Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Megszűnnek a jegyzői építésügyi hatóságok

Az építésügyi hatósági rendszerben az ún. általános elsőfokú hatósági feladatokat a kijelölt települési önkormányzat jegyzői és a fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzői, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző látják el. A járási hivatalok a kiemelt építésügyi hatósági hatáskörrel rendelkeznek. Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1. napjától kivezetik az általános építésügyi hatóságokat, de a települési önkormányzatoknak ehhez már 2020. januárjában fontos intézkedéseket kell megtenniük. Így például a 2019. évi CX. törvény határozza meg, hogy 2020. január 31-i határidővel milyen tartalmú megállapodást kell kötnie az érintett önkormányzatnak és kormányhivatalnak.

Magyar Közlöny: 2019. évi 206. szám
Érintett jogszabály: 1991. évi XX. törvény
Módosító és Új jogszabály: 2019. évi CX. törvény
Hatályos: 2019. december 18., 2020. március 1.
 

Elveszítik a jegyzők az építésügyi hatáskört

Elsőfokú általános építésügyi hatóság jelenleg 174 járásban és 23 budapesti kerületben működik, a jegyzőkhöz van telepítve a hatáskör (összesen 197 hatóság). A Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző az elsőfokú építésügyi hatóság [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (1) bek.].

 

2020. március 1. napjától a jegyzők építésügyi hatósági hatásköre megszűnik, az építésügyi hatósági feladatokat a kormányhivatalok fogják ellátni.

A 2019. évi CX. törvény indokolása (a T-8017. számú törvényjavaslat indokolása innen letölthető) szerint az „átalakítás célja a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a hatásköri átfedések, ütközések kiküszöbölése.” Az általános építésügyi hatóságok megszüntetése már régóta kormányzati szándék volt. Az egyszerű bejelentés 2016. évi bevezetésével, majd fokozatos bővítésével a jegyzői hatóságok munkaterhe már jelentősen csökkent, hiszen a legtöbb építési engedélyezés korábban a lakóépületekhez kapcsolódott. A jegyzői hatóságok engedélyezési feladatának redukálásának másik lényeges oka a 2017. évi, építési engedélyhez kötött tevékenységek körének drasztikus csökkenése volt. Miután a jegyzők feladata szinte csak a fennmaradási engedélyezésre szűkült, várható volt, hogy hamarosan bekövetkezik az engedélyezési hatáskör elvétele is.

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvényből is törlésre kerül a jegyzői építésügyi szabályozásra vonatkozó rendelkezés [2019. évi CX. tv. 6. §; 1991. évi XX. tv. 43. §]. A törvény rögzíti, hogy a külön jogszabályban meghatározott jegyző látja az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. A jegyző építésügyi feladat- és hatáskörét, valamint a feladatellátás feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg, ez a jogszabály az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Hatásköri rendelet). A Hatásköri rendelet kapcsolódó módosításai még nem jelentek meg a Magyar Közlönyben, egyelőre még csak a 295/2019. (XII. 10.) Korm. rendeletet ismerhettük meg (kapcsolódó tájékoztató: Megszűnnek az Építésügyi Szolgáltatási Pontok).

Itt is érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy – mivel egyfokú lesz a hatósági eljárás – 2020. márciusától az építésügyi hatósági döntésekkel szemben már kizárt lesz a fellebbezés. A kormányhivatalok döntéseivel szemben közvetlenül a bírósághoz lehet majd fordulni. A fellebbezés megszüntetésével kapcsolatos tájékoztató ide kattintva olvasható.
 

Az Önkormányzatoknak át kell adnia az ügyintézéshez szükséges eszközöket

A 2019. évi CX. törvény határozza meg, hogy a jegyző építésügyi igazgatási feladatainak átadásával kapcsolatosan hogyan történik a települési önkormányzatok mindazon eszközének az átadása, amely a hatósági ügyintézés végzéséhez szükségesek. Mindezen önkormányzati vagyon 2020. március 1. napján – a feladat ellátásának időtartamára – az állam ingyenes használatába kerül, a használati jogot a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja [2019. évi CX. tv. 1. § (1) bek.].

A 2019. évi CX. törvény indokolása az ingó és ingatlan vagyoni elemek mellett a feladatokat ellátó köztisztviselők átvételét is említette, azonban a törvény szövegében erre már nem találunk utalást. Mivel a hatósági ügyintézést végző személyekre a törvény nem tér ki, az önkormányzat által foglalkoztatottak sorsáról valószínűleg csak 2020-ban lehet majd többet tudni.

Érdekesség, hogy a törvény szerint az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett államigazgatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó és ingatlan vagyont is érteni kell, ami azt jelentené, hogy akár az önkormányzati épületet vagy annak egy részét is át kellene adni. Lényeges, hogy nem a tulajdonjog átadásáról van szó, a meglévő eszközök, ingatlanok nem kerülnek ki az önkormányzatok tulajdonából, de a kormányhivatalok azt ingyenesen használhatják [2019. évi CX. tv. 1. § (2) bek.]. A kormányhivatalnak arra is lehetősége van, hogy az eszközöket átszállítsa az általa szükségesnek vélt helyre [2019. évi CX. tv. 1. § (6) bek.].

 

Az átadás feltétele: a polgármester és a kormánymegbízott megállapodása

Az ingyenes használati jog alapítását a települési önkormányzatok polgármesterei, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánymegbízottai által megkötött megállapodás rendezi [2019. évi CX. tv. 1. § (5) bek.]. A feleknek a megállapodást 2020. január 31. napjáig kell megkötni, de a határidő elmulasztása az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyonra vonatkozó ingyenes használati jog alapítását nem akadályozza (vagyis a szükséges megállapodást később is meg lehet kötni) [2019. évi CX. tv. 1. § (13) bek.].

Az ingyenes használat alapítását a települési önkormányzat megfelelő állapotú és méretű ingatlan vagy ingatlanrész állami tulajdonba adásával is kiválthatja, amennyiben ezt a kormányhivatal elfogadja [2019. évi CX. tv. 1. § (7) bek.]. Ebben az esetben az állam tulajdonába kerülő ingatlanvagyon a törvény erejénél fogva ingyenesen a fővárosi és megyei kormányhivatal vagyonkezelésébe kerül [2019. évi CX. tv. 1. § (9) bek.].

A megállapodás mellékletét képezi egy teljességi nyilatkozat, amelyet a polgármester tesz. Az önkormányzat vezetője teljeskörű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért [2019. évi CX. tv. 1. § (14) bek.]. Vagyis nem a kormányhivatal jelöli ki a hatósági ügyintézés végzéséhez szükséges eszközöket, hanem a polgármesternek kell „önbevallást” tennie.

A kormányhivatal bármikor dönthet arról, hogy az átvett eszközre, ingatlanra nincs szüksége, és lemondhat a vagyon vagy annak egy része használati jogáról [2019. évi CX. tv. 1. § (7) bek.]. Elképzelhetőnek tartom, hogy több önkormányzati eszköz esetében is ilyen döntés születhet, még a megállapodást megelőzően: nem a legegyszerűbb üzemeltetési konstrukció, ha például egy nyomtató az önkormányzaté, de azt a kormányhivatal használhatja. A kisebb értékű eszközök átvételének csak „ingatlannal együtt” lehet gyakorlati jelentősége, vagyis akkor, ha jelenlegi építésügyi hatósági osztály a jelenlegi épületben fog tevékenykedni 2020. márciusát követően is.

 

Megállapodás hiányában speciális bírósági eljárás következik

A határidők nagyon szorosak, ezért a törvény speciális jogorvoslati szabályokat is rögzít. Ha az érintett települési önkormányzat és kormányhivatal között 2020. január 31. napjáig nem jön létre, vagy nem teljeskörűen jön létre a megállapodás, a kormányhivatal 2020. február 15. napjáig határozattal létrehozza a megállapodást, vagy határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekről. Ez azt jelenti, hogy megállapodás hiányában hatósági döntés születik arról, hogy a kormányhivatal mit szeretne ingyenesen használni az önkormányzat eszközei, ingatlanai közül. A kormányhivatal határozat ellen fellebbezésnek nincs helye – a határozat a közigazgatási perre tekintet nélkül végrehajtható, azonnali jogvédelemnek nincs helye –, de közigazgatási peres eljárás kezdeményezhető [2019. évi CX. tv. 1. § (16)-(17) bek.].

A törvény szerint a bíróságnak a perben 8 napon belül kell eljárni, de nagyon kíváncsian várjuk, hogy mi alapján dönt(ene) a bíróság arról, hogy a kormányhivatal döntése jogszerű volt-e. Hogyan tudja megállapítani a bíróság, hogy a polgármester nyilatkozata nem volt teljeskörű, vagy esetleg a kormányhivatal állapította meg helytelenül a jegyző építésügyi igazgatási feladatainak ellátásához szükséges eszközöket.
 

Mi történik majd a 2020. márciusában folyamatban lévő ügyekkel?

A 2020. március 1-jével más szerv feladat- és hatáskörébe kerülő, folyamatban lévő elsőfokú ügyekben, valamint a folyamatban lévő peres eljárásokban az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint kerül [2019. évi CX. tv. 101. § (2) bek.]. Mindazon elsőfokú ügyeket, amelyekben az általános építésügyi hatóságok 2020. február végéig nem hoznak döntést, már a kormányhivatalok fogják befejezni.

Érdemes tudni, hogy a folyamatban lévő ügyekben a 2020. március 1-je előtt végzett eljárási cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása más szerv feladat- és hatáskörébe kerül [2019. évi CX. tv. 101. § (3) bek.]. Ezen előírás különösen az építésügyi engedélyezési eljárásokban generálhat az átlagostól lényegesen nagyobb számú függő hatályú döntéssel megszerzett engedélyt. Az építésügyi hatóságok rendelkezésére álló 25 (35) nap már jelenleg is elég szűkös, ráadásul ebben az időszakban még egy hatóságváltást is le kellen bonyolítani. Én nem látom túl sok esélyét annak, hogy az új engedélyező hatóságnak, ügyintézőnek sikerül az Ákr. 43. §-a szerinti határidőben érdemi döntést hoznia.


A 2020. MÁRCIUS 24. NAPJÁN SORRAKERÜLŐ SZAKMAI RENDEZVÉNYEN KÜLÖN ELŐADÁS FOGLALKOZIK MAJD A HATÓSÁGOK FELADATAIVAL, AZ ÜGYINTÉZŐKRE HÁRULÓ KÖTELEZETTSÉGEKKEL 

 

Építésügyi hatósági eljárások és jogorvoslati lehetőségek 2020. márciustól

ONLINE KÖZVETÍTETT továbbképzés ügyvédek, köztisztviselők, szakértők, építőipari szakemberek és építtetők számára

2020 márciusától alapjaiban változik meg az építésügyi hatósági eljárás, hiszen egyfokú lesz az engedélyezés, és a kormányhivatal döntésével szemben már csak közigazgatási peres eljárást lehet indítani. Az építésügyben érintett szereplőknek tehát most feltétlenül meg kell ismerkedniük azzal, hogy új szabálykörnyezetben milyen új elvárásoknak kell megfelelni, milyen határidőkre, követelményekre kell felkészülni. Az utóbbi időben rendkívül gyakori tisztázandó alapkérdés az is, hogy a szomszédok és egyéb érintettek hogyan tudnak „beleszólni” a beruházás részleteibe, milyen jogosultságaik maradtak.

Konferenciánkkal lehetőséget kínálunk arra, hogy Ön fél nap alatt megismerhesse az egyes eljárások lefolytatásának szabályait, a gyakorlat alapján felmerülő kérdésekre adott válaszokat, és így szakszerűen tudja végezni munkáját, illetve hatékonyan tudja érvényesíteni a jogait.

A KONFERENCIA ELŐADÁSAI TÖBBEK KÖZÖTT AZ ALÁBBI KÉRDÉSEKRE ADNAK VÁLASZT:

• Milyen „beleszólása” van a szomszédnak az egyszerű bejelentéssel vagy az építési engedéllyel folytatandó építkezésbe?
• Mit jelent az illeszkedés követelménye?
• Lehet-e a negatív településképi véleménnyel szemben jogorvoslattal élni?
• 2020. március 1. napjától hol fognak működni az építésügyi hatóságok? Milyen utat jár be a hatósági döntéssel kapcsolatos kereset?
• Hogyan történik 2020. márciusától a fennmaradási engedélyezési eljárás?
• Milyen feltételek mellett lehet a közigazgatási bíróságtól azonnali jogvédelmet kérni?
• Egyszerű bejelentéssel épülő lakóházak esetében lehet-e közigazgatási bírósághoz fordulni?

AKÁR AZ OTTHONÁBAN, A MUNKAHELYÉN IS KÖVETHETI a konferencia eseményeit, az előadásokat később ÚJRA MEG IS NÉZHETI.

IDŐPONT: 2020. március 24., 13.30-tól 19.10-ig

ÉPÍTÉSZKAMARAI AKKREDITÁCIÓ: 1,5 pont továbbképzési pont (Bírálati sorszám: MEK-OTIR: 2020/64)

ÜGYVÉDI KAMARAI AKKREDITÁCIÓ: 8 pont továbbképzési pont (Bírálati sorszám: 8/2020. (0.20.) OAB határozat) 

A RÉSZLETES PROGRAM, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK IDE KATTINTVA MEGTEKINTHETŐK >>