A jövő nemzedékek szószólója a nagy létszámú állattartással kapcsolatos bűzhatások témájában adott ki figyelemfelhívást, melynek középpontjában a vonatkozó szabályozási környezet és jogalkalmazási gyakorlat alapjogi vetületei állnak. A hosszú időn át fennálló levegővédelmi környezeti konfliktusok egy részének oka feltehetően a bűz objektív mérésének és bizonyításának a nehézsége. A figyelemfelhívás rávilágított arra, hogy egyedi ügyekben a konfliktusokat csak a bűz – jogszabályok szerinti, tényszerű – bizonyításával lehet feloldani, amihez segítséget nyújtana egy általános, egységes jogi, valamint szakmai álláspont és eljárásrend kialakítása arra vonatkozóan, hogy milyen bizonyítási folyamattal (akkreditált mérések, szakértői számítások, helyszíni érzékszervi igazolások stb.) igazolható objektíven, minden kétséget kizáróan a zavaró szaghatás léte és eredete.

2015 és 2021 között öt fokozatban szigorodnak az épületenergetikai követelmények. A költségoptimalizált és a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírásoknak való megfelelés viszont nem biztosítható minden esetben. Eddig csak a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott kivételek esetén és a műemlékekre nem vonatkozott az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, de egy őszi módosítással felmentést kaptak az állatkerti épületek is.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa ismételten kimondta, hogy amikor a jogalkotó akként rendelkezik, hogy egy adott szabályozási tárgyat a helyi építési szabályzatnak kell tartalmaznia, akkor az nem pusztán technikai előírás, hanem éppen a helyi építési szabályzat elfogadásához kapcsolódó garanciális rendelkezések érvényesülését írja elő. Az OTÉK szerint az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit a helyi építési szabályzatban kell megállapítani.