Vízjogi fennmaradási engedély

Ahogy az más jogterületeken belül, úgy a vízjog területén is előfordulnak olyan esetek, amikor egy vízilétesítmény megépítése vagy vízimunka elvégzése engedély nélkül vagy attól eltérően történik, így természetesen erre vonatkozó szabályokat is kell tartalmaznia a magyar joganyagnak.

1. Vonatkozó hatályos jogszabályok

A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást érintő jogszabályok:
a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.)
b) vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
c) a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet
d) a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet
e) a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet
f) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Amennyiben engedély nélkül vagy attól eltérően valósul meg egy vízilétesítmény vagy vízimunka az építtetőnek vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérnie a vízügyi hatóságtól, mely utólagos engedélyezésénél – a legtöbb esetben – vízgazdálkodási bírság fizetési kötelezettség is előírásra kerül.

Ha azonban a hatóság által megadott határidő alatt és a hatósági előírások, valamint az egyéb jogszabályokban foglaltak betartásával az építtető az eredeti állapotot helyreállítja, a vízilétesítményt megszünteti, akkor nem kell a vízjogi fennmaradási eljárást lefolytatni és a bírság fizetési kötelezettség sem áll fenn.
 

2. A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás célja

A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás alapvető célja, hogy a vízjogi engedély nélkül létesített vagy üzemeltetett vízilétesítmények jogi helyzete megfelelő legyen, azok a jogszabályokban foglalt kritériumoknak megfeleljenek, illetve amennyiben nem felelnek meg hatósági úton elbontásra kerüljenek és visszaálljon az eredeti állapot.

Amennyiben a vízilétesítmény nem kerül megszüntetésre a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást le kell folytatni, azzal, hogy a vízjogi létesítési és vízjogi üzemeltetési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, illetve az eljárás alapját képező tervdokumentációnak – értelemszerűen – a ténylegesen megvalósult, jelenlegi állapotokat kell tartalmaznia.

Mindezek mellett azonban a vízügyi hatóság nem engedélyezi a megvalósult vízilétesítmény fennmaradását automatikusan, vizsgálja, hogy az mennyiben felel meg a létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó szabályoknak, a vízgazdálkodásról szóló 1995. éviben LVII. törvény, valamint az egyéb jogszabályokban foglalt követelményeknek. Ennek függvényében a vízjogi fennmaradási engedély megadását a megvalósult vízilétesítmény átalakításától vagy meghatározott munkák elvégzésétől is függővé teheti. Ha azokat az építtető nem végzi el a létesítmény fennmaradását meg kell tagadni és kötelezni kell annak elbontására. A hatósági kötelezés teljesítésének igazolásaként a vízügyi hatóság részére be kell nyújtani mindazon terveket, egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapot – a hatóság által megállapított műszaki megoldással összhangban álló, a vízgazdálkodási és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően – a megszüntetése megállapítható.

A vízügyi hatóság rendelkezésére álló további erős jogosítvány, hogy a vízjogi fennmaradási engedély iránti kérelmet el kell utasítani és a létesítmény elbontását kell előírni, ha az annak tárgyát képező létesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és átalakítással vagy más munkával sem szüntethető meg.

Fentiek alapján a hatóságnak elsősorban a környezetvédelmi érdekeket kell szem előtt tartania, azonban a gazdaságossági szempontok is megjelennek, amikor a fennmaradását átalakítástól, egyéb munka elvégzésétől teszik függővé. Ez esetben ugyanis a létrejött káros állapot megszűnik, hozzátenném, hogy az átalakított létesítmény noha jogszabályt már nem sért az átalakítás következtében, de az ott marad és ezáltal hatással van a környezetére, hiszen ott befolyásolja a látképet, a kilátást, a természetes és az épített környezet harmóniáját.

A megelőzés a környezetvédelem egyik legfontosabb elve, amelyet már a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény is rögzíti a 6-8. §-ában az elővigyázatosság és a helyreállítás elve mellett. A megelőzés legegyszerűbb jogi realizálása pedig az engedélyezési eljárás, mely során nemcsak az engedély meglététől függ a tevékenység végzésének lehetősége, hanem az abban foglalt hatósági előírások betartásától is. Ily módon a fennmaradási engedélyezés során a kialakult jogellenesség utólag pénzen történő megváltása komoly aggodalomra adhat okot, ezért szükséges olyan rendszert kialakítani, amely megfelelő elrettentő erővel bír és az engedély nélküli tevékenységek visszaszoríthatók.

Ennek egyik eredménye a már említett vízgazdálkodási bírság, mint preventív eszköz, és a bírság összegének megállapítására megalkotott a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet. A tényleges előrelépést azonban az engedély nélküli tevékenységek visszaszorítására a hatósági jelenlét és a hatósági ellenőrzések, felderítések nagy fokú aránya jelentené.
 

3. Meddig használható fel a vízjogi fennmaradási engedély?

A vízjogi fennmaradási engedély hatályának megállapítására a vízjogi üzemeltetési engedély hatályának megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni tekintettel arra, hogy a vízjogi fennmaradási engedély a vízilétesítmény üzemeltetésére is jogosít – lásd: Vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás

 

4. Ki kérhet vízjogi fennmaradási engedélyt?

Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérni [72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 15. § (1) bek.].

A fent hivatkozott jogszabályhely az építtetőn kívül nevesíti a tulajdonost is. Ez azért fontos mert amennyiben valaki ingatlant vásárol és azon az ingatlanon van egy engedély nélkül létesített vízillétesítmény és a korábbi építtető személye nem meghatározható úgy az ingatlan új tulajdonosának kell a vízjogi fennmaradási engedélyt megkérnie. Ebben az esetben a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól természetesen mentesül.

 

5. Milyen mellékletek csatolása szükséges a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez?

A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni, azzal, hogy a kérelemnek a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentáció a része [72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 15. § (3) bek.].

Ez a rendelkezés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a vízjogi fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolni kell mindazon mellékleteket, amelyeket a jogszabály a vízjogi létesítés engedély, illetve a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelemhez kötelezően előír.

 

6. Mennyi az igazgatási szolgáltatási díja a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásnak?

Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet rendelkezései határozzák meg. A szolgáltatási díj meghatározásánál elsődleges szempont, hogy milyen jellegű vízilétesítményt kívánunk engedélyeztetni, illetve, hogy ennek a beruházásnak mekkora a költsége. Alapvetően ez a két adat határozza meg, hogy mennyi szolgáltatási díjat kell fizetni a vízjogi létesítési engedélyezetetési eljárásért.

A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásra a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásra vonatkozó díjtételeket kell alkalmazni az adott vízilétesítmény jellegétől függően.

Fontos megjegyezni, hogy a mértékét a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet tartalmaz egy űrlapot, amin nyilatkozni kell a vízilétesítmény bekerülési költségéről, amely a vízjogi fennmaradási engedélyezésnél nem csak a fizetendő igazgatási szolgáltatási díjtétel alapja, hanem az esetlegesen fizetendő vízgazdálkodási bírság alapja is egyben [13/2015. (III. 31.) BM rend. 4. melléklet.].
 

7. Melyik hatóságtól lehet kérelmezi a vízjogi üzemeltetési engedélyt?

Területi vízügyi hatóságként és szakhatóságként, továbbá területi vízvédelmi hatóságként és szakhatóságként – első fokon –az illetékes megyei vagy a fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság jár el [223/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 10. § (1) bek.].
 

8. Módosítható- e a vízjogi fennmaradási engedély?

A vízjogi fennmaradási engedélyek módosíthatók, mind a műszaki tartalom, a hatály és az engedélyes személyének tekintetében is [72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 11. § (1)-(2) bek.].

 

9. A vízilétesítmények, vízimunkák nyilvántartása

Lásd: Vízjogi létesítési engedélyezési eljárás
 

10. Mennyi a vízjogi fennmaradási engedélyezés eljárás ügyintézési határideje?

A vízjogi eljárások tekintetében az ügyintézési határidő 60 nap. Ebben az esetben az Ákr. rendelkezései az irányadóak tekintettel arra, hogy a vízügyi ágazati jogszabályok az általános ügyintézési határidőre vonatkozóan nem tartalmaznak rendelkezést [2016. évi CL. tv. 50 § (2) bek. c) pont].

A fentiektől eltérő speciális szabály, amennyiben az engedélyes a vízjogi üzemeltetési engedély módosítására, fennmaradási engedély módosítására irányuló kérelmében nyilatkozik arról, hogy a vízilétesítményt az üzemeltetési engedélyben, fennmaradási engedélyben foglaltaknak megfelelően, változatlan tulajdonjogi helyzetben, változatlan vízgazdálkodási rendeltetéssel, vízmennyiséggel és műszaki jellemzőkkel kívánja a továbbiakban is üzemeltetni, illetve a vízhasználatot gyakorolni, a vízjogi engedélyezési eljárás ügyintézési határideje tizenöt nap [72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 11/C. §].

Tekintettel arra, hogy a fent vázolt esetben a vízügyi hatóságnak a feltételek nagy részét nem szükséges vizsgálnia, - hiszen lenyilatkozta a létesítő, hogy ezen feltételek változatlanok – a jogszabály egy jelentősen lecsökkentett ügyintézési határidő betartásáról rendelkezik.

Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az Ákr. rendszere új jogintézményként létrehozta az eljárás szünetelés jogintézményét, amely a korábbi Ket. jogi szabályozásában a kérelemre történő felfüggesztésnek felel meg. A vízjogi eljárásokban azonban az eljárás szünetelésének nincs helye [72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 1/D. § (2) bek.].