Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A 2021. évi építésügyi igazgatási és örökségvédelmi hatósági feladatellátás

Tóth Ferenc (Miniszterelnökség, a Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkári Kabinet tagja) az Építésijog.hu oldalon  2021-ben két részes írásában ismertette az építésügyi igazgatás kormányhivatali integrációját és az új szervezetrendszer első, 2020-as évét. Majd ez év januárjában közzétett egy gyorsjelentést a 2021. évi településrendezési és építésügyi igazgatási feladatmutatókról (az Országos Építésügyi Nyilvántartás e-statisztika oldalairól akkor megismert előzetes adatokkal). Időközben a miniszterelnökségi honlap szakmai oldalán elérhetővé váltak az érdemi ügyintézői létszámadatokat is tartalmazó OSAP 1229 hatósági statisztikai táblák, valamint a Központi Statisztikai Hivatal honlapján a 2021. évre vonatkozó lakásstatisztikák, melyek a jelen elemzés elkészítésének alapjául szolgáltak.

Az egyfokú, a fővárosi és megyei kormányhivatalokba integrált építésügyi igazgatás két éve

A bevezetőben hivatkozott tanulmányokat az alábbi linkeken érhetik el:

- Az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációjának tapasztalatairól (1. rész)

- Az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációjának tapasztalatairól (2. rész)

- Gyorsjelentés a 2021. évi építésigazgatási feladatokról és a helyi építésügyi szabályozásról

2020. március 1-től a 20 addigi másodfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóságra építve, belső integrációval 58 járási hivataltól és 2 fővárosi kerületi hivataltól az első fokú ún. kiemelt építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatósági feladatokat, míg külső integrációval a 174 járásszékhely település jegyzőjétől, a 23 kerületi jegyzőtől és a fővárosi főjegyzőtől az általános építésügyi hatósági hatásköröket is átvéve megindult az egyfokú építésügyi igazgatási és örökségvédelmi hatósági kormányhivatali munka. 258 korábbi első fokú hatáskörgyakorló (jegyző, főjegyző, járási és kerületi hivatalvezető) helyett a 20 kormánymegbízott vezetésével – az erőforrásokat kormányhivatalonként egy-egy építésügyi és örökségvédelmi főosztályba koncentrálva –, a korábbiaknál jóval hatékonyabb feladatellátás valósult meg az elmúlt két évben. (A sajátos építményfajták – pl. közművek, közlekedési, bányászati és vízilétesítmények – engedélyezése kezdettől államigazgatási szervi hatáskör volt és maradt.)

Eljárásjogi tekintetben az integráció megvalósult formájának előfeltétele volt
a) az építésügyi igazgatásban is a közigazgatási per, mint kérelemre induló jogorvoslati forma kizárólagossá tétele;
b) informatikai téren az Országos Építésügyi Nyilvántartás alkalmazásainak (ÉTDR, e-napló, építésügyi monitoring, e-szankció, védett ingatlanok keresője stb.) folyamatos fejlesztése;
c) szervezési szempontból a kormányablakok bekapcsolása az ügyindítás, hiánypótlás, tájékoztatásnyújtás támogatásába.

Ezek hatására a földrajzi távolság jelentősége is részben lecsökkent, hiszen a legtöbb építtető vagy meghatalmazottja (jellemzően az építésztervező) saját munkaállomásáról indítja, majd követi az eljárást, a kivitelezők akár mobilkészülékükről is vezethetik az e-naplót. A szükséges helyszíni szemlék, ellenőrzések megszervezése az egyes osztályok székhelyéről, kirendeltségeiről (mintegy 100 hazai városból) történik. Az integráció szakmai és településpolitikai előfeltételeként tekinthetünk a településképi eljárások teljes körűvé válására is, hiszen ahol az önkormányzat azt fontosnak tartja, önálló vagy térségi főépítész foglalkoztatásával és a településképi arculati kézikönyv, rendelet megalkotásával (valamint továbbra is a helyi építési szabályozással) befolyásolhatja az épített környezet alakítását és védelmét.

A 2016. évtől kezdődően kézzelfogható eredményeket hozott a bürokráciacsökkentés: a korábban indokolatlanul magas számú engedélyezési eljárásokat több ütemű dereguláció csökkentette, melyből a legmeghatározóbb a lakóépületekre vonatkozó egyszerű bejelentés jogintézményének bevezetése, majd kiterjesztése volt. Az építési beruházások száma a megelőző években jelentősen növekedett, ami a legkorlátosabb erőforrás, az érdemi ügyintézői kar számára is értelemszerűen többletfeladatokat jelentett. A deregulációnak köszönhetően a hatóságok az erőforrásaikat azon ügyekre koncentrálhatták, amelyeknél valóban indokolt a teljes eljárás lefolytatása. Örvendetes, hogy még a világjárvány két évében is prosperált a hazai építőipar (tervezés és kivitelezés); ugyanakkor ez az építésügyi és örökségvédelmi igazgatásra folyamatos munkaerő-elszívó hatással bírt, amely – korábban nem mindenütt tapasztalt – komoly toborzási tevékenységet igényelt a kormányhivataloktól (néhány más hiányszakma mellett).

1. táblázat:

Az OSAP 1229 jelű hatósági statisztikai adattáblák építésügyi igazgatási és örökségvédelmi hatósági érdemi ügyintézőkre vonatkozó létszámadatai az integráció megvalósulásától 2021. december 31-ig:
 

2. táblázat:

A 2020. évi adatokkal összevetve mutatjuk be a hatósági statisztika szerinti, 2021. évi feladatmutatókat. A 2020. évi adatok nem tartalmazzák az integráció előtt még a jegyzői építéshatóságoknál lezárt ügyeket (az ÉTDR-statisztika alapján az ügyek kb. 7%-át tették ki):
 

A két táblázat együtt jól szemlélteti az építésügyi igazgatási és az örökségvédelmi hatósági szakterületek több feladatmutató esetén hasonló, másoknál eltérő időbeli változásait. A 2020. és a 2021. évekről bekért hatósági statisztikákban egy helyütt volt tartalmi eltérés: 2020-ban az eljárás-szüneteltetések tárgyában hozott döntésekre külön nem kérdeztek rá, azokat az adatszolgáltató kormányhivatalok vélhetően az „egyéb végzések” között szerepeltették (utóbbiak számszerű csökkenése erre vezethető vissza); az összehasonlíthatóság érdekében a 2021. évi 8.763, szüneteltetés tárgyában hozott döntést a hasonló eljárás-felfüggesztésekhez soroltuk be.

A második legnagyobb arányú (több mint másfélszeres) növekedést – igaz, csekélyebb összes esetszám mellett – a végrehajtási eljárásban hozott végzések mutatják. Továbbá, a két szakterületen csaknem 40%-al több eljárást kellett megszüntetni 2021-ben, mint az előző évben. Ha az építésügyi igazgatásban kibocsátott hiánypótlási felhívásokat is ide soroljuk, ahol közel egyharmados volt a növekedés, úgy kijelenthetjük: olyan okokból nőtt leginkább a két szakterület munkaterhe, amelyek az építtetők és tervezőik, kivitelezőik felkészületlenségéből, nem kellő jogszabály-ismeretéből, illetve többször az önkéntes jogkövetés hiányából adódtak.

Másik csoportja a két év közt harmadával nőtt ügyszámoknak az építésügyi igazgatástól más szervek, kiemelten a NAV által kért adatszolgáltatásoké (egyes telkek beépítettségére vagy beépíthetőségére vonatkozóan, pl. illetékmentesség-megállapítás kapcsán).

Mindkét szakterületen közel 20%-al nőtt az önálló határozatok száma; ez az építésügyi igazgatásban 8%-al kevesebb lezárt eljárás mellett valósult meg (a következő évre áthúzódóaké a harmadával növekedett), míg az örökségvédelemben 23%-al több lezárt eljárást eredményezett. Az örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalások száma a 6%-os csökkenés ellenére is magas, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezeket az általános építményfajták esetén – az építésügyi igazgatási integráció óta – a hatósági statisztikában meg nem jelenő, régészeti és/vagy műemlékvédelmi szakkérdés-vizsgálatok váltották fel.
 

Az összes, 2021-ben meghozott kormányhivatali építésügyi igazgatási döntés száma az előző évihez képest 18%-al nőtt (ha a jegyzői építéshatóságok 2020. januári+februári, éves szinten 7%-os arányú döntéseit is figyelembe vesszük, a növekedés mértéke akkor is 10% feletti). Az örökségvédelmi területen a meghozott összes döntés száma a két év közt 4%-al növekedett.

A KSH lakásstatisztikai adataiból megismerhető főbb építésigazgatási feladatmutatók

Az Országos Építésügyi Nyilvántartás e-statisztika oldalai és a fentiekben elemzett OSAP 1229 jelű hatósági statisztikai adattáblák mellett további információk nyerhetőek a KSH https://www.ksh.hu/lakas oldalainak adatsoraiból és a negyedéves gyorstájékoztatóiból. A teljes 2021. évre vonatkozó, ez év február 24-én megjelentetett legutóbbi gyorstájékoztató közvetlenül is elérhető a https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/lak/lak2112.html oldalon, mely az alábbi ábra forrása is:

Ha az építésügyi igazgatási munkára is hatást gyakorló legfőbb jellegzetességét kívánjuk kiemelni e trendeknek, jól látható valamennyi évben a használatbavételi engedélyek és tudomásulvételek, valamint – egyszerű bejelentés esetén – a hatósági bizonyítvány-kiadások rendre kiugró IV. negyedévi adatsora. 2019-ben a 10 ezret, 2020-ban a 15 ezret, 2021-ben a 7 ezret is meghaladta az utolsó negyedévekben a jogszerűen használatba vett lakások száma (ugyanezen három évben összesen 21.127, 28.208 és 19.898 lakást vettek használatba, közülük 10.166, 14.384 és 8.241 volt új építésű családi házban).

A kormányhivatali tapasztalatok szerint azonban ennél is jóval többször kellett helyszíni szemlét lebonyolítani, mert sokszor az építtetők egyes, a biztonságos és rendeltetésszerű használathoz szükséges szerkezetek (pl. korlátok) vagy berendezések hiányában is kezdeményezték a használatbavételt. Különösen nagy arányú volt 2020-ban az ilyen esetek száma, amikor a „közel nulla” épületenergetikai követelményszintet teljesíteni nem tudó épületek használatbavételének jogszabály szerint lehetséges véghatárideje (2020. december 31.) közeledett (a jogalkotó végül ezt előbb 2021. június 30-ra, majd – jelenleg is hatályosan – 2022. június 30-ra elhalasztotta).

A lakásokra vonatkozó használatbavételi adatsorok mellett az építési engedélyt nyert vagy egyszerű bejelentéssel jogszerűen megépíthető lakások és lakóépületek adatsorait emeljük ki: 2019-ben 35.123, 2020-ban 22.556, 2021-ben 29.941 lakás (14.282, 11.381 és 16.531 lakóépület) vált jogszerűen felépíthetővé.

 

Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/lak/lak2112.html

A nem lakáscélú új épületekre kiadott építési engedélyek száma ugyanebben a 3 évben: 4.166, 4.023 és 5.021 db. Az esetszámok mellett alapterületi adatokat is tartalmazva, a 2000. évig visszamenően megtalálhatóak az adatok:
- megyei bontásban: https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0020.html vagy
- főbb funkciók szerint: https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0005.html