A köztársasági elnök is aláírta a magyar építészetről szóló törvényt

Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2023. október 18-án terjesztette be a parlamentnek a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. Az építési jog legfontosabb jogszabálya a törvényalkotási folyamatban T/5662. szám alatt követhető figyelemmel. Az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslat szövegét több ponton módosította, és az egységes javaslattervezetet a 2023. december 12-i ülésnapon fogadták el. A köztársasági elnök december 20-án aláírta a törvényt így már csak a Magyar Közlönyben való megjelenésre kell várni.

 

A jogalkotási folyamat főbb eseményei

A magyar építészetről szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó fontosabb események és iratok listáját az alábbiakban találhatják meg:

2023.10.18. A törvényjavaslat benyújtása (ide kattintva megtekinthető az eredetileg beterjesztett szöveg)
2023.10.18. Gazdasági Bizottság lefolytatta a részletes vitát
2023.11.06. Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága lefolytatta a részletes vitát
2023.11.09. Képviselői módosító javaslatok benyújtási határideje – Összesen 4 darab módosító javaslat érkezett, ezeket ide kattintva olvashatják el
2023.11.13. Bizottsági részletesvita-szakasz megnyílása
- A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat: T/5662/8
- A részletes vitáról szóló bizottsági jelentés: T/5662/7, T/5662/9
2023.11.14. A részletes vita lezárása:
- Előterjesztői nyilatkozat:  T/5662/10 
2023.12.07. Törvényalkotási Bizottság eljárását megkezdte és befejezte
- Összegző módosító javaslat:  T/5662/11 
- Összegző jelentés:  T/5662/12 
- Egységes javaslat:  T/5662/15 
 

Döntés a törvényjavaslatról

Az Országgyűlés 2023. december 12-én fogadta el a törvényjavaslatot. Az alábbiakban láthatók az egyes szavazati arányok:

 

Az elutasítás kizárólag Szabó Rebeka (Párbeszéd) által benyújtott módosító indítványra vonatkozott. A módosítási javaslatból egy-két elem egyébként átkerült a törvényjavaslat szövegébe, például a Balaton tómedrével közvetlenül kapcsolatban álló új vízfelület kizárólag kialakításának feltételei kapcsán.

A parlament.hu rendszerében egyébként ez az egy érdeminek tekinthető, ellenzéki módosító indítvány lelhető fel, ami mindenképpen furcsa, ha a jogszabály jelentőségét nézzük. Elképzelhető persze, hogy még az előkészítő szakaszban jelezték az ellenzéki pártok a törvényjavaslattal kapcsolatos fenntartásaikat.

Az Országgyűlés egyébként MSZP-s képviselők indítványát elfogadva a javaslatban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvényt hatályon kívül helyezi. Az már más kérdés, hogy a hatályon kívül helyezett jogszabály – igaz, átalakított – rendelkezéseit megtaláljuk a törvényjavaslatban, tehát magának a beruházások kiemelésének lehetősége nem szűnik meg.

A módosítások hiányának másik oka az előterjesztő dicsérheti: az ellenzéki képviselők nem találtak hibákat a javaslatban. Az utóbbi lehetőségnek azért ellentmond, hogy az ellenzéki pártok nemmel szavaztak, illetve a Jobbik és a Mi Hazánk tartózkodott.
 

 

Nem kellett sokat várni az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök aláírására

Az építési és közlekedési miniszter által előterjesztett másik, kiemelten fontos, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény elég viszontagságos utat járt be, ezért kíváncsian vártuk, hogy a magyar építészetről szóló törvény milyen gyorsan jelenik majd meg a Magyar Közlönyben.

Az Országgyűlés elnöke 2023. december 15-én, míg a köztársasági elnök december 20-án aláírta a törvényt, így már csak a Magyar Közlönyben való megjelenésre kell várni.
 

Az Építésijog.hu kapcsolódó összefoglaló cikke

A magyar építészetről szóló törvény az építési jog területének legfontosabb jogszabálya lesz, éppen ezért az Építésijog.hu kiemelt figyelmet szentel a törvényjavaslatnak. Az ide kattintva elérhető ÖSSZEFOGLALÓ CIKKben találják meg a témában megjelent cikkeinket, hogy átfogó képet tudjanak kapni az aktuális tudnivalókról, és a szerzőink szakmai álláspontjáról.

Az összefoglaló cikkből elérhető egy videó is, amelyben Lázár János építési és közlekedési miniszter mutatja be a törvényjavaslatot.