14. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018.02.25. 19:38

Közzétéve: 2013.04.28. 14:30

 Az Illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv., Itv.) Mellékletének XV. fejezete tartalmazza az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetékét. A fizetendő illetékek összegét az alábbi táblázatokból ismerhetik meg. 

 

1. ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGNÁL INDÍTOTT ELJÁRÁS ILLETÉKE



1.1.
Engedélyezési eljárások

 

Engedélyezési eljárás típusa

Illeték mértéke [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. fejezet I. pont]

1. Építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás

1. építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás alapilletéke 5.000 forint, melyen felül az illeték
a) új - más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó - egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint,

b) új - más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó - épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén

ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,

bb) a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,

c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,

d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett

da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy

db) az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,

e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,

f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,

g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)-f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint.

2. Módosított építési engedély

A módosítással érintett építményrész tekintetében az illeték az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű.

3. Összevont eljárás

Az alapilleték 10.000 forint, melyen felül
a) az elvi keretengedélyezési szakasz illetéke 20.000 forint,
b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű.

4. Összevont telepítési eljárás

Az alapilleték 50.000 forint, melyen felül
a) az integrált hatásvizsgálati szakaszba bevont hatósági eljárásonként 20.000 forint,
b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű,

5. Az integrált eljárás

Az eljárásba bevont társhatóságonként 20.000 forint, a közreműködő építésügyi hatóságnak az eljárásért az 1. pontban foglaltakon felül 50.000 forint

6. Országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezése

20.000 forint

7. Bontási engedélyezési eljárás

A bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2-ként 10.000 forint, vagy folyóméterenként 1.000, vagy darabonként 10.000 forint

8. Fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele)

Az 1. pont, a 3–5. pont vagy a 7. pont szerint megállapított illeték másfélszerese

9. Használatbavételi engedélyezés
 

LÁSD: 1.2. pont

10. Használatbavétel tudomásul vétele

LÁSD: 1.2. pont

11. Hatósági bizonyítvány kiadása[1]

Építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó: 20.000 forint volt 2017. március 15. napjáig (kivétel: A használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány kiállítása illetékmentes volt[2])[3]

12. Építésügyi hatósági intézkedés kezdeményezése

15.000 forint

13. Az 1–12. pont alá nem eső első fokú építésügyi hatósági eljárás

10.000 forint

14. Fellebbezés

Építésügyi hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés illetéke 30.000 forint [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. fejezet III. pont]

15. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes

a) a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása,
b) az engedély alapján épített, legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. fejezet IV. pont]

16. Antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak

Az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50.000 forint [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. fejezet VI. pont]

17. Veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi eljárás

Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása[4]


1.2.
Használatbavételi eljárásokért fizetendő illetékek

 

 

Épület típusa

Fizetendő illeték (Ft)[5]

Használatbavételi engedélyezés eljárás

Használatbavétel tudomásulvételi eljárása

300 m2 öha-t meg nem haladó új lakóépület

illetékmentes

illetékmentes

Meglévő, 300 m2 öha-t meg nem haladóra bővített lakóépület

Az Itv. XV. cím I. pont 1-5. alpontjai szerint megállapított illetékkel megegyező mértékű (lásd: 1.1. Engedélyezési eljárások című táblázat 1-5. sor)

10.000

300 m2 öha-t meghaladó új lakóépület

10.000

Meglévő, 300 m2 öha-t meghaladóra bővített lakóépület

10.000

 

2. ÉPÍTÉSÜGYIFELÜGYELETI HATÓSÁGNÁL INDÍTOTT ELJÁRÁS ILLETÉKE


 

Eljárás típusa[6]

Illeték mértéke

1. Bontás tudomásul vételi eljárás (törölve: 2016.03.16.)[7]

5.000 forint [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. fejezet II. pont 1. pont]

2. Építésrendészeti hatósági intézkedés kezdeményezése

3.000 forint [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. fejezet II. pont 3. pont][8]

3. Fellebbezés

Építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés illetéke 30.000 forint [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. fejezet III. pont]

 

3. HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYÉRT FIZETENDŐ ILLETÉKEK

 

Eljárás típusa[10]

Illeték mértéke

Jogszabályhely

Használatbavétel tudomásulvételi eljárása [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 54. § (1b) bek.]

illetékmentes

1990. évi XCIII. tv. 33. § (2) bek. 43.) pont

Építésügyi hatóság hatósági bizonyítványa [1997. évi LXXVIII. tv. 34. § (5) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 56. §]

10.000 forint

1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. cím I. pont 13. alpont

Építésfelügyeleti hatóság hatósági bizonyítványa (nem egyszerű bejelentés ügyében)

3.000 forint

1990. évi XCIII. tv. 29. § (1) bek.

 

 


A hatósági bizonyítvány illetékét nem szabad összekeverni az egyszerű bejelentéssel létesített vagy bővített lakóépület befejezését igazoló hatósági bizonyítvány igazgatási szolgáltatási díjával (lásd: Lakóépület építésének, bővítésének egyszerű bejelentése (2017-01-01) című tájékoztató 5.3. pontját)
 

4. Hogyan kell megfizetni az illetéket?
 

Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. fejezet V. pont].

2013. január 1. napja óta[11] az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági, valamint az azokban szükséges szakhatósági eljárások illetékét készpénz átutalási megbízással[12], átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy – ha erre lehetőség van – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, az eljárás megindítását megelőzően vagy azt követően kell megfizetni. Az eljárási illeték megfizetését az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolatával kell igazolni, a készpénz átutalási megbízás feladóvevényén szereplő azonosító szám (8 számjegyű azonosító), a megfizetett eljárási illeték összegének és a befizetés időpontjának feltüntetésével [1990. évi XCIII. tv. 73. § (4a) bek., (5) bek.][13].

Elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás esetén az eljárási illetéket az eljárás megindítását megelőzően banki átutalással vagy - a technikai feltételek megléte esetén - az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő fizetéssel kell megfizetni (vagyis 2018. január 1. napjától az illetékbélyegben történő megfizetésre már nincs lehetőség). Az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági, valamint az azokban szükséges szakhatósági eljárások illetékét készpénz átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - ha erre lehetőség van - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, az eljárás megindítását megelőzően vagy azt követően kell megfizetni. Az eljárási illeték megfizetését az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolatával kell igazolni [1990. évi XCIII. tv. 73. § (4) és (4a) bek.].

Az átutalás közleményrovatában az ügyfél nevét, lakcímét (vagy székhelyét), valamint - az eljáró hatóság felhívására történő megfizetés esetén - az ügyszámot kell feltüntetni [1990. évi XCIII. tv. 73. § (1) bek.].

A fővárosi és megyei kormányhivatalnál, járási (fővárosi kerületi) hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét - ha jogszabály másként nem rendelkezik -
a) az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy
b) amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg
ba) elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül,
bb) bankkártyával vagy
bc) házipénztárba készpénzzel, vagy
c) az eljárás megindítását megelőzően átutalással, az átutalás közlemény rovatában a kormányablakokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok feltüntetésével
kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénz-átutalási megbízással a járási hivatal és a kormányablak naponta fizeti meg az említett számla javára [1990. évi XCIII. tv. 73. § (2) bek.].

Az általános építésügyi hatóság által lefolytatandó eljárás illetékét a hatáskörrel rendelkező jegyző települési önkormányzatának saját illetékbeszedési számlája javára kell teljesíteni. Az építésügyi hatósági jogkört gyakorló járásszékhely települési önkormányzati jegyzők a település honlapján vagy más módon közzéteszik a számlaszámot.

Az e-epites.hu oldalon található tájékoztatót (amely a Magyar Államkincstár által vezetett számlaszámot is tartalmazza) ide kattintva érheti el: Tájékoztató az eljárás illeték 2018. január 1-jét követő megfizetéséről (lezárva: 2018. február 9-én), illetve ide kattintva pdf formátumban is elérhető.

 



[1] Az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez, vagy tény, állapot, egyéb adat igazolásához az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása

[2] A 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (15) bekezdése 2013. április 21-i hatállyal iktatta be az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 33. § (2) bekezdés új 41. pontját.

[3] A 11. pontot törölte a 2017. évi II. törvény 1. § (7) bekezdése 2017. március 16-i hatállyal. Lásd még: Módosuló és megszűnő építésügyi, építésfelügyeleti illetékek

[4] Veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi eljárás a kihirdetett veszélyhelyzet mellett más veszélyhelyzetek esetében is alkalmazható, azonban az Itv. alapján az illetékmentesség csak a kihirdetett veszélyhelyzetre vonatkozik.

[5] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2017. március 15. napján hatályos rendelkezése szerint még illetékmentes volt a 160 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépület bontási, építési (továbbépítési), módosított építési és használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása. A jelenleg hatályos rendelkezés szerint az illetékmentesség engedély alapján épített, legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. fejezet IV. pont b) pont].

[6] Az Itv. még tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásul vételi eljárásának illetékét is (5.000,- Ft), azonban ilyen eljárás 2013. október 1-jétől már nincs (lásd: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 58. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontját hatályon kívül helyező 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (12) bekezdés c) pontja).

[7] A bontás tudomásulvételi eljárása esetére előírt illeték törlésének oka egyértelmű, hiszen 2016. június 14. napjától megszűnt a bontás tudomásulvételének eljárása, így az erre vonatkozó illetéktétel is szükségtelen volt [2017. évi II. tv. 1. melléklet 4. c) pont; 1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. cím II. pont 1. alpont].

[8] Az építésrendészeti hatósági intézkedés kezdeményezéséért a korábbi 15.000 forint helyett 2017. március 16. napjától az általános illetéket (3000 forint) kell fizetni [2017. évi II. tv. 1. melléklet 4. c) pont; 1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. cím II. pont 3. alpont; 1990. évi XCIII. tv. 29. § (1) bek.].

[10] Az Itv. még tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásul vételi eljárásának illetékét is (5.000,- Ft), azonban ilyen eljárás 2013. október 1-jétől már nincs (lásd: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 58. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontját hatályon kívül helyező 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (12) bekezdés c) pontja).

[11] Az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági eljárásokra vonatkozó 73. § (4a) bekezdését a 2012. évi CLXXVIII. törvény 197. §-a iktatta be.

[12] A készpénz átutalási megbízással, valamint az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő fizetés lehetőségét a 2013. évi XXI. törvény 8. §-a állapította meg, és 2013. április 2-ától hatályos.

[13] Az Itv. 73. §-ában volt egy jogalkotói hiba. A 73. § (1) bekezdése illetékbélyeggel írta elő az illeték megfizetését, kivéve a (2)–(4), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésekben foglaltak kivételével. Mint láttuk, az építésügyi hatóságokra vonatkozó illetékfizetési szabályokat a (4a) bekezdés határozza meg, amely nem szerepel a kivételek között, ezért egyszerre illetékbélyeggel és más módon történő fizetés is elő volt írva. Itt valószínűleg csak az a probléma, hogy a 2012. évi CLXXVIII. törvény 197. §-ának elfogadásával együtt nem módosították a 73. § (1) bekezdését is. A hibát 2013. évi CCXVIII. törvény 1. § (3) bekezdés a) pontja 2014. január 1. napjával javította.

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt