Műemlékekkel kapcsolatos elővásárlási jog gyakorlója
Szerző: 
Építésijog.hu
Utolsó frissítés: 2013.07.17. 13:50
Közzétéve: 2013.07.17. 13:50
Magyar Közlöny: 2013. évi 101. szám
Érintett jogszabály: 2001. évi LXIV. törvény
Módosította: 2013. évi LXXXVIII. törvény
Hatályos: 2013. július 20.
Módosul a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben az a rendelkezés, amely a Magyar Államot megillető elővásárlási jog gyakorlására kijelölt szervet meghatározza.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (Kötv.) alapján a kulturális örökség védetté nyilvánított ingatlan elemeire a Magyar Államot – a temetők és temetkezési emlékhelyek, a történeti tájak, valamint műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezetek kivételével – elővásárlási jog illeti meg, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító rendelet kimondja.
Amennyiben a műemlékekre több elővásárlási jog áll fenn, első helyen az államot, második helyen az ingatlant kezelő (vagy ingyenesen használó) önkormányzatot, harmadik helyen az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg az elővásárlási jog [2001. évi LXIV. tv. 86. § (1) bek., 37-39. §].
Az örökségvédelmi szempontokat egyébként nem tartalmazó, a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 47. § (3) bekezdése annyiban módosította az állam elővásárlási jogát gyakorló szerv kijelölését, hogy a szervet a kormány a kultúráért felelős miniszter egyetértése nélkül is meghatározhatja. A Kötv. hatályos szabálya ugyanis már nem rögzíti, hogy az állam elővásárlási jogát gyakorló szerv kijelöléséről szóló kormányrendelethez szükséges lenne a kultúráért felelős miniszter egyetértése [2001. évi LXIV. tv. 86. § (3) bek.].
