Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A felelős műszaki vezető feladatát a jogszabályok az építési tevékenység egyes stádiumához kapcsolódóan határozzák meg. A jogszabályban rögzített feladatokat akkor is köteles ellátni a felelős műszaki vezető, ha a felek szerződésében az adott cselekményt nem is említik.

Az építési műszaki ellenőr az építtető megbízásából a kivitelezést ellenőrzi, ez a személy a jogszabályoknak, előírásoknak való megfelelőség mellett az építkezés minőségét is vizsgálja. Fontos tudni, hogy az építkezések többségénél már kötelező ilyen szakembert megbízni. A nem kötelező esetekben is nagyon-nagyon javasolt a műszaki ellenőr megbízása minden olyan építtető részére, aki laikusként vág bele egy építkezésbe. A műszaki ellenőr jelentős költségeket tud megspórolni az építtető részére, illetve segít megelőzni a hibás kivitelezésből eredő károkat.

Jelen tájékoztató mellékleteként letölthető az Építésijog.hu által összeállított, ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐRI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS szerződésmintája. A közzétett szerződésmintát folyamatosan felülvizsgáljuk és az aktuális jogszabályoknak megfelelően hatályosítjuk.   A szerződésminta ára 19.000 Ft + áfa, az Artifex Kiadó webshopjában lehet megvásárolni >> {order_button_42}   Ha Ön már megrendelte a szerződésmintát, lépjen be alább a megrendeléskor is használt felhasználónévvel és jelszóval!   Ha Ön rendelkezik az Építésijog.hu Éves PRÉMIUM Előfizetésével, akkor – előfizetőként belépve az oldalra – itt külön díj befizetése nélkül letöltheti a segédletet:  

A 2009. október 1-jét követően megnyitott építési naplók vezetésére a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) vonatkozik. Attól függően, hogy mikor kezdődött a beruházás, a papíralapú vezetés vagy az elektronikus vezetés előírásai alkalmazandók. Az utóbbi években többször is változott annak a meghatározása, hogy milyen építési tevékenységre kötelező építési naplót vezetni.

A 2013. szeptember 30-áig megnyitott építési naplókra még a papír alapú vezetési kötelezettséget kell alkalmazni. A Kormány a 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendeletben döntött az e-napló vezetésére kötelezettek körének szűkítéséről, és egy bizonyos beruházási kör tekintetében a 2013. október 1-jét követően változatlanul a papír alapú építési napló maradt a szabály. Jelen leírás a papír alapú építési napló vezetésének szabályait mutatja be a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rend.) rendelkezései alapján, a 2013. szeptember 30-án hatályos rendelkezések alapján.

Az elektronikus építési napló 2013. október 1-jei bevezetésének szabályait főként a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendeletben és a 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendeletben találhatjuk meg. A papír alapú építési naplótól eltérően már a készenlétbe helyezés fogalmával is meg kell ismerkedni, amely nem egyezik meg a napló megnyitásától. 2013. október 2-án hatályba lépő új kötelezettsége az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnak, hogy jogszabályi feltételek mellett meg kell szüntetnie az e-napló készenlétét.

A készenlétbe helyezett e-napló vezetésének elméleti szabályait jelen tájékoztatóból ismerhetik meg. A tájékoztatóban található link segítségével elérhető Kiss Andor, a Szentendrei Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatala vezetője által összeállított segédlet is, amely lépésről lépésre mutatja be az elektronikus építési napló használatát.

A 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján átfogó módosításokon esett át  az Eljárási kódex. Az egyik legszembeötlőbb változás a bontás tudomásulvételi eljárás komplett megszűntetése, hatályon kívül helyezése volt, mely eljárást sok építmény bontása során alkalmazni kellett. A hatályba lépett változások után sok kérdés vetődött fel, hogy akkor most hogyan kell eljárni a korábban az eljárás hatálya alá tartozó lakóépületek bontása során? Cikkükben végigmegyünk a legfontosabb tudnivalókon.

Az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer elnevezést valószínűleg senki nem jegyezné meg, ezért a jogalkotó az Üvegkapu nevet adta az építőiparban 2022. januárjától bevezetendő új adminisztrációs kötelezettségnek. Az Üvegkapu lényege, hogy elektronikus módon lehessen nyilvántartani, hogy ki tartózkodik az építési munkaterületen. Már az elektronikus építési napló 2013. évi bevezetésekor voltak kísérletek arra, hogy a munkát végző szakemberek adóazonosító jelének rögzítésével lehessen a feketegazdaságot visszaszorítani. Úgy tűnik, a jelenlét pontos dokumentálása 2022-ben ténylegesen meg is valósul, de az Üvegkapu csak a jelentősebb beruházásoknál fog „megnyílni”. Az Üvegkapu-rendelet 2022. február 19-étől módosult első alkalommal: szűkítették a kötelező alkalmazás körét.

2022-től az Üvegkapuban a foglalkoztatottak mellett az építési munkaterületen megjelenő egyéb személyeket is rögzíteni kell. Az építési beruházás Üvegkapuban történő regisztrációjára az e-építési napló készenlétbe helyezésével kerül sor, ahol be kell majd jelölni, hogy a be- és kilépés időpontjának személyenkénti rögzítését milyen módon vállalja a cég rögzíteni. Az Üvegkapu-rendelet szerint beléptetőkapu, beléptetőpont, illetve a beléptetést biztosító alkalmazás segítségével történhet az elektronikus adminisztráció.

Az Üvegkapu (az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer) célja, hogy online is nyomon követhetővé váljanak az építkezésekre történő be- és kilépések. Az állami adóhatóság és a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság is hatékony eszközt kaphat a foglalkoztatási szabályok ellenőrzésére, és az építésfelügyeleti hatóságok is új kötelezettségeket kaptak.

Az e-napló bevezetésének részbeni elhalasztása mellett a Kivitelezési kódex kötelezővé tette az e-teljesítésigazolás kiállítását, azonban – mivel ez az e-napló melléklete – az építésügyi résztvevői a papír alapon vezetett napló esetében ilyet még nem tudnak kiállítani. A Kivitelezési kódex 31. §-ában találhatjuk meg az elektronikus teljesítésigazolás előírásait.

A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak ellenőrzése, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti építési szerződés tárgya szerinti építési tevékenység vagy a technológiai szerelés a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján, a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult-e, és a teljesítés megfelel-e az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek és jellemzőknek [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 32. § (2) bek.]. Az elektronikus építési naplóhoz kapcsolódóan 2013. október 1-jétől bevezetett új szabályokat az alábbi tájékoztatóból ismerheti meg. A 2013. szeptember 30-áig alkalmazandó, papír alapon vezetett építési naplókhoz kapcsolódó szabályokat külön leírásból ismerhetik meg.

Az elektronikus építési naplóhoz kapcsolódóan 2013. október 1-jétől bevezetett új szabályokat a már megkezdett építkezéseken még nem lehet alkalmazni. A papír alapon vezetett építési naplókhoz kapcsolódó szabályokat az alábbiakban foglaltuk össze.

Az eredményes műszaki átadás-átvételi eljárást követi az építési munkaterület átadása. A birtokbaadási eljárás szabályozása helyett a 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet már az építési munkaterület átadására vonatkozó eljárásra vonatkozó előírásokat rögzít 2013. április 19-étől. Az építési munkaterület átadásának szabályait az e-napló vezetési kötelezettségtől függetlenül minden egyes esetben alkalmazni kell. Az építési munkaterület átadásának egyik jogszabályi feltétele a fővállalkozó kifizetése, és elmaradása - egy átmeneti időszakot követően ismételten - a használatbavétel akadályát képezte egészen 2019 októberéig.

A jogerős és végrehajtható építési engedély megszerzését követően az építkezést bizonyos esetekben meg kellett előznie még egy hatósági ügyintézésnek. A jogszabály 2013. április 19-étől az előzetes bejelentést – ami ezt a hatósági ügyintézést jelentette – az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti kérelemként határozza meg. A kivitelezés megkezdésének utólagos bejelentése már 2013. január 1-jétől nem létezik, és 2013. október 1-jétől az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele is megszűnt, mivel az e-építési napló megnyitása során értesül az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdéséről. A papír alapon vezetendő építési naplók esetében azonban így egy érdekes átmeneti állapot alakult ki.

A jogerős és végrehajtható építési engedély megszerzését követően az építkezést bizonyos esetekben meg kellett előznie még egy hatósági ügyintézésnek. A jogszabály 2013. április 19-étől az előzetes bejelentést – ami ezt a hatósági ügyintézést jelentette – az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti kérelemként határozza meg. A kivitelezés megkezdésének utólagos bejelentése már 2013. január 1-jétől nem létezik, és 2013. október 1-jétől az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele is megszűnt, mivel az e-napló megnyitása során értesül az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdéséről.

2013. október 1-jétől az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti eljárás megszűnt, mivel az e-napló megnyitása során értesül az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdéséről. Ettől függetlenül az építkezés megkezdéséhez kapcsolódóan maradtak feladatok.

Az, hogy mikor lehet egy kivitelezést megkezdettnek minősíteni különösen – a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok alapelve mellett – az építési engedély hatályossága szempontjából van jelentősége. Az építési tevékenység megkezdése azonban gyakran vitát generál az építésügyi hatóság és az építtető között, és mindkét fél tud jogszabályra is hivatkozni.

A kivitelezési dokumentáció elkészítésének kötelező esetei és a jogszabályi kötelező tartalmi előírások a mai napig a kevésbé ismert előírások közé tartoznak. A gyakorlatban csak kiviteli tervnek nevezett dokumentumot sokszor a költségigénye miatt „spórolja” meg az építtető, miközben nem tudja, hogy a hiánya jelentős bírságot eredményezhet, illetve a kivitelezővel szembeni igényérvényesítés akadályát is képezheti. 2017. január 1. napjától jelentős változások következtek be, ezért az alábbi tájékoztatóban a 2016. december 31. napján hatályos előírásokat ismerhetik meg.