést igénylő esetben a testület összehívásáról intézkedett, vagy
- a felhívásban foglaltakkal nem ért egyet (indokai kifejtésével) [2011. évi CLXIII. tv. 26. § (3) bek.].

Ha a felhívás címzettje az ügyész által megadott határidőn belül
- a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget,
- nem válaszol, vagy
- a felhívásban foglaltakkal nem ért egyet,
 az ügyész 30 napon belül fellép, vagy értesíti a címzettet az eljárása megszüntetéséről. Testületi döntést igénylő esetben ezt a határidőt a testület döntést hozó ülésének időpontjától kell számítani [2011. évi CLXIII. tv. 26. § (4) bek.].

Ha az ügyész törvényben meghatározott fellépési joga mérlegelésen alapul, és a fellépés mellőzéséről dönt, a fellépés érdekében hozzá forduló kérelmezőt indokolt állásfoglalásban köteles erről tájékoztatni. A kérelmező jogosult – a kézhezvételtől számított 8 napon belül – a felettes ügyésznél az állásfoglalás felülvizsgálatát kezdeményezni. A felülvizsgálat lehetőségéről a kérelmezőt tájékoztatni kell [2011. évi CLXIII. tv. 26. § (5) bek.].