Egy települési önkormányzat ivóvízrendszerének korszerűsítése során kellett terveket készíteni. A megtörtént esetben a megrendelő a tervezővel megkötendő szerződés feltételéül szabta, hogy a tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezzen. Az előírt felelősségbiztosítási limit 50 millió forint / káresemény volt. A tervező rendelkezett felelősségbiztosítással, de a biztosítási szerződésében rögzített káronkénti biztosítási limit mindösszesen 10 millió forint volt, így annak megemelése vált szükségessé. Az esetre arra is jó példa, hogy a káronkénti biztosítási limit összegét is érdemes gondosan, a felmerülhető károk összegére tekintettel meghatározni. A károk megtérülése mind a megrendelő, mind a tervező érdeke.

Az alábbi, megtörtént esetben tetőről lezúduló hó tört össze autókat. A tervezői felelősség kérdése az épület tulajdonosának felelőssége miatt merült fel.

Általános szabály a Polgári Törvénykönyvben, hogy a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A felelősségbiztosítás akkor téríthet, ha a tervező, a mérnök a kár okozásáért felelős (szakmai műhiba)! A koronavírus egy világjárvány, mely rendkívüli állapotokat eredményezett, ezért a felelősségbiztosítás biztosítottja nem felelős, így a biztosításnak közvetlen, a járvánnyal összefüggő térítési relevanciája nincs.

Az alábbi ügyben négyemeletes épület létesült, földszintes épületre tervezett alappal. A kérdés az volt, hogy a biztosító kifizeti-e a visszabontási és az újraépítési költségeket.

A megtörtént esetben tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett. Az ügyben egy felesleges pillér volt egy társasház statikai tervén.

2019. október 24. napi hatállyal módosult a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, amely az esetek döntő többségében kivezette a felelősségbiztosítási kötelezettséget. Véleményem szerint ez hiba volt, és a leginkább veszélyeztetett építtetői kört, a természetes személyként lakóházat építtetőket fosztja meg egy biztosítéktól. Valószínűleg az autótulajdonosok is örülnének annak, ha a kötelező felelősségbiztosítást nem kellene fizetniük, kérdés, mit gondolnának erről a változásról, ha náluk keletkezen kár.

A bevezetése eltelt több mint két év elteltével már minden kivitelező számára ismert, hogy az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet kötelező felelősségbiztosítást ír elő a fővállalkozó kivitelezőknek (és az építész tervezőknek). Egy közelmúltban kiadott Miniszterelnökségi állásfoglalás alapján is megerősítést nyert, hogy különösen az építtetőknek projekt alapú biztosítást érdemes megkövetelniük.  

A megtörtént esetben mind a tervező, mind a kivitelező cég rendelkezett felelősségbiztosítással annak ellenére, hogy jogszabályi kötelezettség a biztosítás megkötésére nem állt fent, mert nem egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó tevékenységet végeztek az eset szereplői. Egy csarnok padlójának kialakítása kapcsán alakult ki a vita arról, hogy tervezői vagy kivitelezői hiba-e a nem vitatottan nem megfelelő aljzatbeton.

Az alábbi megtörtént esetben nem megfelelően lett megtervezve a fűtési rendszer: alulméretezett lett. A legfontosabb kérdés az volt, hogy káresemény vagy biztosítási esemény-e a tervezői hiba. A tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett.

Ha Ön az egyszerű bejelentés alapján végzett építési tevékenység során építész tervező, szakági tervező, vagy fővállalkozó kivitelező, akkor rendelkeznie kell felelősségbiztosítással. Az alábbiakban megismerheti, hogy hogyan lehet a legegyszerűbben és leggyorsabban, on-line megkötni a kötelező felelősségbiztosítást. Az Építésijog.hu előfizetői kedvezményben is részesülnek.