Műemlék: a nemzeti emlék és a helyi emlék Méptv.-szerinti gyűjtőfogalma

Szerző: Tóth Ferenc, Dr. Jámbor Attila

Közzétéve: 2026.09.22. 08:47 | Utolsó frissítés: 2026.09.22. 14:05

Olvasási idő: 17 perc

A Méptv. által alkalmazott műemlék fogalom

Talán kevéssé ment át a köztudatba, de a Méptv.-nek (a korábbi Étv.- és Kötv.-szabályozással ellentétben) fontos reformértékű eleme, hogy a helyileg védett építészeti emlékeket is műemléknek tekinti: 2024. október 1-től a műemlék definíciója ugyanis így szól: „műemlék: olyan műemléki értékkel rendelkező építmény, illetve ingatlan, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak és az állam által vezetett nyilvántartásban szerepel, amely lehet nemzeti emlék vagy helyi emlék” [2023. évi C. törvény 16. § 82. pont].

A nemzeti emlék és a helyi emlék Méptv.-szerinti gyűjtőfogalma: a műemlék.

Látható, hogy a Méptv. a helyi emlék fogalmat használja a települési önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) által jogszabályban védetté nyilvánított ingatlanokra, épületekre.

Lehet-e egy ingatlan műemlék és helyi védett is egyidőben?

Műemlék, történeti kert és történeti temetkezési hely (azaz a 3 egyedi védettségű nemzeti emlék-típus) nem lehet egyúttal egyedileg védett helyi emlék is [2023. évi C. tv. 116. § (1) bek.].

A jogszabály-hierarchia folytán, ha a miniszter egy addigi egyedi helyi emlékként védett elemet nemzeti emlékké minősít át, a települési önkormányzat helyi emlékké nyilvánító rendelkezése a joghatását elveszti (deregulálandó). Annak azonban nincs jogszabályi akadálya, hogy MJT, MK vagy TT területen az egyedi nemzeti emlék-kategóriába nem sorolt örökség-elemeket az önkormányzat helyi egyedi vagy területi emlékké nyilvánítsa (és természetesen részét képezheti egy nagyobb helyi területi védelemnek a benne található nemzeti emlék is, hiszen az utóbbi minőségéből adódó követelmények úgyis szigorúbbak).

A miniszter pedig a nemzeti emlék védettségének megszüntetését kimondó rendelete kihirdetésével egyidejűleg kezdeményezheti a műemlék fekvése szerinti települési (fővárosban a fővárosi vagy a fővárosi kerületi) önkormányzatnál a helyi emlékké nyilvánítást, amelyet az önkormányzat érdemben köteles megvizsgálni [2023. évi C. tv. 115. § (4)-(5) bek.].

A Méptv. melyik fogalommeghatározásait kell alkalmazni a nemzeti és a helyi emlékekre is?

Műemlék állagmegóvása	olyan beavatkozás vagy építési tevékenység, amely az elégtelen műszaki állapotú műemlék kármegelőzése, kárelhárítása, további állapotromlásának megakadályozása vagy biztonságos használatra alkalmassága érdekében végeznek a műemléken, annak bármely részén, nevesített műemléki értékein, ingatlanán [2023. évi C. tv. 16. § 83. pont]
Műemlék fenntartása	a műemlék rendeltetésszerű és biztonságos, eszmei értékével összhangban álló méltó használatához és védett értékei megőrzéséhez szükséges üzemeltetés és a jókarbantartás teljesítése, műemlék állagmegóvása, felújítása [2023. évi C. tv. 16. § 84. pont]
Műemlék jókarbantartása	tervszerű megelőző vagy hosszabb időszakonként rendszeresen visszatérő jelleggel végzett, a műemlék jó műszaki állapotát és a védettséget megalapozó érték sértetlen fennmaradását, érvényesülését, rendeltetésszerű és biztonságos használatát, működését biztosító építési-szerelési vagy karbantartási tevékenység, valamint az üzembiztonság megtartására irányuló rendtartási, tisztítási vagy javítási tevékenység [2023. évi C. tv. 16. § 85. pont]
Műemléki érték	minden olyan történeti építmény, történeti kert, történeti temetkezési hely vagy műemléki terület, valamint ezek rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, maradványa – alkotórészeivel, tartozékaival és beépített berendezési tárgyaival együtt, vagy egyes nevesített értéke vonatkozásában –, amely hazánk múltja és a magyar nemzet vagy más közösség identitástudata szempontjából kiemelkedő művészeti, történelmi, műszaki, néprajzi vagy más tudományos jelentőséggel bír [2023. évi C. tv. 16. § 86. pont]
Műemléki helyreállítás	a jókarbantartási vagy az állagmegóvási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét vagy részét érintő felújítás, részleges vagy teljes visszaállítást célzó építési tevékenység vagy restaurálás [2023. évi C. tv. 16. § 87. pont]
Műemléki szakértői vizsgálat	a műemléki szakértő által elkészített építéstörténeti tudományos dokumentáció és műemléki értékleltár alapján a műemlék értékhordozó elemeinek, alkotórészeinek, tartozékainak és beépített berendezési tárgyainak részletes meghatározása [2023. évi C. tv. 16. § 88. pont]
Műemlékvédelem	olyan állami és önkormányzati feladat, amely a kulturális örökség védelmének keretében az építészeti örökséget, műemléki értéket és műemléket számba vesz, nyilvántart, tudományos módon kutat és értékel, védetté nyilvánít, gondoskodik állapotának megóvásáról, helyreállításáról, elősegíti a fenntartható használatát, hasznosítását, fejlesztését, továbbá ismeretet terjeszt [2023. évi C. tv. 16. § 89. pont]
Műemlékvédelmi felügyelet	a műemléki érték fennmaradásának, megóvásának, fenntartható használatának, értékközpontú fejlesztésének érdekében kifejtett hatóság által végzett tevékenység [2023. évi C. tv. 16. § 90. pont]

Mi a különbség a nemzeti emlék (országos műemlék) és a helyi emlék (helyi védettség) szabályai között?

Jogszabályi előírások, egyéb tudnivalók	Nemzeti emlék	Helyi emlék
A Méptv.- szerinti fogalommeghatározás	Nemzeti emlék: hazánk építészeti örökségének országosan kiemelkedő jelentőségű építménye, táj- és kertépítészeti alkotása, helyszíne, amelyet a kulturális örökség védelméért felelős miniszter nemzeti emlékké minősít és műemlékké nyilvánít [2023. évi C. tv. 16. § 96. pont]	Helyi emlék: hazánk építészeti örökségének a helyi, települési, településképi szempontból jelentős építménye, táj- és kertépítészeti alkotása, helyszíne, meghatározott környezete, amelyet az önkormányzat rendeletben helyi emlékké nyilvánít [2023. évi C. tv. 16. § 58. pont]
A védelmet elrendelő vagy megszüntető rendeletek típusa	A kulturális örökség védelméért felelős miniszter (jelenleg a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter) rendelete	A települési (a fővárosban a fővárosi és a 23 kerületi) önkormányzat rendelete lehet: - településképi rendelet, - a településkép-védelmet is szabályozó helyi építési szabályzat vagy - (megyei jogú városokban, a fővárosban és a fővárosi kerületekben) önálló helyi védelmi rendelet [2023. évi C. tv. 96. § (10) bek.]
Lehet-e ideiglenes védelmet elrendelni?	Igen, az örökségvédelmi hatóság (értékvizsgálat alapján) legfeljebb kétéves időtartamra ideiglenes védelmet rendelhet [2023. évi C. tv. 121. §]	Nem, jelenleg erre vonatkozó törvényi felhatalmazásuk nincs az önkormányzatoknak.
A Méptv.-nek csak a nemzeti emlékek esetén alkalmazandó fogalommeghatározása	Műemlékvédelmi többletköltség: a nemzeti emléknek minősülő műemléken végzett kutatási, restaurálási, felújítási vagy helyreállítási munkák olyan – az értéknövekedéssel csökkentett – költségei, amelyeket az örökségvédelmi hatóság írt elő vagy rendelt el, valamint amelyeket a tulajdonos kérelmére az örökségvédelmi hatóság annak elismer, és amelyek a műemléki védettség hiányában a fenntartással vagy felújítással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel [2023. évi C. tv. 16. § 91. pont]
A Méptv. X. (Műemlékvédelem) fejezetének az adott emlék-kör esetén alkalmazandó rendelkezései	A Méptv. X fejezet valamennyi rendelkezését (a 149. § (5) bekezdése kivételével) a nemzeti emléknek minősülő műemlékekre alkalmazni kell [2023. évi C. tv. 108. § (3) bek.]	A Méptv. X fejezetből csak egy bekezdés alkalmazandó: „A helyi emlékekről a műemléki nyilvántartási hatóság nyilvános adatbázist vezet” [2023. évi C. tv. 149. § (5) bek.]
A műemlékvédelemmel kapcsolatos szabályokról szóló 449/2025. (XII. 29.) Korm. rendeletnek az adott emlék-kör esetén alkalmazandó rendelkezései	A 449/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet valamennyi rendelkezését (a 7-8. alcímek kivételével) a nemzeti emléknek minősülő műemlékekre alkalmazni kell [449/2025. (XII. 29.) Korm. rend. 1. § (2) bek.]	A 449/2025. (XII. 29.) Korm. rendeletből – a helyi emlékek nyilvános adatbázisáról szóló 7. alcímen túl – csak a 36. alcím (a külön jogszabályban meghatározott adó- és illetékkedvezményekkel kapcsolatos igazolás) alkalmazandó [449/2025. (XII. 29.) Korm. rend. 1. § (2) bek.]
Egyedi és területi védelem is lehet?	Igen, 3 egyedi: műemlék, történeti kert, történeti temetkezési hely és 3 műemléki terület-típus: műemléki jelentőségű terület (MJT), műemléki környezet (MK) és történeti táj (TT) [2023. évi C. tv. 117-120. §]. A műemlékek mellett a történeti kertnek, történeti temetkezési helynek, MJT-nek és TT-nek is lehet MK-ja [449/2025. (XII. 29.) Korm. rend. 17. § (1) bek.]; egyfajta átmenetet képeznek a műemléki együttesként is védett nemzeti emlékek [449/2025. (XII. 29.) Korm. rend. 2. melléklet 1.1.2. és 1.3.7. alpont]	Igen, helyi egyedi védelem és helyi területi védelem is lehet [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 33. § (2) bek.] Itt sincs akadálya az (épület)együttesként történő védelemnek, de ekkor a helyi rendeletben egyértelműen meg kell határozni, hogy több elemre kiterjedő helyi egyedi védelemről vagy helyi területi védelemről van-e szó. Például a fővárosi önkormányzat az előbbit választotta [Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 30/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről 2. § 6-7. pont]
Budapest kétszintű önkormányzatiságából adódó sajátosságok	Nincs ilyen speciális rendelkezés.	A fővárosi önkormányzat az egész főváros területén helyi egyedi és területi védelmeket is megállapíthat. A kerületi önkormányzat egyedi védelmet a főváros által megállapított egyedi védelemmel érintett elemre nem állapíthat meg; a fővárosi egyedi védelemmel érintett helyi építészeti örökségre a kerületi önkormányzat helyi területi védelmet megállapíthat [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 30. §]. Bár eddig a fővárosi önkormányzat helyi területi védelem megállapításával nem élt, ha ez megtörténne, ezeken a területeken sem lenne akadálya a kerületi egyedi védelmeknek.
Építmény teljes elbontása engedélyezhető?	Nem, a nemzeti emléknek minősülő, egyedileg (vagy műemléki együttesként) védett építmény nem bontható le [2023. évi C. tv. 123. § (1) bek.]	Országos érvényű tiltás nincs, erre utal a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 45. § (1) bek. b) pont megfogalmazása is: „Bontási engedély alapján végezhető … a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építmény … bontása.” DE: az önkormányzati rendeletek jellemzően kizárják az egyedi helyi védettségű építmények teljes elbontását.
Építmény részleges elbontása engedélyezhető?	Igen, de csak akkor, ha a bontási tevékenység a műemlékké nyilvánítást megalapozó műemléki értékek helyreállíthatatlan sérelme nélkül megvalósítható, és ha a) egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek megmentését, b) helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását, c) a műszaki állagbiztosítás vagy életveszély-elhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat, ha az életveszély-elhárítás más szerkezeti beavatkozásokkal nem biztosítható vagy d) a hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, utólag létesített és műemléki értékkel nem bíró építmény eltávolítását célozza [2023. évi C. tv. 123. § (2) bek.]. Csak bontási engedély alapján végezhető [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 45. § (1) bek. a) pont].	Igen, de csak az önkormányzat rendeletében meghatározott esetekben. Az építésügyi hatóság bontási engedélyéhez kötött [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 45. § (1) bek. b) pont].
Van-e országos, kereshető adatbázis? Közhiteles-e a nyilvántartás?	A nemzeti emlékek nyilvántartása (az azonosításhoz szükséges adatok és a műemléki érték leírása kivételével) közhiteles. Digitális szakrendszerekből, továbbá papír alapú dokumentumokból áll, amelyet a műemléki nyilvántartási hatóság (jelenleg a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter) vezet [2023. évi C. tv. 149. § (1) bek.]. A védettség tényét a műemléki nyilvántartási hatóságnak nyilvánosan közzé kell tennie [449/2025. (XII. 29.) Korm. rend. 7. §]; ez a fejlesztés alatt álló e-örökség alkalmazásban (e cikk írásakor például a műemléki környezetek kivételével) részben már meg is történt. Az e-epites.hu honlap Védett ingatlanok keresője ma még teljeskörűbb adatokat mutat (ez azonban nem közhiteles). A nyilvántartási hatóság a műemléki nyilvántartásban szereplő adatokról kérelemre adatot szolgáltat [449/2025. (XII. 29.) Korm. rend. 9. §].	A helyi emlékekről a műemléki nyilvántartási hatóság (jelenleg a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter) nyilvános adatbázist vezet [2023. évi C. tv. 149. § (5) bek.]. Ez az adatbázis nem minősül közhiteles nyilvántartásnak [449/2025. (XII. 29.) Korm. rend. 19. § (1) bek.]. E cikk írásakor még nem volt elérhető ez az országos adatbázis, bár a helyi önkormányzatoknak az illetékességi területükön lévő egyedi védelemmel rendelkező építményeket a kulturális örökség védelméért felelős miniszternek 2025. december 31-ig kellett volna bejelenteniük és a helyi védelem elrendelését alátámasztó szakértői dokumentációk másolatát átadniuk [2023. évi C. tv. 233. § (1) bek.]. Ma egy adott település helyi védett ingatlanairól, távoli eléréssel, a legbiztosabb információt az njt.hu portál Önkormányzati rendeletkeresője segítségével nyerhetjük (a Lechner Tudásközpont Helyi Művi Értékvédelmi Katasztere 2018 óta nem frissült).
Az emlék-körbe tartozó ingatlanok tulajdoni lapján fel kell tüntetni a védettség tényét?	A védetté nyilvánítás következtében létrejött műemléki védelem tényének adatait, valamint az ezzel összefüggő jogot és adatot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni [2023. évi C. tv. 151. § (1) bek.]. Az Inytv. Vhr. szerint a rendelet alkalmazásában műemléken a nemzeti emléknek minősülő műemléket kell érteni; az ingatlan jogi jellegeként bejegyezhető adatok e körben: műemlék, történeti kert, műemléki terület (műemléki jelentőségű terület, történeti táj vagy műemléki környezet) [179/2023. (V. 15.) Korm. rend. 1/A-2. §].	Ha önkormányzati rendelet a helyi egyedi védelmet megállapítja, a rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül az önkormányzat jegyzője, főjegyzője – a más jogszabály alapján fennálló egyedi védelem bejegyzése hiányában – az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a helyi védelem jogi jellegként való feljegyzését [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 33. § (6) bek.]. Az Inytv. Vhr. szerint az ingatlan jogi jellegeként bejegyezhető adatok e körben: helyi védelem alatt álló építészeti örökség (egyedi vagy területi) [179/2023. (V. 15.) Korm. rend. 2. § 10. pont].
Mekkora az építésügyi bírság jogszerűtlen bontás, építési tevékenység esetén?	Az építésügyi bírság meghatározásakor a számított építményérték 40 százalékos értékét kell figyelembe venni a nemzeti emléknek minősülő műemlék építményen vagy annak telkén, nemzeti emléknek minősülő műemlék ingatlanon végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (4) bek. d) pont]. Az építésügyi bírság meghatározásakor a számított építményérték 30 százalékos értékét kell figyelembe venni műemléki jelentőségű vagy világörökségi területen álló, nem védett építményen végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (4) bek. f) pont] Az építésügyi bírság meghatározásakor a számított építményérték 25 százalékos értékét kell figyelembe venni történeti tájon, műemléki környezetben álló, nem védett építményen végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (4) bek. g) pont]. Ha az ingatlan többféle műemléki területen áll, akkor az előzőekben írtak közül a magasabb bírságösszeget eredményező számítást kell alkalmazni [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (5) bek.].	Az építésügyi bírság meghatározásakor a számított építményérték 25 százalékos értékét kell figyelembe venni helyi védelem alatt álló épületen végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építményt, építményrészt érinti [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (4) bek. e) pont]. Összehasonlításul: védelemmel nem érintett építmények a) engedély nélküli építése esetén 20%, b) engedélytől eltérő építése esetén 12%, c) engedély nélkül végzett bontása esetén 5% lenne az alkalmazandó kulcs.
Mekkora az építésügyi bírság jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül folytatott bontás, építési tevékenység esetén?	A bírság mértéke a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 4. melléklete szerinti összegek a) kétszerese, ha az építési tevékenységet a nemzeti emléknek minősülő műemlék építményen vagy annak telkén, nemzeti emléknek minősülő műemlék ingatlanon, b) másfélszerese, ha az építési tevékenységet műemléki környezetben vagy műemléki jelentőségű területen vagy világörökségi területen végzik vagy végezték [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3/A. § (1)-(2) bek.].	A bírság mértéke a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 4. melléklete szerinti összegek másfélszerese, ha az építési tevékenységet helyi védelem alatt álló építményen végzik vagy végezték [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3/A. § (1)-(2) bek.].
Műemlékvédelmi vagy településkép-védelmi bírság szabható ki (az építésügyi bírság mellett)?	A műemlékvédelmi bírságról szóló kormányrendeletet csak a nemzeti emléknek minősülő műemlékekkel kapcsolatos műemlékvédelmi bírság megállapítására és megfizetésére kell alkalmazni, de ide tartoznak a műemléki területek is [421/2024. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (1) és (4) bek.].	Álláspontunk szerint nincs jogszabályi akadálya, hogy az önkormányzat a) az építésügyi hatóság által kiszabható építésügyi bírság, b) a műemléki területen (az egyedileg nem védett nemzeti emlék vagy emlékek kapcsán) az örökségvédelmi hatóság által kiszabható műemlékvédelmi bírság mellett szabja ki a településkép-védelmi bírságot.

A helyi védett épület elbontása is lehet bűncselekmény?

Álláspontunk szerint – attól függetlenül, hogy mind a Méptv.-be foglalt, mind az ágazati (műemlékvédelmi) kormányrendeleti szabályok döntő többsége csak a „nemzeti emlék” kategóriájú műemlékekre vonatkozik –, a Büntető Törvénykönyvben szereplő „műemlék” fogalommeghatározás alatt (2024. október 1-től elkövetett cselekmények esetén) a „helyi emlék” kategóriájú műemlékeket, azaz a helyileg védett építészeti emlékeket is érteni kell.

Ez azt jelenti, hogy a helyi védett épületek rongálása vagy megsemmisítése esetére a büntetőjogi fenyegetettség fennáll [2012. évi C. törvény 357. §; 2012. évi C. törvény 371. §].

Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása

Btk. 357. § (1) Aki a tulajdonában álló műemléket, védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat vagy a tulajdonában álló ingatlanon lévő régészeti lelőhelyet megrongálja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a tulajdonában álló
a) műemléket vagy védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat megsemmisíti,
b) műemlék olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, amelynek következtében az elveszti műemléki jellegét, vagy
c) védett kulturális javak körébe tartozó tárgy vagy régészeti lelőhely helyrehozhatatlan károsodását idézi elő,
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt a tulajdonában álló külföldi védelemben részesített kulturális örökségi elemmel kapcsolatban követi el.

A Btk. szerint rongálást követ el, aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető műemléket rongál meg [2012. évi C. tv. 371. § (1) és (3) bek.]. A Btk e szakaszának további rendelkezései szerint
a) büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) a rongálás jelentős kárt okoz,
ab) az elkövető (például) műemléket semmisít meg, vagy
ac) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el;
b) a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz;
c) a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz [2012. évi C. tv. 371. § (4)-(6) bek.].

A közvélemény előtt azonban – ismereteink szerint – nem jelent meg olyan ügy, amikor valóra is vált volna a büntetőjogi fenyegetettség, azaz bárkit elítéltek (vagy akár csak megvádoltak) volna e jogszabályhelyek alapján „helyi védett” kategóriájú műemlék megsemmisítése vagy rongálása miatt. Mivel a klasszikus közigazgatási és pénzügyi szankciók (például örökségvédelmi bírságok) visszatartó ereje a gyakorlatban sokszor kérdéses, kulcsfontosságú lenne, hogy a hatóságok a Btk. adta lehetőségekkel is élni kezdjenek az épített örökség védelmében.

Lehet-e szabálysértés a helyi emlék (a helyi védett épület) rongálása vagy megsemmisítése?

Álláspontunk szerint, a 2024. október 1-től (azaz a Méptv. új műemlék-fogalommeghatározásának hatályba lépésétől) elkövetett cselekmények esetében már nem csak a nemzeti emlékek, hanem a helyi emlékek esetében sem érvényesül az a könnyítés, hogy az 50 000 Ft alatti rongálás alapesetben csak szabálysértés. Mind a nemzeti, mind a védett emlékek megrongálása (akár egy falfirka elhelyezése rajtuk) bűncselekménynek számít, a helyreállítás anyagi vonzatától függetlenül [2012. évi C. tv. 357. § (1)-(2) bek.; 2012. évi C. tv. 371. §].

BÍRSÁGKALKULÁTOR

Időben értesítjük önt a
jogszabályváltozásokról

Keresés