Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A kivitelezési dokumentáció formai és tartalmi követelményeit 2017. január 1. napjától már nem a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) határozza meg. A jogszabályban maradtak rendelkezések, azonban a kivitelezés dokumentáció részletes tartalmi és formai követelményeit kamarai szabályzatok rögzítik.

Amennyiben a kivitelező ténylegesen jogosult az építési tevékenység elvégzésére, a konkrét kivitelezési munka megkezdéséhez is jogszabályi feltételeket kell teljesíteni. A jogszabályi feltételek nélküli kivitelezés szabálytalan építési tevékenységnek minősül.

A 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet helyett – amely 2013. július 1-jén veszítette hatályát – 2013. július 19-étől az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályait a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rögzíti az építési termékek beépítésére vonatkozó előírásokat. Jelenleg tehát az uniós jogszabály, az Építési törvény és a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rögzíti az építési termékek beépítésére vonatkozó előírásokat.

Az építési termék forgalmazásával, illetve az építménybe történő betervezésével és beépítésével kapcsolatosan számos jogszabályi fogalmat kell ismerni. A 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a forgalmazásra, míg a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet főként a betervezésre és beépítésre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Az alábbiakban megtalálható egyebek mellett az építési termék, a teljesítménynyilatkozat és az elvárt műszaki teljesítmény fogalma.

2013. július 1-jétől a kivitelezési dokumentáció részeként a műszaki leírás tartalma is módosult. A tervezőnek már a betervezett építési termékek műszaki teljesítményére vonatkozó nyilatkozatot kell készítenie a megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozat helyett. E mellett a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet további – súlyos felelősséggel járó – feladatokat rótt a tervezők részére, de új jogszabályi jogosultság is keletkezett: ki lehet jelölni konkrét építési terméket.

Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt [275/2013. (VII. 16.) Korm. rend. 3. § (3) bek.]. A beépítés során a kivitelező és a felelős műszaki vezető mellett a műszaki ellenőrnek is van feladata.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet egyik már hatályba lépett rendelkezése a cégek által végezhető szakmagyakorlási tevékenységek részletes feltételeit rögzíti. A cégek esetében a jogszabály egyebek mellett generálisan előírja az írásbeli szerződési kötelezettséget.

Az építésfelügyeleti bírság kiszabásának eseteit, alanyait és mértékét is módosította a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet. A változások döntő részét a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni, míg több már elfogadott, de csak az e-építési naplóval egyidejűleg bekövetkező módosítás 2013. október 1-jétől lett hatályos [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 7. §][1]. A Szakmagyakorlási rendelet által rögzített módosítások 2014. január 1-jétől alkalmazandók.

Az alábbi táblázatok a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet mellékletei alapján készültek, de a mellékletek szerinti felbontást alapul véve az egyes cselekményekhez kapcsolódó speciális jogszabályi előírásokat is rögzítik a könnyebb áttekinthetőség érdekében.

A Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) által bevezetett változásokhoz kapcsolódóan átalakult az összeférhetetlen tevékenység végzésének jogkövetkezménye is, így például már nem az építésfelügyeleti hatóság bírságol e miatt. A szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségi szabályaiban bekövetkezett változások áttekinthetősége érdekében táblázatos formában is összehasonlítottuk a 2014. január 1-je előtti és utáni előírásokat. A tervezőre vonatkozó szabályok nem változtak (kivéve a településrendezési tervezői tevékenységet), a beruházáslebonyolító kötelezettségei eltűntek a jogszabályból, a műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető pedig részben új szabályokkal ismerkedhet. Az energetikai tanúsító esetében változatlanul nincs összeférhetetlenségi előírás.

Az alábbi táblázatban összehasonlítjuk a szakmagyakorlók tekintetében érvényesülő 2012. december 31-én és 2014. január 1-jétől hatályos összeférhetetlenségi szabályokat. A táblázatban pirossal és aláhúzással jelöltük az új, vagy módosuló előírásokat.

A tűz elleni védekezés nem újkeletű, a tűzvédelem pilléreit tartalmazó előírás 1788-ban került kiadásra. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 4/1980. (XI. 25.) BM rendelet volt az első OTSZ rövidítésű jogszabály, és több lépésben jutottunk el a 2015. március 5. napjától hatályos OTSZ 5.0 alkalmazásáig. Jelen összefoglalóban az új OTSZ tartalmára is kitérünk.

A Flamella Kft. és Veresné Rauscher Judit arra vállalkozott, hogy az új OTSZ szövegét olyan formában tegye közzé, amely lényegesen elősegíti, hogy a tervezők egységesen és közérthetően tekinthessék át a megváltozott rendelkezéseket. A jelen cikkhez csatolt anyag a száraz jogi tartalomhoz a tervezők számára fontos kiegészítéseket és egyéb hasznos funkciókat biztosít. A szöveg újdonságai: lakóépület jogszabály szerinti definíciója, bölcsődére, kritikus infrastruktúrára vonatkozó jogszabályok frissítése, BM OKF Tűzmegelőzési Hírlevél (pirossal), a tervezésben érintett Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI-k, kék keretben). A tájékoztató legutóbb a 2024. február 1-jével érvényes Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) módosításait vezette át.

Az alábbiakban a Flamella Kft. által készített diasort érhetik el. A tűzvédelmi tevékenységet végző cég fejezetenként, diasorban állította össze azokat az információkat, amelyeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ 5.0 vagy új OTSZ) hatályba lépésével a tervezőknek, kivitelezőknek ismerniük kell. A tájékoztató ábrákkal, táblázatokkal segíti elő az új rendelkezések elsajátítását.

Az alábbiakban a Flamella Kft. által készített diasort érhetik el. A tűzvédelmi tevékenységet végző cég fejezetenként, diasorban állította össze azokat az információkat, amelyeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ 5.0 vagy új OTSZ) hatályba lépésével a tervezőknek, kivitelezőknek ismerniük kell. A tájékoztató ábrákkal, táblázatokkal segíti elő az új rendelkezések elsajátítását.

A hatályos magyar jogszabályok számos eszközt biztosítanak az épített örökség védelmére. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) jogköreit általánosságban ismerjük, tudjuk, hogy a hatóság kötelezheti a tulajdonost a műemlék megóvására, helyreállítására, illetve az előírásokat megsértőkkel szemben bírság szabható ki. A közigazgatási hatósági eszközök mellett kevésbé ismert polgári jogi, szabálysértési jogi és büntető jogi jogkövetkezmények is alkalmazhatók, azonban ezeket döntően már nem a KÖH, hanem az egyes helyi önkormányzatok, illetve az ügyészség, rendőrség alkalmazhatja, indítványozhatja. Jelen tanulmányban a műemlékvédelmi szankciórendszer rövid, vázlatos bemutatására törekszem, azzal, hogy az egyéb jogterületek alapján szabályozott jogintézményekre is kitérek. Mielőtt a szankciók bemutatására sor kerülhetne, arra is fel kell hívnom a figyelmet, hogy egyes esetekben a műemléki minőség is kérdéses lehet. A régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó szabályokra a tanulmány nem tér ki.

Az építőipar területén fennálló egyik legsúlyosabb probléma a lánctartozás, amelyet körbetartozásnak is szoktak nevezni. Ezen a helyzeten kívánt változtatni az Országgyűlés, amikor bevezette a sajtóban „Biztos kéz” elnevezéssel is illetett építtetői fedezetkezelés jogintézményét. Nagyon rövid időn belül változott a jogszabályi környezet, és a 2010. július 25-ét követően indult közbeszerzési eljárásokban már nem is kötelező a fedezetkezelő közreműködése, várhatóan rövid időn belül minden építési tevékenység esetében megszűnik ez a jogintézmény.

Az Építésijog.hu szerzői arra vállalkoztak, hogy az épületenergetika területéhez kapcsolódó, a gyakorlatban már felmerült kérdéseket összegyűjtsék, és a kérdésekre a hatályos jogszabályok alapján választ is adjanak. Az Építésijog.hu olvasói által feltett kérdésekkel folyamatosan bővítjük a kérdés-válaszok sorát. A kérdések köre folyamatosan bővül, illetve előfordul, hogy egy adott válasz – a gyakorlat, a jogalkotói magyarázat, vagy éppen a jogszabályváltozás miatt – változik. A kézirat lezárási időpontjában módosított választ a kérdéseknél zöld színnel jelöljük, illetve a Tartalomjegyzékben „FRISSÍTVE” vagy „ÚJ KÉRDÉS” megjegyzéssel jelöljük. Az alábbi GYIK jelenleg 29 darab kérdést és választ tartalmaz.   Példák a megválaszolt kérdésekre: 2.2. Tárolók tanúsítása - A tanúsítandó lakáshoz egy tároló is tartozik egy másik szinten, amit az ingatlan adásvételekor szintén eladnak. Kell-e a tárolót is együtt tanúsítani a lakással? 2.4. Rendeltetés változás - Rendeltetés változás esetén – például, ha irodaházból lakóházat alakítanak ki – vonatkoznak-e a tervezett állapotra a 7/2006. TNM rendelet előírásai? 3.4. Homlokzatok újrafestése - Meglévő épület homlokzati vakolatarchitektúrájának javítása és a HOMLOKZAT ÚJRAFESTÉSE miatt a felújítás jelentős felújításnak tekinthető-e, és be kell-e tartani az utóbbira vonatkozó szigorú előírásokat? 3.8. Hatósági tulajdonú épületek- Mitől függ, hogy vonatkozik-e az épületre a hatósági tulajdonú épület fogalma? Melyik mellékletnek kell megfelelnie? 3.12. A 6. melléklet és a könnyűszerkezetes épületek 4.3. Eladó és kiadó lakások - Eladó vagy kiadó lakás esetén kötelező-e feltüntetnem a hirdetésben a lakás energetikai osztály szerinti besorolását? ÚJ VAGY FRISSÍTETT KÉRDÉS-VÁLASZ: 4.4. A BB és KNE fogalmak nem azonosak - Az épület csak akkor lehet BB energetikai osztályú, azaz „közel nulla energiaigényű épület követelményeknek megfelelő” energetikai osztályú, ha megfelel a 6. melléklet követelményeinek? 4.5. Logisztikai raktárépület,  12°C alatt fűtött logisztikai raktárépületet tervezek 2021. január 1. után. A raktárosok részére van benne egy kis irodarész és a kamionosoknak teakonyha és WC-zuhanyzó. Ebben az esetben kell-e a 12°C-nál jobban fűtött helyiségek miatt TNM követelményeknek megfelelően terveznem az épületet?   A segédlet ára 4.500 Ft + áfa, az Artifex Kiadó webshopjában lehet megvásárolni >> {order_button_50}   Ha Ön már megrendelte a segédletet, lépjen be alább a megrendeléskor is használt felhasználónévvel és jelszóval.   Ha Ön rendelkezik az Építésijog.hu Éves PRÉMIUM Előfizetésével akkor – előfizetőként belépve az oldalra – itt külön díj befizetése nélkül letöltheti a segédletet:

Egyre többször hallhatunk arról, hogy az egyes hatóságok kiemelt ellenőrzési területként tekintetnek az építőiparra, és fokozott, összehangolt vizsgálatokat tartanak. Szinte hetente látunk a híradóban olyan képeket, amikor rendőrök és munkaügyi felügyelők - kiegészülve mondjuk a Vám- és Pénzügyőrség munkatársaival - lezárnak egy-egy építési területet, és az utolsó szögig átvizsgálnak mindent. Ha több tucat ellenőr és rendőr jelenik meg a kapu előtt az egyértelmű helyzetnek tűnik, de tudjuk-e, hogy milyen hatóságok és mit vizsgálhatnak az építkezésünkön? Az alábbiakban röviden összefoglalom, hogy milyen hatóságok megjelenésére számíthatunk, illetve ezek a szervek mire kíváncsiak. Természetesen vannak olyan  szervek, amelyek szintén előfordulhatnak az építkezésen, de a terjedelmi korlátok miatt nem fértek be ebbe a leírásba, így például az ÁNTSZ, a fogyasztóvédelmi felügyelőség, vagy éppen a tűzoltóság.