Előfizetés
13. A szerződés megszűnése és megszüntetése
Közzétéve: 2008.09.09. 17:32 | Utolsó frissítés: 2014.10.29. 12:02
Miután a szerződés betöltötte szerepét megszűnik vagy megszüntetik. Mi lehet a kettő között a különbség?
1.
A kötelem (a szerződés) megszűnése
A kötelem (a szerződés) megszűnik:
a) a szolgáltatás teljesítésével;
b) abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, ha e törvény eltérően nem rendelkezik (például a jogosult és a kötelezett cég egyesül)
c) a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége személyesen teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult (például a festő örököse nem kötelezhető a kép elkészítésére);
d) a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást - annak jellegénél fogva - kifejezetten részére kellett nyújtani;
e) a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával [2013. évi V. tv. 6:3. §];
f) jogszabályban meghatározott egyéb okból, például:
- lehetetlenülés esetében, ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős [2013. évi V. tv. 6:179. § (1) bek.],
- visszavásárlási jog kikötése esetében, ha a meghatározott időtartam eltelt, vagy a dolog az eredeti vevőnek fel nem róható okból megsemmisült [2013. évi V. tv. 6:224. §],
- bérleti szerződés esetében, ha a bérelt dolog elpusztul [2013. évi V. tv. 6:338. § (2) bek.],
- biztosítási szerződés esetében a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette [2013. évi V. tv. 6:449. § (1) bek.];
g) bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból, például:
- ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, és a tartási szerződés célja életjáradéki szerződéssé való átváltoztatással sem érhető el, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a tartási szerződés megszüntetését [2013. évi V. tv. 6:495. § (3) bek.];
h) beszámítással (lásd: Beszámítás);
i) valamelyik fél egyoldalú nyilatkozatával (lásd: A szerződés egyoldalú megszüntetése).
2.
A szerződés megszüntetése megállapodással
A felek közös megegyezéssel a szerződést
- a jövőre nézve megszüntethetik vagy
- a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal felbonthatják [2013. évi V. tv. 6:212. § (1) bek.].
A megszüntető és a felbontó szerződés alakjára az eredeti szerződés alakszerűsége irányadó. Azonban az alakiság mellőzésével kötött ilyen megállapodás is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött, akár ráutaló magatartással is [2013. évi V. tv. 6:94. § (2) bek.].
2.1. A szerződés megszüntetése
A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg:
- a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak és
- kötelesek egymással a megszűnés előtt már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni [2013. évi V. tv. 6:212. § (2) bek.].
Az elszámolás azt jelenti, hogy
- a megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni,
- amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.
A szerződés közös megegyezéssel való megszüntetése során a felek a szerződésből eredő vitás elszámolási kérdéseiket egyezséggel is rendezhetik. Az ilyen egyezség a vitás kérdésekre kiható tévedés címén nem támadható [2013. évi V. tv. 6:27. §].
2.2. A szerződés felbontása
A szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Akinek pénzt kell visszaadni, a szerződés megkötésének időpontjától kamatot kérhet, akinek a dolgát használták, használati díjra jogosult [2013. évi V. tv. 6:212. § (3) bek.].
A Ptk. kimondja, hogy a szerződés felbontására csak akkor kerülhet sor, ha a teljesített szolgáltatások természetben visszatéríthetők [2013. évi V. tv. 6:212. § (3) bek.]. Az eredeti állapot helyreállítása a szolgáltatások természetbeni visszatérítését jelenti, ha viszont nincs mód valamelyik szolgáltatás természetbeni visszatérítésére, a szerződés felbontása helyett a szerződés jövőre szóló megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Fontos, hogy a szerződés felbontása a szerződés érvényes létrejöttét nem érinti, ezért a felbontásig terjedő idő alatt a szerződésen alapuló további jogszerzések érvényesen keletkeznek és joghatások beállnak [2013. évi V. tv. 6:212. § (2) bek.].
3.
A szerződés egyoldalú megszüntetése
Egyoldalú nyilatkozattal kizárólag a szerződés vagy jogszabály felhatalmazása alapján lehet megszüntetni a szerződést.
A szerződés egyoldalúan megszüntethető
- elállással vagy
- felmondással.
