EZT OLVASTA MÁR?
×

A köztársasági elnök nem írta alá az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2023.09.24. 11:21

Közzétéve: 2023.07.17. 18:19

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavalat esetében 2023. június 13. napjától már csak a zárószavazásra vártunk. A zárószavazásra 2023. júliusi rendkívüli ülésszakon, július 4-én sor került. Az Országgyűlés elnöke 2023. július 8-án aláírta és megküldte a köztársasági elnöknek a törvényt, azonban Novák Katalin – az előzetes várakozásokkal ellentétben – nem írta alá azt alá, hanem 2023. július 12-én megküldte az Alkotmánybíróságnak. Az alkotmányossági vétó nem a teljes törvénnyel szemben, annak csak egy kis részével kapcsolatosan indult, azonban ez mégis a teljes Beruházási törvény kihirdetését akadályozza. Szinte biztos, hogy a törvény – az Országgyűlés döntésével ellentétesen – 2023. augusztus 1-jén nem fog hatályba lépni.

 

A köztársasági elnök választási lehetőségei: aláírás, visszaküldés vagy Alkotmánybíróság


A törvényalkotási folyamatban az utolsó előtti lépés a köztársasági elnök aláírása, mivel ezt követően már csak a Magyar Közlönyben való megjelenés van hátra. Ha a köztársasági elnök nem ért egyet az Országgyűlés által már elfogadott és az Országgyűlés elnöke által már aláírt törvénnyel, akkor
a) visszaküldheti az Országgyűlésnek megfontolásra a törvényt, vagy
b) az Alkotmánybíróságnál ún. előzetes normakontrollt kérhet.

Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, akkor – az alkotmányossági vétó helyett) a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a visszaküldés után köteles a törvényt újra megtárgyalni, és elfogadásáról ismét határozni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Országgyűlés biztosan meg is változtatja a törvényt, de figyelembe veszik a köztársasági elnök kifogásait [Alaptörvény 6. cikk (5) bek.].

Az Alkotmánybíróság hatásköre, hogy az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényeket. Előzetes normakontrollt az Országgyűlés kezdeményezhet a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Ha az Országgyűlés nem kér előzetes normakontrollt – és jelen esetben erre nem került sor –, akkor még a köztársasági elnöknek is van lehetősége arra, hogy ha a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja, akkor aláírás helyett a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldje az Alkotmánybíróságnak (alkotmányossági vétó) [Alaptörvény 6. cikk (2)-(4) bek. és 24. cikk (2) bek. a) pont].
 

A Beruházási törvény kapcsán Novák Katalin az alkotmányossági vétó eszközével élt

             
A státusztörvény sajtóban való megjelenése háttérbe szorította az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény jogalkotási folyamatát. A státusztörvény tárgyalását folyamatos tüntetések is kísérték, azonban a köztársasági elnök ennél a pedagógusokat érintő jogszabálynál nem tapasztalt az Alaptörvénnyel ellentétes rendelkezést (a T/4255 irományszámú törvényjavaslat a Magyar Közlönyben már kihirdetésre is került: a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény – az indokolás ide kattintva érhető el).

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény két munkanap vizsgálatot követően azonban fennakadt a köztársasági elnök „szűrőjén”. Ez azért is meglepő, mert az Országgyűlés rendkívüli ülésszak keretében fogadta el a javaslatot, és Kövér László még szombaton is dolgozott a törvénnyel (2023.07.08. napján írta alá). Ezek a körülmények arra utalnak, hogy a jogalkotónak fontos lenne a jogszabály mielőbbi elfogadása.

A köztársasági elnöknek megküldött törvényszöveg ide kattintva érhető el: T/3677/15. irományszámú törvény
 

A köztársasági elnöknek lényegében csak technikai jellegű kifogása van


A köztársasági elnök az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény (T/3677. számú törvényjavaslat)
a) 4. § (3) bekezdés,
b) 59. § (2) bekezdés a) pontja, és
c) 16. § (1) bekezdésében a „vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet" szövegrésze
Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.

A Beruházási törvény 4. § (3) bekezdése:
Az állami beruházásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében a (2) bekezdésben meghatározott szempontok fennállása esetén az adott állami építési beruházás esetében e törvény egyes rendelkezéseitől eltérhet azzal, hogy az eltérés nem lehet olyan terjedelmű, amely csorbítja a Kormány (2) bekezdés szerinti jogosultságát, valamint nem járhat az l. és 2. §-ban foglalt rendelkezések sérelmével.

A Beruházási törvény 59. § (2) bekezdés a) pontja:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg]
a) az állami építési beruházások esetében e törvény egyes rendelkezéseitől való eltérés egyes eseteit és az eltéréssel érintett rendelkezéseket,


A Beruházási törvény 16. § (1) bekezdése:
Az állami építési beruházás építtetője e törvény vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában a minisztérium.

