Lényegesen kevesebb engedélyezési eljárásban kell megkeresni a tűzvédelmi hatóságot

Szerző: Veresné Rauscher Judit

Utolsó frissítés: 2022.02.05. 20:05

Közzétéve: 2022.01.14. 18:20

2022. január 11. napjától változott a tűzvédelmi hatóság bevonásának és közreműködésének feltételeit tartalmazó 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet. Egyebek mellett az alacsony kockázat (AK) mértékadó kockázati osztályba tartozó lakó- és üdülőépület közül csak meghatározott lakásszám felett jár el a tűzvédelmi hatóság, illetve a szakhatósági eljárást előíró összes építményszint nettó alapterülete a duplájára emelkedett. Ezeket a módosításokat is a 2021 decemberi építésügyi salátarendeletben (788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet) találhatjuk meg.

Magyar Közlöny: 2021. évi 242. szám
Érintett jogszabály: 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet
Hatályos: 2022. január 11.

A tűzvédelmi szakhatóság bevonásának és közreműködésének új feltételei

Változtak a tűzvédelmi hatóság bevonásának és közreműködésének feltételei az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban – vagyis az építési, az összevont, a használatbavételi, a fennmaradási és az országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás során. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján bizonyos feltételek mellett a tűzvédelmi hatóság mint szakhatóság közreműködik az engedélyezési eljárásban.

Kép forrása: Pixabay.com

2021. január 11. napjától az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. táblázat C:16–D:16 mezője helyébe az alábbi táblázat második oszlopa lép (a változásokat pirossal jelöltük) [788/2021. (XII. 27.) Korm. rend. 31. §; 788/2021. (XII. 27.) Korm. rend. 3. melléklet; 531/2017. (XII. 29.) Korm. rend. 1. melléklet 4. táblázat C:16–D:16 mező]:

Tűzvédelmi szakhatóság bevonás és közreműködés feltétele (2022.01.10.)

Tűzvédelmi szakhatóság bevonás és közreműködés feltétele (2022.01.11. napjától)

A következő esetekben:
1. közepes kockázat (KK), magas kockázat (MK) mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén;

2. alacsony kockázat (AK) mértékadó kockázati osztályba tartozó

a) lakó- és üdülőépület,

b) nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület,

c) összes építményszint nettó alapterülete az 500 m2-t meghaladó épület esetén;

3. nagyon alacsony kockázat (NAK) mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek

a) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 500 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 50 m2,

b) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2;

4. a több, mint 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény esetén.

A következő esetekben:
1. közepes kockázat (KK), magas kockázat (MK) mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén;

2. alacsony kockázat (AK) mértékadó kockázati osztályba tartozó

a) 6-nál több lakást vagy üdülőegységet tartalmazó lakó- és üdülőépület,

b) nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület,

c) az összes építményszint nettó alapterülete 1000 m2-t meghaladó épület esetén;

3. nagyon alacsony kockázat (NAK) mértékadó kockázati osztályba tartozó olyan épület esetén
a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek

a) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 100 m2, vagy

b) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 2000 m2;

4. a több mint 100 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény esetén.

Gyakorlatilag a területhez és létszámhoz kötött eljárási eseteknél 100%-os növekedés történt. Az AK mértékadó kockázatú lakó- és üdülőépületeknél már nem minden esetben kell a tűzvédelmi hatóságnak eljárni, hanem csak 6 lakást vagy üdülő egységet meghaladó esetekben.

Ki készítheti a tűzvédelmi dokumentációt?

Jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza a törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal [1996. évi XXXI. tv. 21. §]. Azaz minden esetben szükséges az építészeti tervezés során a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat, valamint érvényes Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek figyelembevételével és betartásával szükséges a terveket elkészítenie a felelős tervezőnek.

Tűzvédelmi dokumentációt kötelező készíteni és azt csak tűzvédelmi tervezésre jogosult személy készítheti el ha
- az általános és sajátos építményfajták szerinti, valamint a műemlékvédelmi építésügyi hatósági eljárásokban a vonatkozó jogszabály tűzvédelmi szakhatóság bevonását írja elő,
- az építmény kettő vagy több pinceszintet tartalmaz [375/2011. (XII. 31.) Korm. rend. 2. § (3) bek.].

Azaz amikor a fenti feltétel nem áll fenn, az épületre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket a tervezés során a felelős tervező is megállapíthatja, saját felelősségére.

A honvédelmi miniszter tűzvédelmi hatósági feladatot kapott

A jogszabályban újként megjelenik, hogy honvédség alá tartozó létesítmények esetében a létesítés elbírálója a honvédelmi miniszter [788/2021. (XII. 27.) Korm. rend. 32. § a) pont; 531/2017. (XII. 29.) Korm. rend. 1. § (1)-(4) bek.].

Változás az is, hogy nem minden nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) jár el a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve.

Az elsőfokon eljáró szakhatóságok kijelölésére vonatkozó előírásokat az alábbi táblázatban ismerhetik meg:

Elsőfokon eljáró szakhatóság (2022.01.10. napján)	Elsőfokon eljáró szakhatóság 2022.01.11. napjától
1. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a) a polgári repülőtereket, a metró és földalatti vasúti létesítményeket, valamint az Országház, az Országgyűlési Irodaház, a Miniszterelnökség létesítményeit érintő közigazgatási hatósági eljárásokban, b) a következő építmények építésügyi hatósági eljárásaiban az első végleges használatbavételig: ba) magas építmények, bb) a 20 000 m2összesített szint alapterületűnél nagyobb, 14,00 métert meghaladó legfelső építményszinttel rendelkező építmények, bc) a 4000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények, bd) a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények, be) az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek, bf) a fekvőbeteg-ellátásra, továbbá a menekülésben korlátozottak elhelyezésére szolgáló építmények, ha az elhelyezés 14,00 méter felett történik.	1. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve (megyei igazgatóságok) a) a polgári repülőtereket, a metró és földalatti vasúti létesítményeket, valamint az Országház, az Országgyűlési Irodaház, a Miniszterelnökség létesítményeit érintő közigazgatási hatósági eljárásokban, b) a következő építmények építésügyi hatósági eljárásaiban az első végleges használatbavételig ba) magas építmények, bb) a 20 000 m2 összesítettszint alapterületűnél nagyobb, 14,00 métert meghaladó legfelső építményszinttel rendelkező építmények, bc) a 4000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények, bd) a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények, be) az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek, bf) a fekvőbeteg-ellátásra, továbbá a menekülésben korlátozottak elhelyezésére szolgáló építmények, ha az elhelyezés 14,00 méter felett történik.
2. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (kiemelt jelentőségű ügy), ha kormányrendelet másként nem rendelkezik, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve.	2. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (BM OKF). 3. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak tekintetében a honvédelemért felelős miniszter .
3. Az 1. és 2. pontban említetteken kívül minden egyéb esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve.	4. Az 1–3. pontban említetteken kívül minden egyéb esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve (katasztrófavédelmi kirendeltségek) .

2021. decemberétől és 2022. januárjától alkalmazandó, a szakhatóságok bevonására vonatkozó előírásokról szóló további tájékoztatás:

- Megszűnt a telekalakítások során a szakhatósági eljárás

- A természeti vagy kulturális értékek hatékonyabb védelmét biztosító semmiségi okokkal bővült az építésügyi szabályozás

Amennyiben a témával kapcsolatosan kérdése merülne fel, keresse bizalommal a tűzvédelmi feladatokat ellátó Flamella Kft-t.

Keresés

Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően