A fennmaradási engedélyezési eljárás új előírásai

A szabálytalan épületek legalizálására a fennmaradási engedélyezési eljárás keretében kerülhet sor. A gyakorlatban problémát okozott, hogy ha az ügyfél az eljárás szünetelését kéri, majd az eljárás folytatását nem, akkor az eljárás is megszűnik. Mivel a fennmaradási engedélyezési eljárás hivatalból történő folytatására nincs lehetőség, ezért az is előfordulhatott, hogy a hatóság már nem tudta a szabálytalan épületet elbontatni. Az Országgyűlés ezt a problémát oldotta meg, bár nem biztos, hogy a legmegfelelőbb módon. Az Eljárási kódex módosításával a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásának határidejét is jelentősen meghosszabbították.

Magyar Közlöny: 2021. évi 235. szám, 2021. évi 242. szám
Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény, 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 2021. évi CXLVI. törvény, 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet
Hatályos: 2021. december 22., 2022. január 11.

 

Nem lehet szüneteléssel megúszni a bontást

Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy szabálytalan építési tevékenységet végeztek [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 67. § (2) bek.]. Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a fennmaradás feltételei fennállnak, végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és felhívja a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 67. § (3a) bek.].

A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtási határidején belül az építtető vagy a tulajdonos az építésügyi hatósághoz nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, az építésfelügyeleti hatóság a szabálytalan építmény, építményrész bontásáról, átalakításáról köteles dönteni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 67. § (7) bek.].

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szerint az ügyfél kérelmére a hatóság köteles az eljárás szünetelését elrendelni. Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás a törvény erejénél fogva megszűnik [2016. évi LXXIV. tv. 49. §]. Az építésfelügyeleti hatóság tehát nem mérlegelhetett, ha az ügyfél kérte a szünetelést, akkor azt meg is kellett állapítania, és ha az ügyfél nem kérte a folytatást, azzal az építésrendészeti eljárás is kötelezően megszűnt.

Látható, hogy a bontási kötelezésre akkor volt (van) lehetőség, ha nem került benyújtásra fennmaradási engedély iránti kérelem, így volt olyan jogszabályértelmezés, amely szerint az eljárás szünetelés miatti megszüntetése egyben a hatóság intézkedési jogosultságát is kizárta.

Az Étv. 2021. december 22-étől hatályos rendelkezés eltörli a fennmaradási engedélyezési eljárás szünetelését [1997. évi LXXVIII. tv. 53/G. § (1) bek.; 2021. évi CXLVI. tv. 40. §]. A hatóság ezért nem kerül abba a helyzetbe, hogy az ügyfél kérelmére kénytelen legyen megszüntetni az eljárást.

Álláspontunk szerint a szüneteléssel való „ügyeskedést” az Eljárási kódex és az Étv. módosításával is ki lehetett volna zárni, illetve – az eljárás érdemi döntés nélküli megszüntetésére és – az Étv. ún. objektív intézkedési határidejére is tekintettel az eljárás megszüntetése nem jelentette egyértelműen a bontási kötelezés kizártságát.

Érdemes tudni, hogy jogszabályok az Ákr. rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha azt az Ákr. megengedi [2016. évi LXXIV. tv. 8. § (2) bek.]. Az is lényeges, hogy az Ákr. szerint – miniszteri rendelet kivételével – jogszabály csak az Ákr. szabályaival összhangban álló, kiegészítő eljárási rendelkezéseket állapíthat meg [2016. évi LXXIV. tv. 8. § (3) bek.]. Az Ákr. a szünetelés rendelkezéseinél rögzíti, hogy a szünetelést jogszabály kizárhatja, és ezzel az Étv. él is [2016. évi LXXIV. tv. 49. § (1) bek.].

 

A jövőben körültekintőbben kell összeállítani a fennmaradási engedély iránti kérelmet

Az eljárás szünetelését a legtöbb fennmaradási engedélyezési ügyben alkalmazták, mert ezzel lehetett az ügyfeleknek időt nyerniük a szükséges tervek, dokumentumok beszerzésére. Ha valamilyen okirat hiányzott, az ügyfelek kérték a szünetelést, és ennek hat hónapos időtartama alatt volt idejük akár a hiányzó szakhatósági állásfoglalások beszerzésére is.

Ha a hatóság a jövőben nem akar kicsúszni az ügyintézési határidőből, kénytelen lesz a kérelmet elutasítani. Erre főként az építtetők saját döntése alapján benyújtott kérelmek esetében lesz érdemes nagyon odafigyelni, a fennmaradási engedély iránti kérelmet ugyanis a hatóságnak 60 napon belül el kell bírálnia [2016. évi LXXIV. tv. 60. § (1) bek. c) pont].

 

Hatszorosára nőtt a fennmaradási engedélyhez szükséges tervek elkészítésének határideje

Ha az építésrendészeti eljárás során a hatóság azt állapítja meg, hogy a fennmaradás feltételei fennállnak, végzésben értesíti az építtetőt – vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost – a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és határidő kitűzésével felhívja a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására. A jogalkotó a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásának határidejét – az Ákr. bevezetésével egyidejűleg – 2018. január 1. napjától hatvan napról harminc napra csökkentette.

Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a harminc nap nem elegendő építész felkutatására, a tervdokumentáció elkészítésére, és az egyéb szükséges nyilatkozatok, okiratok beszerzésére. Gondoljunk csak például a településképi véleményezési eljárásra. Tekintettel arra, hogy ezekben az esetekben az ügyfél szinte mindig szünetelést kért, ezt viszont az Étv. megszüntette, ezért indokolt volt a kérelem benyújtási határidejét meghosszabbítani. Az Eljárási kódex 2022. január 11. napjától 180 napot biztosít a kérelem benyújtására, amely megegyezik a szünetelés jogszerű időtartamával [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 67. § (3a) bek.; 788/2021. (XII. 27.) Korm. rend. 20. § j) pont]. A rendelkezésre álló időnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a kérelem teljeskörűen összeállítható és benyújtható legyen.

Azt már jeleztük, hogy a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásának hiányában az építésrendészeti hatóság tud intézkedni az épület bontás, átalakítása iránt. Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet benyújtja ugyan, de az hiányos - és az ügyfél a hiánypótlási felhívásnak sem tesz eleget -, az építésügyi hatóság köteles elrendelni az építmény bontását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 43. § (5) bek.].

Az építtető mellett a tulajdonos is kérheti a fennmaradási engedélyt

Az Eljárási kódex korábbi előírása szerint a fennmaradási engedély iránti kérelmet a tulajdonos csak akkor terjeszthette elő, ha az építtető személye nem volt ismert. 2022. január 11-ét követően a jogszabály akkor is lehetővé teszi a tulajdonosnak a kérelem előterjesztését, ha esetleg lehet tudni, bizonyítani, hogy ki építtette a szabálytalan épületet [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 42. § (1) bek.; 788/2021. (XII. 27.) Korm. rend. 21. § b) pont].