Az indítvány szerint a törvényi felhatalmazások valamely törvényben szabályozott tárgykör részletszabályainak, végrehajtási szabályainak megalkotására vonatkozhatnak, nem a törvény szabályaitól való parttalan eltérésre. Az indítvány indokolásának lényegét az alábbi bekezdés foglalja össze: „Törvénynél alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való eltérés lehetősége kiüresítheti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, illetve a sarkalatos törvények módosítására, a felhatalmazó rendelkezések meghatározottságára és a korlátlan mérlegelés kizártságára vonatkozó alkotmányos követelményeket, mindez pedig végső soron a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság sérelmét okozza”.

Vagyis nem önmagában a Beruházási törvény egy vagy több konkrét rendelkezésére terjed ki az alkotmányossági vétó, hanem Novák Katalin pusztán egyes miniszteri rendeletben történő szabályozás kereteit hiányolta. Ebből a szempontból a kifogás akár technikainak is nevezhető.

A köztársasági elnök 2023. július 12. napján kelt indítványa IDE kattintva olvasható el.
 

Az alkotmányossági vétó megakadályozza a jogszabály hatályba lépését


Egyelőre az a biztos, hogy az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény Magyar Közlönyben való kihirdetésére egyelőre nem kerül sor, így szinte biztos, hogy 2023. augusztus 1-jén nem fog hatályba lépni az új jogszabály. Az Alkotmánybíróságnak az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kell határoznia [Alaptörvény 6. cikk (6) bek.]. Az AB ügyintézése azért is húzódhat, mivel Az Alkotmánybíróság 2023. július 17-től augusztus 25-ig ítélkezési szünetet tart. Ugyan az ítélkezési szünet hivatalosan az ügyintézést nem érintheti, azonban, ha a taláros testület tagja szabadságon vannak, akkor valószínűleg tartani fogják magukat a maximum 30 napos határidőhöz. Erre tekintettel valamikor augusztus 10-e környékén várható az Alkotmánybíróság döntése.

Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja. Könnyen belátható, hogy ebben az esetben sem lehetséges a 2023. augusztus 1-jei hatálybalépés.

Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését [Alaptörvény 6. cikk (7) bek.]. Ha az AB döntése 2023. júliusa után születne meg, akkor még azzal a problémával is szembe kellene néznie az Országgyűlésnek, hogy a törvényben előírt hatályba léptető rendelkezések alapján már nem lehet megállapítani a jogszabály hatályát. Egyes jogszabályok a kihirdetéstől számított meghatározott időn belül lépnek hatályba, azonban a Beruházási törvény 60. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: „Ez a törvény 2023. augusztus 1-jén lép hatályba”.

 

Lázár János a Facebook-on reagált a hírre


Lázár János miniszter, a törvény előterjesztője a Facebook-oldalán reagált Novák Katalin döntésére. A Facebook posztban Lázár János az alábbiakat írta:
 

Az új, állami beruházások rendjét szabályozó törvény 32 év után végre újraszabályozza az építésre fordított közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit. Több mint egy éve dolgozunk a törvényen - ez idő alatt próbálták azt jogi, politikai vagy éppen üzleti megfontolásból gáncsolni. Még ha ezek akár egyszerre is történnek, akkor is úgy gondolom - ahogy az új szabályozás elkészítésében közreműködő szakma is -, hogy jó törvényt alkottunk. Az volt a célunk - és ebből nem engedünk -, hogy a jövőben, ha közpénzből készül egy beruházás, az magyarok által létrehozott alapanyagból épüljön és a magyarok munkájából végre magyarok haszna lehessen.

A köztársasági elnök asszony döntésével remélem, hogy a szakmai, majd társadalmi egyeztetések sikere után az előzetes normakontroll is tovább erősíti majd a törvényt.

Várom az Alkotmánybíróság döntését, miközben tudom, hogy egy, a hazai érdekeket védő törvényt alkottunk.
 

 

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény(javaslat)ról szóló ÖSSZEFOGLALÓ CIKKÜNKET IDE KATTINTVA érheti el.
 

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény az Építésijog.hu következő konferenciájának egyik fő témája (MÉK 2 pont, MÜK 9 kreditpont)

 

TOVÁBBI RÉSZLETEK, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK >>

 

A képre kattintva megnézheti a konferencia beharangozó videóját (MÉK 2 pont, MÜK 9 kreditpont)

 



A részletes programban minden előadáshoz külön is talál kedvcsináló videókat, amelyekben az előadók mondják el, hogy miről lesz szó az előadásukban >>

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt