Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A jövő nemzedékek szószólója alapjogi összefoglalója a területhasználat települési szintű szabályozásának átalakításáról

Dr. Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős helyettese, a településtervezésre és -rendezésre vonatkozó joganyag 2021-es átfogó módosítása kapcsán összegezte a területhasználat települési szintű szabályozásának alapjogi vonatkozásait és a jogalkotást és a jogalkalmazást támogató javaslatokat is megfogalmazott.

Az összefoglaló a szószóló Alaptörvényben és az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvényben biztosított jogkörei alapján a területhasználati és az épített környezet alakítására és védelmére vonatkozó szabályozást elsődlegesen a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét biztosító alaptörvényi kereteknek való megfelelés szempontjából elemzi, ugyanakkor konkrét, az önkormányzatok számára különösen hasznos javaslatokat is megfogalmaz [Magyarország Alaptörvénye P) cikk; Magyarország Alaptörvénye 30. cikk; 2011. évi CXI. tv. 3.§ (1) bek.].

A részletes dokumentum több nagy témát felölel, és egy szakasz lezárásaként is értelmezhető. Az építésügyi joganyag átalakításának ugyanis utolsó tervezett nagy lépése volt a településfejlesztés és településrendezés szabályainak átalakítása, az „egy település egy terv” elv mentén a településtervek bevezetése. Az összefoglaló a jogalkotási folyamat ezt megelőző években történt lépéseit, a törvényi és végrehajtási rendeletek módosítását mind számba veszi. A történeti rész a településképvédelmi jogintézmény bevezetését, a helyi építészeti örökség védelmét, az országos és kiemelt térségi területrendezési tervek és szabályok újraalkotását is érinti, valamint olyan eredményekre is kitér mint a Nemzeti Mintaterv Katalógus megalkotása. A szószóló ehhez a folyamathoz kapcsolódó munkásságát a mellékletben külön, elérhetőséggel felsorolt különböző állásfoglalások, figyelemfelhívások, jogalkotási javaslatok jellemzik.

A részletes alapjogi elemzés az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatának bemutatásával elemzi az épített környezet minőségére, alakítására, a természeti környezettel való viszonyára, a települési környezetre, a tájra vonatkozó szabályozás és joggyakorlat jelentőségét és kereteit a jövő nemzedékek érdekeinek védelme szempontjából. Ez a tág értelmezés nem csak az Alaptörvény P) cikkében az épített környezet elemeit is magában foglaló nemzet közös örökségének védelme érdekében az államra és mindenkire telepített hármas kötelezettségből – védelem, fenntartás és megőrzés – eredő következtetéseket jelenti. A 2. fejezet bemutatja az építésügyi joganyag egyéb alapvető jogok és jogelvek – így a testi és lelki egészséghez, az egészséges környezethez való alapvető jogok vagy a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság követelménye – érvényre juttatásában játszott szerepét is.

A településfejlesztésre és településrendezésre vonatkozó szabályok átalakítása kapcsán egyrészt részletesen kifejtésre kerülnek az új jogintézmények és fogalmak – így különösen a településtervek, az E-TÉR szabályai – a vonatkozó határidők a jelenlegi tervtípusok szerinti bontásban, és számos egyéb, kisebb újdonság vagy módosítás (például a településrendezési illeszkedés szabálya).

Az alapjogi összefoglaló szempontjából a három legfontosabbnak ítélt témakörre külön cím alatt tér ki, ezek:
- a környezeti hatásvizsgálat átalakítása a településrendezésben (4.1. alcím),
- az önkormányzatokra háruló feladatok pontos meghatározása (4.2. alcím) és
- a partnerségi egyeztetési szabályok módosulása (4.3. alcím).

Itt érdemes megemlíteni, hogy az összefoglaló 2022 decemberi kiadása óta több, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LVIII. törvény (Étv.) szabályozása helyett átmenetileg, a veszélyhelyzet időtartamára vonatkozóan eltérő rendelkezéseket megállapító kormányrendelet született (525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet). Az összefoglaló több témaköre érintett, így a 4.4. alcímben említett településrendezési illeszkedés fogalma. Hasonlóan a 4.2. alcímében található, az önkormányzati jogalkotási határidőket tartalmazó táblázat nem tudta figyelembe venni az ezt követően módosult határidőket.

fontos, hogy a veszélyhelyzeti szabályozás sajátosságaiból adódóan – ahogyan azt a témával részletesen foglalkozó cikk taglalja – a módosuló határidők a veszélyhelyzet időtartama alatt irányadóak. A hivatkozott, a szószólói anyagban található eredeti összefoglaló táblázat felhasználásával az új határidőket a cikk egy táblázatban foglalja össze. Lásd: Veszélyhelyzeti rendelet írja felül az Építési törvény egyes rendelkezéseit (3. rész) Településtervek határideje.

Az irat az önkormányzatok és a központi jogalkotó számára megfogalmazott javaslatokkal zárul.

Az AJB-564/2022. számú alapjogi összefoglaló ide kattintva érhető el.