Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek (2014. január 1.)

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekből két különálló hatóság jött létre. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi hatósági feladatokat döntően a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek látják el, de az önkormányzati környezetvédelmi hatóságoknak is van feladatuk. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség új feladatkörét már egy héttel a jogszabály elfogadását követően kiegészítették. A vízügyi igazgatási szervek a belügyminiszter felügyelet alá kerültek, míg a környezetvédelmi és természetvédelmi szervek a vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt maradtak.

Magyar Közlöny: 2013. évi 211. szám, 2013. évi 233. szám
Hatályát veszített jogszabály: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
Új jogszabály: 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 533/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet
Hatályos: 2014. január 1., 2014. március 31.

1. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi hatóságok, szakhatóságok



Az önkormányzati környezetvédelmi hatóságok: a főpolgármester, a polgármester,
a fővárosi főjegyző, a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 8. §, 9. §, 30. §, 31. §].

A sárgával jelölt hatóságok szakhatósági feladatokat is ellátnak (például a települési önkormányzat jegyzője környezetvédelmi, vízvédelmi és természetvédelmi hatósági feladatokat is ellát, azonban kizárólag természetvédelmi szakhatósági hatásköre van). Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a természetvédelmi szakhatóság a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek való megfelelés elbírálására vonatkozó szakhatósági feladatkörében azt vizsgálja, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény, létesítmény megfelel-e
a) a védett természeti értékek és területek megőrzése, fenntartása, fejlesztése, helyreállítása, kiemelt oltalmuk biztosítása,
b) a közösségi és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, továbbá élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és helyreállítása, a Natura 2000 területek egységességének biztosítása, valamint
c) a természeti értékek és területek, a tájak és az egyedi tájértékek, valamint azok természeti rendszereinek, jellegzetességének, biológiai sokféleségének, természetes vagy természetközeli állapotának megőrzése, fenntartható használatának és helyreállításának elősegítése
nemzeti jogszabályokban és általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabályokban rögzített követelményeinek [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 32. §].

2. Környezetvédelmi és vízvédelmi hatósági ügyek

2014. január 1. napjától főszabály szerint környezetvédelmi és vízvédelmi hatósági ügyekben első fokon – az érintett ingatlan fekvése szerint (vagy a hulladékkezelő létesítmény telephelye szerint) illetékes – környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, másodfokon az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) jár el [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 43. § (1) bek., 12. §].

Az OKTF az alábbi környezetvédelmi ügyekben első fokon – országos illetékességgel – jár el:

a) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 20., 29., 68., 69., 78., valamint 81. §-ában foglalt esetekben [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 11. §];

b) a Ht. 13. §-ában és 14. §-ában foglalt tevékenység engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele esetén, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése, vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelem több felügyelőség illetékességi területére terjed ki [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 12. § (3) bek.];

c) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény
ca) 5. § (3) bekezdésében, 6. § (1) és (3)-(4) bekezdésében, 9. § (2) és (3) bekezdésében, 10. §-ában, 12. § (1) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá
cb) 9. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságnak az országos illetékességű szerveként a gyorsforgalmi utak építése során a Kvt. 67. § (1) és (2) bekezdésében, 71. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 71. § (3) bekezdésében, valamint 72. §-ában foglalt esetekben azzal, hogy a Kvt. 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként az OKTF csak a környezetvédelmi engedély tekintetében járhat el [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 15. §];

d) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvényben foglalt esetekben, ideértve a légijármű-üzemeltető által benyújtott nyomonkövetési terv jóváhagyását [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 16. §];

e) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 5. §-a és 13/B-13/E. §-a szerinti ügyekben [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 16. §];

f) az 533/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 3/A. §-ában és 27. § (2) bekezdésében foglalt esetekben [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 14/A. §; 533/2013. (XII. 30.) Korm. rend. 14. §].

A települési önkormányzat jegyzője - a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Budapest Főváros Önkormányzata által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző - jár el a Ht. 61. § (6) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, kivéve, ha a hulladék tulajdonosa vagy az, aki a hulladéktól jogellenesen megvált vagy az ingatlantulajdonos az önkormányzat [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 13. §].

3. Természetvédelmi hatósági ügyek

Természetvédelmi hatósági ügyekben 2014. január 1. napjától főszabály szerint szintén – az érintett ingatlan fekvése szerint illetékes – környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, másodfokon az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) jár el [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 43. § (3) bek.].

Az alábbi természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon – országos illetékességgel – az OKTF jár el:

a) ha a természetvédelmi hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére vagy több felügyelőség illetékességi területére irányul [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 21. §];

b) ha a bírság kiszabásának jogalapja a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén az OKTF egyedi határozata előírásainak megsértése [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 23. § (2) bek.];

c) ha a bírság kiszabásának jogalapja a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén az OKTF engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 23. § (2) bek.].

A települési önkormányzat jegyzője - a fővárosban a főjegyző - jár el természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon:
a) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a Tvt.
aa) 26. § (1) és (2) bekezdésében,
ab) 27. § (1) bekezdésében,
ac) 33. § (4) bekezdésében,
ad) 35. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében,
ae) 37. § (1)-(4) bekezdésében,
af) 38. § (1) és (3) bekezdésében,
ag) 72. § (5) bekezdésében, valamint
ah) 78. § (1) bekezdésében [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 22. § (1) bek.];

b) Országos jelentőségű védett természeti terület kivételével a Tvt. 77. §-ában foglalt esetekben [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 22. § (2) bek.];

c) Országos jelentőségű védett fasor kivételével a jegyző jár el a Tvt. 42. § (5) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 22. § (3) bek.];

d) ha a bírság kiszabásának jogalapja
da) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén a természet védelmét szolgáló helyi önkormányzati rendelet, illetve a jegyző egyedi határozata előírásainak megsértése;
db) a Tvt. 80. § (1) bekezdés b) pontja esetén helyi jelentőségű védett természeti terület állapotának, minőségének jogellenes veszélyeztetése, rongálása, károsítása;
dc) a Tvt. 80. § (1) bekezdés c) pontja esetén a helyi jelentőségű védett természeti terület jogellenes megváltoztatása, átalakítása, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenység folytatása;
dd) a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén jegyző engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 23. § (3) bek.].

4. A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek elnevezése és székhelye

A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség állami alaptevékenysége körében
a) összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;
b) közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;
c) véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket;
d) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról; valamint
e) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 39. § (1) bek.].



A sárgával jelölt hatóságok környezetvédelmi igazgatási szervként is eljárnak (az 1. melléklet IV. pontja szerinti területen) [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 27. §, 1. melléklet]. A környezetvédelmi igazgatási szervként eljáró felügyelőségek valamennyi környezeti elem vonatkozásában működtetik
a) a hatósági tevékenység ellátásához szükséges regionális laboratóriumot,
b) a rendkívüli szennyezések észlelése céljából a mérő-megfigyelő rendszert, valamint
c) a környezet állapotértékeléséhez szükséges monitoring rendszert [481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 39. § (2) bek.].

A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek hatósági, szakhatósági eljárásokban fennálló illetékességét, valamint az általános területi kapcsolattartással érintett településeket, megyéket a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. melléklet IV. pontjában találhatjuk meg.