Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

10.3.4. 2022-től elindult az Üvegkapu az építkezéseken

Az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer elnevezést valószínűleg senki nem jegyezné meg, ezért a jogalkotó az Üvegkapu nevet adta az építőiparban 2022. januárjától bevezetendő új adminisztrációs kötelezettségnek. Az Üvegkapu lényege, hogy elektronikus módon lehessen nyilvántartani, hogy ki tartózkodik az építési munkaterületen. Már az elektronikus építési napló 2013. évi bevezetésekor voltak kísérletek arra, hogy a munkát végző szakemberek adóazonosító jelének rögzítésével lehessen a feketegazdaságot visszaszorítani. Úgy tűnik, a jelenlét pontos dokumentálása 2022-ben ténylegesen meg is valósul, de az Üvegkapu csak a jelentősebb beruházásoknál fog „megnyílni”. Az Üvegkapu-rendelet 2022. február 19-étől módosult első alkalommal: szűkítették a kötelező alkalmazás körét.

Magyar Közlöny: 2021. évi 162. szám, 2021. évi 102. szám, 2021. évi 229. szám, 2022. évi 28. szám
Új és módosító jogszabály: 2021. évi LXIII. törvény; 510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelet; 717/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet; 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet, 44/2022. (II. 16.) Korm. rendelet
Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény; 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet; 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet; 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet
Hatályos: 2022. január 1., 2022. február 19.

Üvegkapu: a jogszabályi háttér

Az Országgyűlés a 2021. évi LXIII. törvénnyel, az Építési törvény 2021. júniusi kiegészítésével teremtette meg Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer alapjait. Az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) új IV/B. fejezetében találjuk meg az alábbi fogalmakat:
a) foglalkoztatott: az Étv. IV. fejezet hatálya alá tartozó kivitelezés építési munkaterületén munkavégzés céljából tartózkodásra jogosult, a vállalkozó kivitelezővel vagy a kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozással bármely munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
b) kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozás: az Étv. IV. fejezet hatálya alá tartozó kivitelezés esetében a kivitelezést elősegítő, a kivitelezési tevékenységet az építési munkaterületen kiegészítő vagy kiszolgáló - így különösen őrzési, védelmi, épület- és egyéb takarítási - tevékenységet végző gazdálkodó szervezet [2021. évi LXIII. tv. 2. § (2) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 57/G. §].

Az Étv. szerint a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerrel összefüggésben kormányrendeletnek kell tartalmaznia
a) a rendszerbe tartozó építőipari kivitelezési tevékenységek körét – lásd: Üvegkapu-rendelet,
b) az Üvegkapu működésére és használatára vonatkozó követelményeket – lásd: Üvegkapu-rendelet,
c) az Üvegkapu eszközeinek biztosítására irányuló, továbbá a csatlakozás további feltételeit meghatározó szolgáltatási szerződés tartalmára és megkötésére irányadó szabályokat – ez a rendelet még nem jelent meg,
d) az Üvegkapuban tárolt, személyes adatnak nem minősülő adatok, illetve az oda feltöltendő dokumentumok körét – lásd: Üvegkapu-rendelet,
e) az Üvegkapu más nyilvántartásokhoz és adatbázisokhoz való kapcsolódásának szabályait és - a személyes adatok kivételével - az automatikus adatátadással érintett adatok körét – lásd: Üvegkapu-rendelet,
f) az Üvegkapuval kapcsolatos kötelezettségek betartásának ellenőrzésére vonatkozó részletes anyagi és eljárási szabályokat – ez a rendelet még nem jelent meg –,
g) az Üvegkapu üzemeltetőjét és tárhelyszolgáltatóját – lásd: Üvegkapu-rendelet [2021. évi LXIII. tv. 2. § (3) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1) bek. 33. pont].

A törvényi felhatalmazás alapján született meg az 510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelet, azonban ezen jogszabály lényegében nem lépett hatályba (azt nem tudjuk, hogy mi indokolta a jogszabály lecserélését).

A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet már hatályba is lépett 2022. január 1. napjától, ezt nevezzük Üvegkapu-rendeletnek.

Az Üvegkapu-rendelet első módosításait a 44/2022. (II. 16.) Korm. rendelet tartalmazza (a módosításról szóló tájékoztató ITT elérhető).
 

