Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Ne vegyen olyan víztisztítót, ami tiltólistán szerepel!

Magyarországon az épület ivóvízhálózatába csak olyan víztisztító építhető be, ami rendelkezik a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ivóvízbiztonsági engedélyével, és az engedélye hatályos is. 2022. év elején az NNK frissítette a forgalomból kitiltott hálózativíz-utókezelő kisberendezések (köznapi nyelven vízszűrők) közhiteles nyilvántartását. Víztisztító vásárlása előtt tájékozódjon az NNK honlapján és ivóvízbiztonsági tanácsadónál. Fontos tudni, hogy Magyarországon a vízmű a vízóráig felel a csapvíz minőségéért, a vízóra utáni vízminőség romlás a tulajdonos vagy üzemeltető felelőssége.

VÍZTISZTÍTÓT CSAK IVÓVÍZBIZTONSÁGI ENGEDÉLLYEL

Az ivóvízellátó rendszereket üzemeltetőnek minden intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy az ivóvíz előállítása (beszerzése, kezelése, tárolása, elosztása) során a vízzel érintkezésbe kerülő anyagok, termékek, a vízkezelési eljárások ne jelentsenek veszélyt az emberi egészségre, az élelmiszerbiztonságra és hatásukra ne történjen vízminőségromlás. Magyarország területén csak a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletnek megfelelő, vízzel érintkezésbe kerülő anyagok, termékek és technológiák használhatóak. A vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek bejelentésének meglétét, a bejelentésben foglalt alkalmazási feltételek betartását, a technológiák ivóvízbiztonsági engedélyének meglétét, az engedélyben foglalt előírások teljesülését, a tájékoztatási kötelezettség betartását az illetékes népegészségügyi szerv ellenőrzi.

Amennyiben egy már nyilvántartásban lévő anyagot, terméket vagy ivóvízbiztonsági engedéllyel rendelkező technológiát az NNK közegészségügyi szempontból kockázatosnak ítél meg, a bejelentőt vagy engedélyest további vizsgálatokra kötelezi. Az NNK az anyagot, terméket a nyilvántartásból törli vagy az ivóvízbiztonsági engedélyt visszavonja, ha a további vizsgálatok eredménye indokolja. Az NNK további vizsgálatok elrendelése nélkül, haladéktalanul visszavonja az ivóvízbiztonsági engedélyt, illetve törli az anyagot, terméket a nyilvántartásból, ha a közegészségügyi kockázat olyan magas, hogy a kockázatcsökkenés lehetősége a további vizsgálatok eredményétől sem várható [201/2001. (X. 25.) Korm. rend. 8. §].

 

ENGEDÉLYES VÍZTISZTÍTÓK

Az ivóvízbiztonsági engedélyt az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalmazónak kell az NNK-nál kérelmezni [201/2001. (X. 25.) Korm. rend. 8/B. §].

Az engedéllyel rendelkező víztisztítókról az NNK közhiteles nyilvántartást vezet, ami elérhető itt.

 

TILTÓ HATÁROZAT ALATT ÁLLÓ VÍZTISZTÍTÓK ÉS VÍZADAGOLÓK

Az NNK közhiteles nyilvántartásában az általa lefolytatott, hivatalból indult eljárások során meghozott azon intézkedések kerültek összefoglalásra, melyek az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, illetve medencés fürdővízellátásban vízzel közvetlenül érintkező engedély- vagy bejelentés-köteles anyagok, termékek, illetve hálózativíz-utókezelő vagy vízadagoló, ballonos vízadagoló kisberendezések forgalomba hozatalának, továbbforgalmazásának megtiltására irányulnak.

Az alábbi linkre kattintva elérhető az NNK közhiteles nyilvántartása a jogsértő termékekről:
 

A nem megfelelő víztisztító választása többet árt, mint használ!

Fontos, hogy a hálózati vízadagolók és ballonos adagolók is ronthatják a vízminőséget, ha nem rendelkeznek engedéllyel, vagy azokat nem tartják megfelelően karban. A vízadagolókat az ivóvízbiztonsági engedélyben leírtak szerint kell karbantartani, ami akár napi takarítást és rendszeres fertőtlenítést is előírhat.
 

ÓLOM A CSAPVÍZBEN

Magyarországon az egyik legtöbb embert érintő vízminőségi probléma a csapvíz ólomszennyezése. A Nemzeti Népegészségügyi Központ külön projektben foglalkozott a problémával.
 

Forrás: pexels.com

„Az ólomkockázat szempontjából magas vagy nagyon magas kockázatúnak számít körülbelül 80.000 lakóház és 455.000 lakás. A becsült érintett lakosszám 746.000 fő. A projekt honlapján elérhető egy cím szerinti keresést biztosító ólomkockázat térkép, valamint az egyéni érintettség pontosabb becslésére használható ólom-kockázat számoló alkalmazás is. A csapvíz ólomtartalma elsősorban az épületek, lakások belső hálózatából származik, amelynek cseréje tulajdonosi felelősségi körbe tartozik.”[1]

Hogy mekkora valószínűséggel vagyunk érintettek, arra segítséget nyújt az NNK ivóvíz kockázati kalkulátor és a Csapvíz ólomtartalom kockázati téképe.



Ha az ólomcsövek eltávolítása nem oldható meg, akkor az ólomeltávolításra az NNK által bevizsgált és tanúsított víztisztítóval biztosítható az egészséges ivóvíz a csapból, megfelelő karbantartás mellett. Az ivóvíztisztítónak mindenképpen rendelkeznie kell ivóvízbiztonsági engedéllyel is, amely a biztonságos üzemeltetés feltételeit is előírja[2].
 

Javasoljuk, hogy a kockázati térképen "legalább magas kockázatú" épületekben lévő ingatlanok adásvételekor legyen kötelező vagy erősen ajánlott a csapvíz ólomszennyezés kockázat értékelésének csatolása (akkreditált vizsgálatok alapján).

Az energetikai tanúsítás már kötelező az adásvételeknél, mivel ez rendkívül hasznos az energiatakarékos szempontok meghatározása érdekében. Az ivóvíz tisztasága szerintünk még ennél is fontosabb, hiszen a lakók egészségéről van szó, ezért méginkább indokolt, hogy a vevők tájékozódni tudjanak ebben a kérdésben is. Az emberek többsége nem is tud arról, hogy az ingatlanban a vezetékek egészségkárosító hatásúak lehetnek.

Ha az épület életkora alapján feltételezhető ólomcsövek jelenléte, vagyis az ólomszennyezés nem zárható ki, a legfontosabb vízminőség javító feladat az ólomszennyezés csökkentése, kisgyerekek és várandósok számára a 100% ólomeltávolítás. Erre a feladatra csak az ólomeltávolításra NNK által bevizsgált és tanúsított víztisztító jelent biztonságos megoldást.

Olvassa el további cikkeinket ólommentes ivóvíz témában és az épület ivóvízhálózatába tervezhető termékekről vagy olvasson a WELL Standard honlapon az egészséges megoldásokról.