Megtartotta első ülését az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2024.01.05. 16:17

Közzétéve: 2023.12.10. 17:17

Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény vagy Ábtv.) a kormány és a szakmai szervezetek közötti érdekegyeztető fórumaként hozta létre az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot. A Tanács alakuló ülésére 2023. december 4-én került sor. A Tanács elnöke Lázár János építési és közlekedési miniszter.

 

Az Ábtv. szerinti érdekegyeztető fórum: az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács


Az Ábtv. az állami építési beruházások lebonyolításának előírásait határozza meg. Az állami építési beruházás fogalma olyan építési beruházás, amelynek előkészítéséhez és megvalósításához felhasznált központi költségvetési vagy a nem közvetlen európai uniós forrás mértéke külön-külön vagy együttesen a beruházás becsült értékének ötven százalékát meghaladja. Akkor is az Ábtv. szabályait kell alkalmazni, ha az építési beruházás nem az állam javára valósul-e meg, vagyis nem állami tulajdonba kerül a létesített épület, építmény [2023. évi LXIX. tv. 5. § 1. pont]. Az Ábtv. hatályáról szóló részletes tájékoztatót lásd ITT.

Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: Tanács) az állami építési beruházások javaslattevő, véleményező, érdekegyeztető szakmai fóruma [2023. évi LXIX. tv. 13. § (1) bek.].

 

Forrás: Lázár János Facebook oldala


A Tanács létfontosságú az állami építési beruházások kapcsán, hiszen a Tanács feladata egyebek mellett, hogy elkészítse az Építési Beruházási Folyamatok Rendszerét és a Tervezői Szolgáltatások Rendszerét, és szakmai iránymutatásai alapján miniszteri rendeletek fognak születni.

Az építési és közlekedési miniszter a Tanács szakmai iránymutatásai figyelembevételével fogja elkészíteni az alkalmazandó szerződésmintákat is, amelyeket a minisztérium honlapján fognak közzétenni [2023. évi LXIX. tv. 13. § (5)-(6) bek.].

 

Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács tagjai


A Tanács tagjai:
1. az építési és közlekedési miniszter (ő a Tanács elnöke),
2. a Magyar Államkincstár,
3. a Magyar Mérnöki Kamara,
4. a Magyar Építész Kamara,
5. az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége,
6. a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége,
7. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,
8. a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
9. a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
10. a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság,
11. a Nemzeti Kulturális Tanács,
12. a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
13. az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság,
14. a Gazdasági Versenyhivatal,
15. a Közbeszerzési Hatóság,
16. az országos főépítész,
17. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti bevett egyház,
18. a Megyei Jogú Városok Szövetsége,
19. a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, valamint
20. Budapest Főváros Önkormányzata.

Az egyes szervezetek, hatóságok egy-egy főt delegálhatnak a Tanácsba [2023. évi LXIX. tv. 13. § (2)-(3) bek.].

A Tanács döntéseit négyötödös többséggel, a Tanács elnökének egyetértésével hozza meg. Ez azt jelenti, hogy csak olyan döntés fogadható el, amellyel az építési és közlekedési miniszter is egyetért [2023. évi LXIX. tv. 13. § (7) bek.].

A Tanács működésének részletes szabályait az ügyrendjében határozza meg. Az ügyrendre és annak módosítására a miniszter tesz javaslatot [2023. évi LXIX. tv. 13. § (8) bek.].
 

Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács feladatai


Az Ábtv. alapján a Tanács javaslattevő, véleményező, érdekegyeztető szakmai fórumként az alábbi feladatokat látja el:
a) előkészíti az állami építési beruházás típusonként kialakítandó Tervezői Szolgáltatások Rendszerét és az Építési Beruházási Folyamatok Rendszerét,
b) javaslatot tesz a tervpályázat, az engedélyezési dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció elkészítésére irányuló közbeszerzési dokumentáció tartalmi elemét képező szakmai alkalmassági és értékelési kritériumrendszerre,
c) előkészíti az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszerét, legalább kétévente - a hazai és a nemzetközi tapasztalatok és trendek alapján - azt felülvizsgálja, korrekcióját és továbbfejlesztését előkészíti, amennyiben ebből adódóan szükségesnek látja, javaslatot tesz a miniszternek szakmai iránymutatásokra vonatkozó javaslatai figyelembevételével történő miniszeri rendelet módosításokra,
d) előkészíti a tervező és az építtetővel kivitelezési szerződést kötő fővállalkozó kivitelező közreműködésének értékelési rendszerét,
e) javaslatot tesz a műszaki egyenértékűség, helyettesíthetőség és kiváltások (a továbbiakban együtt: műszakilag egyenértékű kiváltás) elfogadásának kritériumrendszerére,
f) az érintett szervekkel és szervezetekkel történő előzetes egyeztetés alapján javaslatot tesz a minősített szolgáltatásokra vonatkozóan az alkalmazandó címkék jegyzékére,
g) az építési beruházásokban részt vevő szakemberek szakmai képzésére vonatkozó állami, kamarai és piaci képzések rendszerének felülvizsgálata alapján javaslatot fogalmaz meg az új képzési rendszer kidolgozására, a szakmai képzések formájára és feltételeire, valamint
h) javaslatot tesz - az államháztartási szabályok figyelembevétele mellett - az állami építési beruházások esetén alkalmazandó, beruházástípusonként és építményfunkciónként eltérő szerződésmintákra [2023. évi LXIX. tv. 13. § (4) bek.].

 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt