Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Július 23-ától hatályos a településkép védelméről szóló törvény

Az építésügyi rendszer és eljárások reformjai között a Kormány korábban már ígértet tett arra, hogy új jogszabálycsomag fog megszületni a településkép védelmének biztosítására, mellyel az egyes települések hatással lehetnek az épített környezet alakítására a saját közigazgatási határaikon belül. Az egyszerű bejelentés sajátos jogintézményének hatályba lépésével ez a települések részéről határozott igényként is felmerült, melynek első lépéseként az Országgyűlés elfogadta a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (Településképi törvény).

Magyar Közlöny: 2016. évi 90. szám
Új jogszabály: 2016. évi LXXIV. törvény
Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény
Hatályos: 2016. július 23.

1.
Településkép védelme önkormányzati rendelettel

Miután az építésügyi bürokráciacsökkentéssel egy időben a helyi építésügyi szabályok kötelező alkalmazásának köre is csökkent, így az épített környezet kontrolljának lehetősége, illetve igénye a települések részére kulcsfontosságúvá vált. A jogszabályalkotó e tény fontosságát szem előtt tartva, a már korábbi településkép védelmét szolgáló hatáskörök integrálásával egy új törvényt alkotott meg, ahol egy helyen kerülnek meghatározásra a településkép védelmi eszközök és kap felhatalmazást a Kormány arra, hogy a részletszabályokat külön kormányrendeletben kidolgozza. E tekintetben a települési önkormányzatok (fővárosban kerületi önkormányzat, illetve főváros által közvetlenül igazgatott területen fővárosi önkormányzat) a településkép védelmét a jövőben önkormányzati rendeletben biztosíthatják.

A megalkotandó rendelet főbb elemei:

- Településképi követelményeket határozhat meg, mellyel meghatározhatja, hogy pontosan mihez kell igazodnia az adott építkezésnek a település tekintetében.

- Településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert állíthat fel és alkalmazhat, amellyel az önkéntes jogkövetést segítheti elő és segítséget nyújthat a megvalósításhoz.

- Önkormányzat településkép-érvényesítési eszközökkel szabályozhat, mellyel lehetőséget kap kötelezettségek előírására és annak elmaradása esetén szankciók alkalmazására.

A rendeletben meghatározható szempontokat komplexen megnézve látható, hogy a települések erős befolyással bírhatnak majd az épített környezet alakítására és védelmére, mely egyben erősítését jelenti annak az új szemléletnek is, hogy a települések nem közvetetetten az államigazgatási hatóságokon keresztül, hanem közvetlenül saját önkormányzati hatósági hatáskörrel biztosítsák a településképi követelmények érvényre juttatását a helyi sajátosságok figyelembevételével. A településképi követelmények a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító egyik sajátos jogintézményévé váltak, egyben a településkép-védelem fogalma is pontosan meghatározásra került a törvényben [2016. évi LXXIV. tv. 1. §-2. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 17. § o) pont].

2.
Településképi rendelet és arculati kézikönyv

A településképi rendelet
a) az építési tevékenységgel érintett építmények - ideértve a sajátos építményfajtákat is - településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakításának módjára,
b) a - településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt - településképi szempontból meghatározó területekre,
c) az Étv; szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére,
d) a reklámok, reklámberendezések, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelményt tartalmazhat.

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a település polgármestere az engedélyezési eljárások hatálya alá tartozó építmények esetében településképi véleményezési eljárást, egyéb engedély nélkül építhető építmények esetében településképi bejelentési eljárást folytathat le, amennyiben erre külön önkormányzati rendelettel lehetőséget biztosított magának. A településképi rendelet ezeket az eszközöket kívánja egy komplex jogszabályban meghatározni további előírásokkal kiegészítve azt. A cél a településképi szempontokat szabályozó, egységes külön rendelet. Belátható azonban, hogy a településeken sokszor nagyon különbözőek azok a településképi szempontok, melyek prioritást élveznek és amelyeket az érintett önkormányzat is feltétlen rendeletben kíván szabályozni. Ennek okán a településképi rendelet szakmai megalapozására minden településnek településképi arculati kézikönyvet kell készítenie.

Az arculati kézikönyv egy teljesen újszerű településrendezési eszköz, mely a települési törvény meghatározása értelmében a - települések természeti és épített környezete által meghatározott - településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására. A településképi rendelet és az arculati kézikönyv részletes tartalmi elemeit külön kormányrendelet fogja meghatározni [2016. évi LXXIV. tv. 3. § és 4. § (1)-(3) bek.].

3.
Az arculati kézikönyv elfogadásához a szakmai kamara véleménye is szükséges

A településrendezési eszközök készítése, egyeztetése során történő hatósági véleményezés jogintézménye nem újdonság. A településképi arculati kézikönyv egyeztetése során azonban majd ki kell kérni a Magyar Építész Kamara véleményét, míg a településképi rendelet egyezetése során az állami főépítész hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal véleményét kell kikérnie az érintett településnek, illetve főépítészének.

