Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

01. Az építési folyamatban résztvevők

A kivitelezési szereplőinek főként az Építési törvény és a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) szabályaival kell megismerkedniük. 2014. január 1-jétől a résztvevők közül törölték a beruházáslebonyolítókat, és átalakult a szakmagyakorlási tevékenységek listája is.

1.
Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői, fontosabb fogalmak

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési kódex) meghatározása szerint az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői[1]:
- az építtető,
- a tervező (a kivitelezési dokumentáció tervezője, ideértve a szakági tervezőt is)[2],
- a vállalkozó kivitelező,
- a felelős műszaki vezető,
- a tervezői művezető,
- az építési műszaki ellenőr,
- az építtetői fedezetkezelő,
- a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor.

Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői kötelesek együttműködni a kivitelezési folyamatok megvalósítása érdekében [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. §].

A Kivitelezési kódex több fontos fogalmat is meghatároz, amelyeket az egyértelműség kedvéért ismerni kell:
a) építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező által az alvállalkozónak átadott helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is[3],
b) építési-szerelési munka: az építési tevékenység végzésére irányuló szakági munka [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. §].

Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 36. pont].

Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 30. pont].

Az Építési törvényben találhatjuk meg az építőipari kivitelezési tevékenység fogalmát: az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége [1997. évi LXXVIII. tv. 39. § (1) bek.][4].

A Kivitelezési kódex rendelkezéseit csak kivételes esetben nem kell alkalmazni egy adott építési tevékenységre. Ilyen kivételes eset például, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség nem érvényesül az atomenergia alkalmazására szolgáló, a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a katonai célú építmények esetében [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. § (3) bek.].

Fontos tudni, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) hatálya[5] alá tartozó építési beruházások esetében a Kivitelezési kódexet a Kbt.-ben és a Kbt. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni (vagyis a közbeszerzési eljárásokban a Kivitelezési kódex csak másodlagos) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. § (4) bek.].

2.
Szakmagyakorlási tevékenységek szabályai

Szakmagyakorlási tevékenységek:
a) Engedélyhez kötött szakmagyakorlási tevékenységek: a településrendezési tervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői tevékenység
b) Bejelentéshez kötött szakmagyakorlási tevékenység: az energetikai tanúsítói tevékenység [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 1. § a) pont, 3-4. §].

A szakmagyakorlási tevékenységek szakterületeinek felsorolását, illetve az engedélyező kamara meghatározását táblázatos formában itt megismerheti.

3.
A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei

 

4.
A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei

A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei:
a) képesítési követelmény a Szakmagyakorlási rendelet 1. mellékletében részletezett, a szakterületeknek megfelelő szakirányú
aa) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc, MA (tervezés, szakértés),
ab) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc vagy alapképzésben szerzett szakképzettség BSc (tervezés, építési műszaki ellenőrzés),
ac) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc vagy alapképzésben szerzett szakképzettség BSc vagy középfokú szakirányú végzettség (felelős műszaki vezetés),
b) szakmai gyakorlat a Szakmagyakorlási rendelet 9. §-a szerint,
c) a kérelmező személy nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt és büntetlen előéletű [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 7. § (1) bek.].