Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

01.3. A közigazgatási eljárási törvény (Hatály: 2017. december 31. napjáig)

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (amelynek a rövidítése: Ket.) a legfontosabb eljárási jogszabály. Az ebben foglalt rendelkezések nélkül egyetlen közigazgatási hatósági ügy sem folyhatott le. A Ket. helyébe 2018. január 1. napjától az Ákr. lépett.

1.1. A közigazgatási eljárási törvény: a Ket.

Az Országgyűlés 2004. december 20-án fogadta el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, amelynek a rövidítése: Ket. A Ket. 2005. november 1-jétől lépett hatályba, ettől a naptól váltotta fel a korábbi eljárási rendelkezéseket tartalmazó 1957. évi IV. törvényt (ennek rövidítése: Áe.). A Ket. megalkotásának egyik célja az volt, hogy a közigazgatásban szolgáltató gyakorlatot vezessenek be, és mind a hatóság, mind az ügyfelek jogait és kötelezettségeit pontosítsák. Arra nem vállalkozhatunk, hogy a törvényt részletesen bemutassuk, azonban az építésügy területén dolgozóknak elengedhetetlenül fontos, hogy legalább az ügyfelek alapvető jogaival és a hatóság kötelezettségeivel tisztában legyenek, így elősegítve azt, hogy egy hatósági eljárásban számukra kedvező döntés szülessen.

1.2. A Ket. hatálya

Főszabály szerint minden közigazgatási hatósági ügyben a Ket. általános szabályait kell elsődlegesen alkalmazni, de vannak kivételek:

a) Kivett eljárások: vannak eljárások, amelyekre a Ket. tárgyi hatálya nem kiterjed ki (szabálysértési eljárás, választási eljárás, területszervezési eljárás), vagyis ezeknél az eljárásoknál a Ket. szabályait nem lehet alkalmazni, ezek eljárási szabályait külön törvényekben találhatjuk meg [2004. évi CXL. tv. 13. § (1) bek. a) pont].

b) Részlegesen kivett eljárások: a Ket. szabályait meghatározott eljárásokban csak akkor kell alkalmazni, ha az irányadó másik törvény, ami az adott eljárást szabályozza, eltérő szabályokat nem állapít meg - vagyis itt a különös eljárási szabály lesz az elsődlegesen alkalmazandó - (pl. az iparjogvédelmi és a szerzői jogi eljárások, a piac felügyeleti és piac szabályozásával kapcsolatos eljárások, a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás, kisajátítási eljárás) [2004. évi CXL. tv. 13. § (2) bek.].

c) A Ket. egyes rendelkezései lehetővé teszik, hogy a különös eljárási szabályok eltérjenek a Ket. szabályaitól[1].

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006: LIII. törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet a Ket-től és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg:
a) a hiánypótlásra,
b) a kézbesítésre,
c) az ügyfél tájékoztatására,
d) a hatáskörre, az illetékességre,
e) a szakhatóság közreműködésére,
f) a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánításra [2006: LIII. tv. 1. §; 2004. évi CXL. tv. 13. § (3) bek.].

1.3. A Ket. személyi hatálya

1.3.1. A Ket. személyi hatálya az alábbiakra kiterjed ki (vagyis akik tekintetében a Ket. rendelkezéseit alkalmazni kell, de érdemes magukkal a fogalmakkal is tisztában lennünk):
- Közigazgatási hatóság
- Ügyfél
- Az eljárás egyéb résztvevői

1.3.2. Közigazgatási hatóság

A közigazgatási hatóság a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező:
- államigazgatási szerv,
- helyi önkormányzat képviselő-testülete, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is, valamint a 19. § (2) bekezdése szerint átruházott hatáskörben annak szervei,
- a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester),
- főjegyző, jegyző (a továbbiakban együtt: jegyző),
- törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy (pl. Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Építész Kamara) [2004. évi CXL. tv. 12. § (3) bek.].

1.3.3. Az eljárás egyéb résztvevői

Közigazgatási hatósági ügy szükségképpeni alanyai (vagyis aki nélkül nem beszélhetünk hatósági ügyről): a hatóság és az ügyfél.

Az ügyfél és a hatóság mellett számos más szereplője is lehet a közigazgatási hatósági eljárásnak. A Ket. az alábbi, ún. egyéb résztvevőket nevesít:
- a tanú, a hatósági tanú,
- a szakértő,
- a tolmács,
- a szemletárgy birtokosa,
- az ügyfél képviselője és
- a hatósági közvetítő [2004. évi CXL. tv. 172. § e) pont].

Az eljárás egyéb résztvevőinek jogai és kötelezettségeit a vonatkozó részeknél érintjük, ennél a pontnál kizárólag a hatósági közvetítő szerepére hívnám fel a figyelmet. A hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében a hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe [2004. évi CXL. tv. 41. § (1) bek.]. Az ügyfél akár javaslatot is tehet a hatósági közvetítő személyére.

A hatósági közvetítő
a) gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak mind az eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása kapcsán várható következményekről, illetve az esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről,
b) tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokban meghatározott jogaikról,
c) közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak,
d) összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket [2004. évi CXL. tv. 41. § (3) bek.].

A hatóság - ha törvény azt nem zárja ki vagy nem korlátozza - lehetővé teszi a hatósági közvetítő számára eljárási feladatainak ellátásához szükséges mértékben az iratokba való betekintést, továbbá megad számára minden olyan segítséget, amely szükséges a tevékenységének ellátásához [2004. évi CXL. tv. 41. § (4) bek.].

A fővárosi és megyei kormányhivatal hatósági közvetítőkről vezetett nyilvántartása tartalmazza a hatósági közvetítő természetes személyazonosító adatait, képesítését, az elérhetőségéhez szükséges adatokat, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat [2004. évi CXL. tv. 41. § (8) bek.].