Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Állattartó építmények elhelyezésének feltételei

A Kúria Önkormányzati Tanácsa ismételten kimondta, hogy amikor a jogalkotó akként rendelkezik, hogy egy adott szabályozási tárgyat a helyi építési szabályzatnak kell tartalmaznia, akkor az nem pusztán technikai előírás, hanem éppen a helyi építési szabályzat elfogadásához kapcsolódó garanciális rendelkezések érvényesülését írja elő. Az OTÉK szerint az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit a helyi építési szabályzatban kell megállapítani.

Magyar Közlöny: 2017. évi 45. szám
Érintett jogszabály: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az állatok tartásáról szóló 30/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet,
2008. évi XLVI. törvény
Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata: Köf.5048/2016/3. számú határozat

1.
Az eset rövid leírása

Az ügy alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes szegedi ingatlanán lótartást végzett. Az elsőfokú hatóság a helyszíni szemlén megállapította, hogy az egyik istálló az utcafronttól 30,3 méterre található, míg a másik istálló az utcafronttól 15,66 méterre, a szomszédos ingatlan nyílászárójától 27,5 méterre helyezkedik el.

Az elsőfokú hatóság határozatával kötelezte a felperest, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított hat hónapon belül az ingatlanon az akkori, nem megfelelő védőtávolságra (közterületről 50 méter, oldalkerttől és hátsókerttől 30 méter) lévő állattartó épületben a lovak tartását szüntesse meg. Felhívta egyidejűleg a felperes figyelmét a határozat nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén kiszabható bírságra.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a per tárgyalását felfüggesztette és a Kúriához fordult, kérve a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az állatok tartásáról szóló 30/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. § (2)-(3)-(4) bekezdése, valamint 1. számú melléklete más jogszabályba ütközésének vizsgálatát.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. érintett rendelkezései más jogszabályba ütköztek, ezért azok nem alkalmazhatók a megsemmisítés időpontjában bármely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyekben.

2.
Érintett rendelkezések

Ör.
2. § (2) Haszonállat tartására szolgáló épület alkalmasságának, illetve építésének feltételeit az érvényben lévő előírások alapján az építési hatóság – új épület létesítéséhez a szükséges engedélyezési eljárás keretében – határozza meg.
(3) Haszonállat tartására szolgáló épület és az ahhoz tartozó kifutó, illetve trágya és trágyalé tároló a rendelet 1. sz. mellékletével meghatározott védőtávolságok szerint helyezhető el, illetve létesíthető.
(4) A védőtávolságot a lakás és az állattartásra szolgáló épület egymáshoz legközelebb lévő nyílásai között légvonalban kell mérni. Ez a távolság 20%-kal csökkenthető saját tulajdonú és használatú épületnél.
1. számú melléklet Az állattartó épületek elhelyezésekor és a telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK)
36. § (5) Az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit – a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével – a helyi építési szabályzat állapíthatja meg.

3.
Az indítvány

A Bíróság szerint az Ör. vizsgálni kért szabályai ellentétben állnak az OTÉK 36. § (5) bekezdésével, valamint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 6. § (6) bekezdésével. A bíróság idézett a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5073/2013/4. számú határozatából, kiemelve azt az előírást, hogy az OTÉK alapján az állattartó telepek védőtávolságát nem az állattartásról szóló rendeletben, hanem a helyi építési szabályzatban kell meghatározni.

A Bíróság jelezte azt is, hogy az Önkormányzat az Ör. vizsgálni kért rendelkezéseit hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezést éppen az OTÉK 36. § (5) bekezdésének rendelkezései tették szükségessé, amely alapján nem az állattartásról szóló rendeletben, hanem a helyi építési szabályzatban kell meghatározni az állattartó épületek védőtávolságát.

4.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

A Kúria elsőként azt rögzítette döntésében, hogy a Kúriának lehetősége van a már hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet vizsgálatára is.

Az ügyben nem volt vitás, hogy az Ör. vizsgált rendelkezései állattartó építmények elhelyezésének feltételeit határozták meg, így az sem, hogy az OTÉK 36. § (5) bekezdésének hatálya alá tartozó szabályozásról volt szó.

A Kúria egy korábbi, Köf.5.073/2013/4. számú döntésében helyi állattartásról szóló rendelet vizsgálata kapcsán az alábbiakra mutatott rá: „Az OTÉK alapján az állattartó telepek védőtávolságát nem az állattartásról szóló rendeletben, hanem a helyi építési szabályzatban kell meghatározni. A Kúria megítélése szerint nemcsak technikai előírás, hogy a helyi építési szabályzatnak kell rendelkezni az állattartó telepeket érintő védőtávolságról, hanem annak garanciális jelentősége is van, amennyiben a helyi építési szabályzat megalkotására – mint sajátos helyi normára – az Étv.-ben foglalt speciális szabályok (lásd pl. véleményeztetési eljárás lefolytatása) irányadók. Ilyen rendelkezések az állattartásról szóló rendelethez nem kapcsolódnak, ezért a védőtávolságnak az állattartásról szóló rendeletben való szabályozása – amellett, hogy szövegszerűen is ellentétes az OTÉK vonatkozó szabályaival – egyben az Étv.-ben foglalt, a helyi építési szabályzat megalkotásához kötődő garanciákat is kiüresíti.”

A Kúria a fenti érveket jelen eljárásban is irányadónak tekintette. Amikor a jogalkotó akként rendelkezik, hogy egy adott szabályozási tárgyat a helyi építési szabályzatnak kell tartalmaznia, akkor ahhoz egyben a helyi építési szabályzat elfogadásához kapcsolódó garanciális rendelkezések érvényesülését is előírja. Az adott esetben az Étv., valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben megállapított egyeztetési eljárás érvényesüléséről volt szó.

Az Ör. indítványban támadott 2. § (2)-(3)-(4) bekezdései, valamint az 1. számú melléklete tehát más jogszabállyal, vagyis az OTÉK 36. § (5) bekezdésével állt szemben.