A Magyar Építész Kamara településrendezési eszközök készítésébe történő ilyen súlyú bevonása újszerű és vélhetően az építésügyi engedélyezési rendszer átalakítása után, a szakmai kamara nagyobb szerepe végett volt indokolt. A településképi rendelet és arculati kézikönyv kizárólag települési főépítész, vagy több település által közösen foglalkoztatott térségi főépítész közreműködésével készülhet. A településképi követelmények meghatározása során pedig a polgármester (főpolgármester) gondoskodik majd a széleskörű társadalmi nyilvánosság biztosításáról, partnerségi egyeztetésről biztosítva ezzel a lakosság részvételét a folyamatban és így a széleskörű társadalmi támogatást [2016. évi LXXIV. tv. 5. § (1)-(3) bek.].

Lásd még: Arculati kézikönyv a településeknek – Építészeti illemtankönyv?

4.
A településképi követelmények teljesítése az építés szereplőinek felelőssége

Azt láthatjuk, hogy az építésügyi jogszabályi rendszer átalakítása során sokkal nagyobb szerepet kapott az önkéntes jogkövetés elve és felelősségek köre, súlypontja is jelentősen átrendeződött az építésügy szereplői között. A településképi törvény is rögzíti, hogy az építési tevékenység során a településképi követelmények teljesítése az építtető, a tervező és a kivitelező egyetemleges felelőssége, tervező és kivitelező hiányában az építtető felelőssége.
Ugyanakkor a tervező mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a kivitelezési dokumentáció a településképi követelményeket figyelembe vette. A kivitelező mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a részére átadott kivitelezési dokumentációban foglaltak szerint járt el. Az építtető mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség a tervezőt vagy a kivitelezőt terheli.

Jogszabály a fentiek alapján főszabályként egyetemleges felelősséget határoz meg az építtető, tervező, kivitelező hármasából, de a felelősség alóli mentesülésének eseteit is levezeti. Kérdésként azonban felmerül, hogy a minden kétséget kizáró bizonyítás pontosan mit foglal magában? Remélhetőleg a részletszabályokkal megjelenő kormányrendelt ezt is tovább pontosítja [2016. évi LXXIV. tv. 5. § (4) bek.].

5.
A világörökségi területre speciális szabályok vonatkoznak

Fontos előírás a törvényben, hogy a világörökségi terület, valamint a Világörökség Jegyzékbe javasolt várományos terület esetében a világörökségi kezelési terv településképi követelményeit a településképi rendeletben megállapított településképi követelményektől függetlenül alkalmazni kell. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a településképi rendeletben meghatározott követelmények nem lehetnek ellentétesek a világörökségi kezelési terv településképi követelményeivel, a kettőt együtt kell alkalmazni, ahol a világörökségi területet érintő előírások feltétlenül betartandóak.

A helyi építészeti értékek védelme céljából az önkormányzatok, települések az Étv. rendelkezése értelmében támogató és ösztönző rendszert állapíthattak meg helyi rendeletben. A településképi törvénybe szintén beemelésre került az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer kialakításának előírása az Étv.-ből történő kivezetéssel, hatályon kívül helyezéssel egyidejűleg. Az új törvény előírásai alapján az önkormányzat a településképi követelmények megvalósulása és ennek részeként a helyi építészeti örökség megóvása érdekében önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert vezethet be és alkalmazhat, amelynek részletes tartalmát a településképi rendelet határozza meg. Tehát a jövőben is adott a felhatalmazás az önkormányzatoknak, hogy helyi építészeti értékeik, örökségeik megóvására érdekében rendeletben alkothassák meg a fenti rendszer részletszabályait, de ennek már az új jogszabályok alapján kell megtörténnie [2016. évi LXXIV. tv. 6. § - 7. § és 15. § (6) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (6) bek.].

6.
Az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközei

A településképi követelményeknek az egyedi építési beruházásoknál való alkalmazását - a hatósági eljárásoktól független - önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök segítik elő.
A településkép védelme érdekében
a) az önkormányzat tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára,
b) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez (a továbbiakban: településképi véleményezési eljárás),
c) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében (a továbbiakban: településképi bejelentési eljárás),
d) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki.

A törvény rendelkezéseiből kiolvasható, hogy alapjában véve négy településkép – érvényesítési eszköz áll az önkormányzatok rendelkezésére, mellyel az épített környezet alakítására lehetnek befolyással. Nem újszerű, jelenleg is létező településkép védelmi érvényesítő eszközökről van szó, melyek ez idáig az Étv. előírásai között voltak definiálva, így alapvetően csak egy új egységes törvénybe történő integrálásáról beszélhetünk, kisebb pontosításokkal, melynek általános szabályait kormányrendelet, részletszabályait az egyes önkormányzatok településképi rendelete fogja tartalmazni. Az Étv-ből egyidőben a vonatkozó szabályokat jogalkotó hatályon kívül helyezte [2016. évi LXXIV. tv. 8. §, 15. §;].

Lásd még: A Településképi törvény miatt módosuló Étv. és fontos átmeneti rendelkezések

A „Településképi törvény és a műemlékek helyzete ma” címmel Ráday Mihály (Város- és Faluvédők Szövetsége – Hungaria Nostra elnöke, Kossuth-díjas alkotó) előadását az itt elérhető időpontokban hallgathatják meg.

A fenti témáról további információkat az Építő közösség blogjából ide kattinva is megismerhetnek.