Az elállás és a felmondás, mint egyoldalú jogügylet csak megfelelő alakban tehető érvényesen [2013. évi V. tv. 6:6. § (2) bek.]. Az előző pontban ismertetett azon szabály, hogy a megszüntető és a felbontó szerződés alakjára az eredeti szerződés alakszerűsége irányadó, de az alakiság mellőzésével kötött ilyen megállapodás is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött ráutaló magatartás, - eltérő rendelkezés hiányában - az egyoldalú nyilatkozattal történő megszüntetésre is alkalmazandó [2013. évi V. tv. 6:94. § (2) bek.].
3.1. A szerződés megszüntetése felmondással
Aki
- jogszabálynál vagy
- a szerződésnél fogva
felmondásra jogosult, a másik félhez intézett jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést.
A szerződés felmondása esetén a szerződés megszüntetésének a szabályait kell alkalmazni [2013. évi V. tv. 6:213. § (1) bek.].
A felmondás a szerződést megszünteti, vagyis a szerződés a jövőre nézve szűnik meg:
- a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak
- a megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni,
- amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.
Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a tartós jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött szerződést megfelelő (az adott helyzetben általában elvárható) felmondási idő alkalmazásával bármelyik fél felmondhatja. A felmondási jog kizárása semmis [2013. évi V. tv. 6:213. § (3) bek.]. A nevesített szerződéstípusok speciális törvényi szabályai természetesen kizárhatják vagy korlátozhatják a felmondási jogot, vagy speciális felmondási határidőket állapíthatnak meg.
Fontos, hogy a Ptk. nem használja az „azonnali hatályú” felmondás kifejezést. Amikor a törvény a felmondás jogának gyakorlását nem köti (konkrétan meghatározott vagy „megfelelő”) határidőhöz, akkor a szerződés azonnal felmondható.
Maga a Ptk. elállási és felmondási jogot biztosít például a vállalkozási szerződés esetében a megrendelő részére, ilyenkor azonban a kötelezettet kártalanítania kell [2013. évi V. tv. 6:249. §].
A határozatlan időre kötött, tartós jogviszonyt szabályozó egyes nevesített szerződéstípusok például
- bérleti szerződés [2013. évi V. tv. 6:339. §],
- megbízási szerződés [2013. évi V. tv. 6:278. §],
- letéti szerződés [2013. évi V. tv. 6:364. §]
felmondási jogosultságot biztosítanak.
3.2. A szerződés megszüntetése elállással
Aki
- jogszabálynál vagy
- a szerződésnél fogva
elállásra jogosult, a másik félhez intézett jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést. Elállás esetén a szerződés felbontásának a szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy elállásra a fél akkor jogosult, ha az általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását felajánlja [2013. évi V. tv. 6:213. § (1) bek.].
Az elállás a szerződést felbontja, vagyis a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.
Az erre jogosult fél az elállás jogát – a szerződés felbontásához hasonlóan – csak akkor gyakorolhatja, ha az eredeti állapot természetben helyreállítható, egyébként csak azonnali hatályú felmondásra van lehetősége.
Ha a felek a szerződésben valamelyik fél elállási jogát előre kikötötték, akkor az erre jogosult fél a szerződést egyoldalú nyilatkozatával megszüntetheti úgy, hogy sem kártérítési, sem kártalanítási kötelezettsége nem keletkezik. Arra azonban változatlanul módjuk van a feleknek, hogy a szerződésben az elállási jog gyakorlását bánatpénz fizetéséhez (mint átalány kártalanításhoz) kössék.
Ha a felek az elállás jogát meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) fizetése ellenében kikötötték, a túlzott mértékű bánatpénz összegét a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti [2013. évi V. tv. 6:213. § (2) bek.].
A jogszabályon alapuló elállás is lehet
- rendkívüli, azaz a másik fél súlyos szerződésszegő magatartásához kötött szankciós jellegű, erre általában az jogosít, ha a hátrányosan érintett fél helyzetében érdekmúlás bizonyítható
- rendes, azaz indokoláshoz nem kötött, objektív jogosultság (például vállalakozási szerződésnél a megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat [2013. évi V. tv. 6:249. § (1) bek.]; vagy ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, a vevő az eladó teljesítésének felajánlásáig elállhat a szerződéstől [2013. évi V. tv. 6:231. § (3) bek.].