Milyen közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni az Üvegkaput?

Az Üvegkaput az alábbi feltételek együttes teljesülése esetében kell alkalmazni egy beruházás során [707/2021. (XII. 15.) Korm. rend. 1. §; 707/2021. (XII. 15.) Korm. rend. 10. §]:
 

Az Üvegkapu-rendelet hatályos előírása alapján azokra a keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések vagy dinamikus beszerzési rendszerek esetében az elvégzendő munkák összegét – a Kbt. általános előírásaival ellentétben – az Üvegkapu használata tekintetében nem kell összeszámítani. Az Üvegkaput a konkrét munkaterületen, a konkrét építési tevékenység esetében kell csak alkalmazni, ha az eléri a 700 millió forintos becsült értéket [707/2021. (XII. 15.) Korm. rend. 10/A. § (1)-(2) bek.].

A becsült érték alatt az Étv. szerinti építőipari kivitelezési tevékenységre - ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is - irányuló, konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló visszterhes szerződések önmagában vett értéke értendő, akkor is, ha az keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alapján, vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazásával jön létre.

Az Üvegkapu-rendelet alkalmazásában visszterhes szerződésnek minősül a konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló megrendelés is [707/2021. (XII. 15.) Korm. rend. 10/A. § (3) bek.].
 

Milyen cégeknek kell regisztrálniuk a rendszerre?

Lényeges, hogy nem a kivitelezési szerződés összege, hanem a kapcsolódó beruházás becsült értéke határozza meg, hogy az adott cégnek a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszert alkalmaznia kell-e. Ráadásul nem is csak az építési tevékenységet végző vállalkozó kivitelezők érintettek.

Az Üvegkapura történő regisztrációval és az Üvegkapu eszközeinek az Étv., valamint az Üvegkapu-rendeletben foglaltak szerinti használatával végezhető - a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó, 700 000 000 forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű, építési beruházással összefüggő -
a) építőipari kivitelezési tevékenység, valamint
c) a kivitelezést elősegítő, a kivitelezési tevékenységet az építési munkaterületen kiegészítő vagy kiszolgáló, ún. kapcsolódó tevékenységek (vagyis pl. őrzési, védelmi, épület- és egyéb takarítási tevékenység) [1997. évi LXXVIII. tv. 57/G. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 57/I. § (1) bek.; 707/2021. (XII. 15.) Korm. rend. 1. §].

Az Étv. az adminisztrációs kötelezettség fenyegetettséget még azzal is csökkenti, hogy az Üvegkapu rendelkezéseinek megsértése miatt 2022. július 1-jéig nem köthető ki és nem állapítható meg szankció, joghátrány [1997. évi LXXVIII. tv. 61/C. § (2) bek.].

A kikötés hiánya véleményem szerint a kivitelezési szerződésekre is vonatkozik, ezért a szerződésekben az Üvegkapu nem megfelelő használata miatt nem lehet kötbért, elállási jogot, vagy más hátrányt kilátásba helyezni a 2022 év közepéig. A szerződéses szankciók hiánya azonban csak akkor lenne egyértelmű, ha ezt az Üvegkapu-rendelet is tartalmazná, ameddig ezt nem rögzítik a jogszabályban, addig a szerződő felek feladata lesz ezt szabályozni. 
 

A közbeszerzés során a nyertes ajánlattevő felelőssége az Üvegkapu használata

Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendeletbe is beépítették a 2022-től érvényesülő előírásokat.

Ha az építési beruházás az Üvegkapu-rendelet hatálya alá tartozik, a szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevőként szerződő fél köteles az Üvegkapu alkalmazására, és az ajánlattevőnek már az ajánlatában nyilatkoznia kell arról, hogy az Üvegkapu használatára vonatkozó követelményeket megismerte.

Érdemes tudni, hogy a közbeszerzési dokumentumokban a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként kell rögzíteni, hogy a nyertes ajánlattevő köteles biztosítani az Üvegkapu alkalmazását [322/2015. (X. 30.) Korm. rend. 34/A. §].

