Közmű

A fogalmak megismerése előtt ismerje meg a fogalom jogszabályi hátterével kapcsolatos információkat: A közmű és az e-közmű fogalmát tartalmazza-e az Építési törvény?

Közmű (Étv.): elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási, vízelvezetési, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 37. pont].
Hatályos: 2014.01.01., FELTÉVE, ha a 2010. évi CXVI. törvény 2. § (2) bekezdése alkalmazandó

Közmű (OTÉK): termelő, elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz elvezetési, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. melléklet 68. pont].

A közmű fogalmának összehasonlítása:

Galamb Ferenc álláspontja szerint az OTÉK fogalma áll közelebb a gyakorlathoz, azonban még az is hiányos, mivel kimaradt belőle több fontos elem. Kiegészítésként a pontos meghatározás az alábbiakkal bővülne az építőmérnöki területet érintve:

[…….fogyasztók vízellátási- és víztisztítási, szennyvízelvezetési- és szennyvíztisztítási, belterületi csapadékvíz gyűjtési, elvezetési és tározási igényeket kielégítő építmények, vezetékek, berendezések,gáz…...]

A fogalom kiegészítésének igénye abból fakad, hogy az eredeti és hatályos meghatározás szerinti vízellátási és hasonlóan szennyvízelvezetési, belterületi csapadékvíz elvezetési fogalmak nem fedik le a szakma által e területbe sorolt tevékenységek teljes körét.

Nem csak vizet juttatnak a fogyasztóknak, hanem előtte kezelik a termelt nyersvizet, nem csak szennyvizet vezetnek el a fogyasztóktól, hanem tisztítják azt mielőtt a befogadóba engedik. Ezek műtárgyakat jelentenek, technológiákat, mára két nagy iparágat az egész világon. A közműfogalom egészként csak ezekkel együtt értelmezhető így annak szerves része. Továbbá a csapadékvíz nem csak az elvezetésből áll, a legtöbb esetben csapadékvíz gyűjtés-, elvezetés és tározás együttesen jelentkezik, műtárgyakkal, szakmai fogalmakkal és kérdésekkel együtt.

A közművek kategorizálása, besorolása során figyelembe kell venni, hogy széles szakmai kört érintő fogalom meghatározásról van szó. Más oktatási terület, más szabványosítási kérdések vonatkoznak a közműelemek minden területére és a benne tevékenységet végzők szakmai irányultsága is eltérő.

Érdekességként említhető, hogy még egy szakmán belül is eltérések vannak a besorolást illetően: a vízellátás a közmű ágazatba sorolható, de a dombvidéki tarozás, amely az építőmérnöki szakma másik területe, közvetlenül nem sorolható a közmű fogalomkörbe, bár vízzel kapcsolatos tevékenység, mely akár vízellátási célt is szolgálhat. (vízzel kapcsolatos tevékenység, de nem közmű).

Ugyancsak ilyen egy bánya-, épület víztelenítése, mely nem közmű tevékenység, de az építőmérnöki szakma részletesen oktatott és szabályozott területe.

A közmű besorolás fogalompontossági meghatározása ezért szerteágazó kérdés. Más jogszabályok, más szabványok és más, csak részben átfedést mutató szakemberek képviselik az egyes területeket. A pontos közműfogalomra épülő jogi szabályozás egyben megteremti az egyes szakmák oktatott és gyakorlatban működő, kialakult harmonikus összhangját.