02.1.2. Az építésügyi szervezetrendszer

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 19:16

Közzétéve: 2010.08.01. 22:38

Az építésügyi rendszerben 2013. január 1-jétől az utóbbi évtizedek legátfogóbb változása következett be. Az épített környezet védelmét és hatósági ellenőrzését jellemző szinte kizárólagos állami kontrollt kiegészítették a települési önkormányzatok számára biztosított új jogintézmények. Az állami hatósági rendszerben összeolvadtak az építésügyi és az építésfelügyeleti feladatok, és a teljesen új szervezetrendszer, új jogszabályi környezetben, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató (elektronikus) rendszer (ÉTDR) bevezetésével egyidejűleg kezdte meg a működését.

1.
Az építésügyi rendszer felépítése

a) Települési önkormányzatok (önkormányzati feladatok, – nem hatósági – építésügyi igazgatási és települési műszaki feladatok)

1.1.) Települési önkormányzat
1.2.) Polgármester
1.3.) Építésügyi Szolgáltatási Pont

b) Kormányablakok

c) Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági rendszer (állami feladatok, engedélyezés, hatósági építésügyi igazgatási feladatok)

ca) Elsőfokú építésügyi hatóságok
- Általános elsőfokú építésügyi hatóságok (Járásszékhely települési önkormányzat jegyzője)
- Kiemelt elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok (Járási (Kerületi) Hivatal)

cb) Másodfokú építésügyi hatóságok
- Másodfokú építésügyi hatóságok (Kormányhivatal)

d) Főépítészi rendszer (állami és önkormányzati feladatok)
da) Országos főépítész
db) Állami főépítészek
dc) Önkormányzati (megyei, települési és térségi) főépítészek [190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §]

e) Tervtanácsi rendszer (állami és önkormányzati feladatok)
ea) Területi településrendezési tervtanács
eb) Építészeti-műszaki  tervtanácsok
- Területi építészeti-műszaki tervtanács
- Központi településrendezési tervtanács
ec) Helyi tervtanácsok
- Települési önkormányzati építészeti-műszaki tervtanács
ed) Tájegységi tervtanácsok (világörökségi területeken) [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 8-10. §].

2.
Települési önkormányzatok építésügyi feladatai

A települési önkormányzatokra háruló feladatok két részre oszthatók: vannak a kötelező és a nem kötelező feladatok. A települési önkormányzatnak címzett feladatokat Budapesten a kerületi önkormányzatok látják el.

2.1. A feladatellátás alapja: helyi rendelet vagy főépítész

A települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (a fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi – a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti – önkormányzati főépítész közreműködésével látja el [1997. évi LXXVIII. tv. 6/A. § (3) bek.].

2.2. Helyi épített környezet védelme

Az Étv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén – jogszabályban meghatározott körben és az ott meghatározottak szerint – a települési önkormányzat (a fővárosban a kerületi önkormányzat) elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település területfelhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket [1997. évi LXXVIII. tv. 6/A. § (1) bek.].

2.3. Településkép-védelmi tájékoztatás nyújtása

A települési önkormányzat – kötelező feladatként – előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi a településképi követelményekről.

Az előzetes tájékoztatás kitérhet arra is, hogy az önkormányzat milyen javaslatokat tesz az adott telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban [2016. évi LXXIV. tv. 8. § (2) bek.].

2.4. Szakmai konzultáció

A helyi épített környezet védelme és az előzetes tájékoztatásnyújtás teljesítése érdekében a települési önkormányzat kérelemre köteles szakmai konzultációt biztosítani a településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára [2016. évi LXXIV. tv. 8. § (2) bek.].

A települési önkormányzat a településképi rendeletben a szakmai konzultációt kötelezővé teheti. A településképi szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata. A konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait. Az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 25. §].

2.5. Építésügyi Szolgáltatási Pontok

Egyes önkormányzatok építésügyi hatósági jogkört nem kaptak, azonban részt vesznek az építésügyi hatósági feladatok ellátásában. Építésügyi Szolgáltatási Pontként a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklete III. részében meghatározott városi és 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat a következő építésügyi szolgáltatási feladatokat látja el:
a) információszolgáltatás az állampolgárok részére az építésügyi hatósági ügyintézésük elősegítése érdekében,
b) az építésügyi feladatok intézéséhez az állampolgári kérelmek átvételének és továbbításának, hiánypótlás befogadásának, nyilatkozatok felvételének és továbbításának, digitalizálásának és feltöltésének biztosítása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (ÉTDR),
c) kérelmek papír alapon vagy elektronikus adathordozón való fogadása, szükség szerinti szkennelése és az ÉTDR-be történő feltöltésének biztosítása,
d) az építésügyi hatósági eljárás illetékének és az építésügyi igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetővé tétele, továbbá
e) települési önkormányzati egyéb műszaki, üzemeltetési feladatok [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (9) bek., 1. melléklet III. rész].

2.6. A polgármester építésügyi feladatai

A településrendezési feladatok megvalósítását az ún. sajátos jogintézmények biztosítják, amelyek között megtalálhatjuk egyebek mellett az építésjogi követelményeket, az elővásárlási jogot és a kisajátítást is. 2013. január 1-jétől ezek a településrendezési sajátos jogintézmények kiegészültek két új lehetőséggel: a településképi véleményezési eljárással és a településképi bejelentési eljárással. A településrendezési kötelezések körében a települési önkormányzat polgármestere az ún. településképi kötelezés szerinti döntést hozhat, ezzel befolyásolva az épített környezetünket [1997. évi LXXVIII. tv. 6/A. § (2) bek., 30/D. §, 29. §].
 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt