Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A Fiumei úti sírkert és Andrássy úti ingatlanok műemléki védelem alatt

A belügyminiszter több, a Budapest VI. kerület, Andrássy úton található ingatlant helyezett műemléki védelem alá, illetve összesen 33 ingatlant, ingatlanegyüttest nyilvánított műemlékké. A műemlékvédelem sajátos tárgyaként műemlékké nyilvánították a Fiumei úti sírkertet is. A rendelet sajnos több épület esetében megszüntette a műemléki védettséget, mivel az adott műemlék időközben megsemmisült.

Magyar Közlöny: 2013. évi 133. szám
Érintett jogszabály: 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet, 24/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet
Új és módosító jogszabály: 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelet
Hatályos: 2013. augusztus 12.

1. Műemléki védelem alá került ingatlanok, épületek

A 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelet a Budapest VI. kerület, Városligeti fasor és az Andrássy út több ingatlanát műemléki védelem alá helyezte. Műemléki védettséget kapott egyebek mellett a Foncière Pesti Biztosító Intézet 1881-1882-ben Feszty Adolf tervei alapján épített bérpalotája (Budapest VI. kerület, Andrássy út 2. (Bajcsy-Zsilinszky út 13., Révay utca 1.), a Magyar Államvasutak részére 1875-1876 között Rochlitz Gyula tervei alapján historizáló stílusban épített irodaház (Budapest VI. kerület, Andrássy út 73-75.), az 1911-1912-ben Löffler Sándor és Löffler Béla tervei alapján épített, késő szecessziós stílusú Kramer-villa (Budapest VI. kerület, Bajza utca 18. (Városligeti fasor 14.), valamint az ún. Epreskert és Képzőművészeti Egyetem területe (Budapest VI. kerület, Bajza utca 41. (Kmety György utca 26-28., Munkácsy Mihály utca 18., Szondi utca 71.).

A belügyminiszter a műemlékvédelem sajátos tárgyaként műemlékké nyilvánította a Budapest VIII. kerület, Fiumei út 16. számú, 38821/2 helyrajzi számú ingatlanon fekvő Fiumei úti sírkertet (Kerepesi úti temetőt). Korábban már egyedi műemlékként nyilvántartottak a területen 17 építményt, ezek védettségét a továbbiakban a műemlékvédelem sajátos tárgyaként, a 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelet 2. mellékletben meghatározott adatokkal tartják fenn. A jogszabály szerint a védetté nyilvánítás célja a temetőnek a 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelet 2. mellékletben meghatározott területrészei, síremlékcsoportjai, sírépítményei, síremlékei és egyéb építményei történeti és művészeti, kertépítészeti értékeinek, a temető karakterét adó kisépítészeti alkotásainak, valamint mindezek összefüggéseinek, a temető térszerkezeti sajátosságainak, a 20. század elejéig kialakított térstruktúrájának (parcellakiosztás, úthálózat, az utakat szegélyező fasorok, az 1850-es években emelt temetőfal) megőrzése, továbbá a temető méltó használatának biztosítása. A Fiumei úti sírkert az örökségvédelmi bírság szempontjából az I. kategóriába sorolták.

Védelem alá került egyebek mellett a Szent Gellért Szálló és Fürdő 1914-1918 között épített historizáló-szecessziós fűtőháza (Budapest XI. kerület, Orlay utca 5-7.), a Fasori Evangélikus Templom és Gimnázium historizáló épületegyüttese (Budapest VII. kerület, Városligeti fasor 17-21.) is. A vidéki helyszínek közül az ópusztaszeri Árpád-kori Szermonostor maradványai, valamint a millenniumi Honfoglalás-emlékmű, a solti rádióadó építményei és a teresztenyei temető hagyományos képének és sajátos, antropomorf jellegű fejfás sírjeleinek műemlékké nyilvánítását emelem ki.

2. Megszűntetett műemléki védettségek

A műemléki védettség két esetben telekalakítás miatt módosult (az egyik a Budapest XII. kerület, Béla király út 26. számú ingatlan), illetve a Salamon László és családja által 1702-ben emelt, barokk stílusú zsirai Szentháromság-szoborról kiderült, hogy az nem a műemléki védettségről szóló 24/2012. (IX. 14.) EMMI rendeletben meghatározott ingatlanon található.

Érdekesség, hogy a mezőfalvi ciszterci majorság mezőségi majoros gazdálkodást reprezentáló, helytörténeti és ipartörténeti jelentőségű épületei közül a majorsági főépület műemléki védettsége úgy szűnt meg, hogy a rendeletből nem derül ki a műemléki védelem megszüntetésének oka.

Sajnos hét ingatlan – három pápai, egy püspökmolnári, egy tatai és két vaskeresztesi – műemlék védettségét azért szüntette meg a belügyminiszter, mert a műemléki érték megsemmisült. Az elpusztult lakóházak, gazdasági épületek miatt ismét csökkent az épített örökségünk.