10.5.2. A műszaki átadás-átvételi eljárás szabályai (papír alapon vezetett építési napló esetében)

Az elektronikus építési naplóhoz kapcsolódóan 2013. október 1-jétől bevezetett új szabályokat a már megkezdett építkezéseken még nem lehet alkalmazni. A papír alapon vezetett építési naplókhoz kapcsolódó szabályokat az alábbiakban foglaltuk össze.

A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak megállapítása, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti építési szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka, vagy a technológiai szerelés a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult, és a teljesítés megfelel az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek, jellemzőknek [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 32. § (1a) bek.].

Az átadás-átvételi eljárás időpontját a fővállalkozó kivitelező tűzheti ki, és erről értesítenie kell a megrendelőt (az építtetőt). A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás megindításának időpontjáról, az építési engedély számáról és az építés helyszínéről az illetékes építésfelügyeleti hatóságot is köteles értesíteni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 32. § (1)-(2) bek.].

Az építtető (vagy megbízottja) köteles ezen megjelenni, és a munkát megvizsgálni. Az építtető által megbízott építési műszaki ellenőr köteles a fővállalkozó kivitelező által megjelölt időpontra kitűzött műszaki átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni az elkészült építőipari kivitelezési tevékenységet és az építési szerződésben foglaltak teljesülését [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 32. § (2) bek.].

A műszaki átadás-átvételi eljárásról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni (a jegyzőkönyv egy-egy példánya az építtetőt és a fővállalkozó kivitelezőt illeti, illetve egy példány az építési napló mellékletét képezi).

A jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyekre jogvita esetén jelentősek lehetnek, így különösen
a) az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját,
b) a műszaki átadás-átvételi eljárásban résztvevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét,
c) az építtető által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket,
d) az építtető észrevételeit,
e) a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat, hiányokat, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén - az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező - külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető),
f) a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket,
g) a jogszabályban előírt nyilatkozatokat,
h) az építtető döntését arról, hogy átveszi-e az építményt,
i) az építtető döntését arról, hogy igényt tart-e a hibák kijavítására vagy árengedményt kér (ha az építtető a hibák, hiányok, hiányosságok kijavítását kéri a kijavítás határidejét, valamint a kijavításért és az átvételért felelős személy megnevezését is rögzíteni kell).

A jegyzőkönyvet minden résztvevőnek alá kell írnia. Ha hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készült, akkor azt a fővállalkozó kivitelezőnek szintén alá kell írnia [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 32. § (3)-(5) bek.].