Üvegkapu használata esetében az ajánlatkérőként szerződő fél vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési naplónak az Üvegkapu által generált adatai alapján is ellenőrizi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz rész [322/2015. (X. 30.) Korm. rend. 27. §]. Ez nem ellenőrzési jogosultság, hanem kötelezettség, mivel a jogszabály kijelentő módot használ, nem az szerepel a jogszabályban, hogy „ellenőrizheti”. Az ajánlatkérő pontos létszámadatok fog látni.
 

Miért lesz jó ez a munkavállalóknak?

Az Üvegkapu-rendelet indokolása szerint az építőiparban magas a jogszerűtlen foglalkoztatás aránya, illetve a foglalkoztatással és az adózással kapcsolatos szabályok megsértése, amely a munkavállaló jogainak egyértelmű sérelmét okozza, ezért az Üvegkapu egy olyan ellenőrzési rendszert vezet be, amely egyben csökkenti a munkavállalók kiszolgáltatottságát, elősegíti a munkával töltött időnek megfelelő bérezés, illetve díjazás megvalósulását. Vagyis a jogalkotó elképzelése szerint az építkezéseken – az irodaházakban, gyárakban már bevett gyakorlatként – lényegében egy be- és kicsekkolásra kerül majd sor, ezért pontosan lehet tudni, hogy ki és mennyit tartózkodott az építési munkaterületen.

Arra én nem számítok, hogy ezzel csökkenne a dolgozók kiszolgáltatottsága, és nem is az elektronikus munkaidő nyilvántartás hiánya miatt nem kapnak adott esetben megfelelő bért a szakemberek. A pontos, minden részletre – elméletileg – kiterjedő nyilvántartás a foglalkoztatás jogszerűségének mértékét biztosan emelheti, és így a munkabérek talán, a vállalkozói díjak munkadíj része biztos, hogy emelkedhet. A szakemberek számíthatnak nagyobb arányú legális foglalkoztatásra, és remélhetőleg ez nem fogja negatívan befolyásolni a nettó bérük összegét.

Az Üvegkapunak a megfelelő technológia megtalálását követően lényegi többletterhet nem kellene jelentenie a dolgozók részére, hiszen az építési munkaterületre eddig is 1-2, rögzített ponton jutottak be, és ott is távoztak.
 

Az üzemeltető és a tárhelyszolgáltató

A Kormány az Üvegkapu tárhelyszolgáltatójaként a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot jelölte ki, amely teljesen logikus, hiszen az építőiparral kapcsolatos minden elektronikus szolgáltatást a Lechner Tudásközpont végez [707/2021. (XII. 15.) Korm. rend. 2. § (2) bek.].

Az üzemeltetést egy külön cég, a 2019-ben létrejött, majd 2021. januárjától már a jelenlegi néven működő, DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság végzi majd [707/2021. (XII. 15.) Korm. rend. 2. § (1) bek.]. A DATRAK Kft-nek az opten.hu oldalról – az Építésijog.hu céginformációs partnerének honlapjáról – letöltött cégtörténetét ide kattintva ismerhetik meg. A https://www.datrak.hu/ oldalon az Üvegkapu számára külön almenü nyílt meg, amelyet az alábbi képre kattintva érhetnek el::

A Magyar Posta Zrt. és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a DATRAK Kft. tulajdonosa, és a tulajdonosi joggyakorló a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.

A DATRAK Kft. feladata, hogy létrehozza a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer elektronikus felületét, de ez még nem létezik. Ezen a felületen lehet majd arról is tájékozódni, hogy mikor lesznek a tervezett karbantartások és az esetleges üzemzavarok [707/2021. (XII. 15.) Korm. rend. 3. § (3) bek.].

 

Mivel az építőipar szereplői számára lényegesek lesznek a regisztráció részletei, figyelemmel kísérjük ezeket a felületeket, és amint valamilyen tájékoztató megjelenik a témában, azt haladéktalanul közzétesszük az Építésijog.hu oldalon. Az új információkról közvetlenül tájékozódhatnak, ha feliratkoznak az ingyenes Változásértesítő hírlevél szolgáltatásunkra ide kattintva:

Lásd még:

- Az Üvegkapu működésére vonatkozó előírások

- Az Üvegkapu bevezetésével kapcsolatos új hatósági előírások