Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

1. A köztársasági elnök 

 
A köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, és ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani  
 
1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. 
 
(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. 
(3) A köztársasági elnök 
a) képviseli Magyarországot; 
b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; 
c) törvényt kezdeményezhet; 
d) országos népszavazást kezdeményezhet; 
e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját; 
f) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz; 
g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését; 
h) feloszlathatja az Országgyűlést; 
i) *  az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek; 
j) *  javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére; 
k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét; 
l) *  megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét; 
m) kialakítja hivatala szervezetét. 

(4) A köztársasági elnök 
a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát; 
b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket; 
c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat; 
d) megbízza az egyetemek rektorait; 
e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat; 
f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését; 
g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát; 
h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben; 
i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben; 
j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. 

(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges. 
(6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)–e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné. 
(7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény értékrendjét sértené
[Alaptörvény Az Állam; 9. cikk]. 
 

2. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Az országgyűlési biztos (ombudsman) alapvető feladata az állampolgári jogok érvényesülésének biztosítása volt és ennek érdekében kivizsgálta a tudomására jutott visszásságokat, és intézkedéseket kezdeményezett orvoslásuk érdekében. Magyarországon az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény V. fejezete rögzítette először az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jogállását. 1992-ben az Országgyűlés elfogadta a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt, amely bevezette az adatvédelmi biztos intézményét, továbbá 1993-ban került elfogadásra a kifejezetten az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény is. Ezek felhatalmazása alapján 1995. július 30-án sor került az első biztos megválasztására, a továbbiakban pedig összesen négy országgyűlési biztos kezdhette meg működését, amelyek a következők voltak: az állampolgári jogok biztosa, az állampolgári jogok biztosának általános helyettese, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa és az adatvédelmi biztos.

Az Országgyűlés 2007-ben megszüntette az általános helyettes tisztségét, 2008-ban pedig létrehozta a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát. Az adatvédelmi biztos tevékenysége fokozatosan hatósági jogkörökkel bővült és kissé elkülönült a fennmaradó három biztos szerepkörétől, ebből kifolyólag a 2011-ben elfogadott, az alapvető jogok biztosáról szóló CXI. törvény meg is szüntette e tisztséget, valamint az országgyűlési biztosi szervezetet is megreformálta. A három biztos helyett a következőkben egy alapvető jogok biztosa, a különbiztosok helyett pedig két biztoshelyettes került megválasztásra. Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének elsődleges feladata a jövő nemzedékeinek kortárs érdekérvényesítése, amely elsősorban a természeti és környezeti értékek megőrzésében és fennmaradásának biztosításában jelenik meg. Továbbá megválasztásra került a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettes is, aki figyelemmel kíséri a hazánkban élő nemzetiségek jogainak érvényesülését és a körükben esetlegesen előforduló problémák kezelésében is szerepet vállal. A megszüntetett adatvédelmi biztos funkciójának betöltése céljából kialakításra került autonóm közigazgatási szervként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). 

 
Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság (amely a törvény értelmezésében lehet: a) közigazgatási szerv, b) helyi önkormányzat, c) nemzetiségi önkormányzat, d) kötelező tagság alapján működő köztestület, e) a Magyar Honvédség, f) rendvédelmi szerv, g) közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében, h) nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomozást végző szerve, i) közjegyző, k) önálló bírósági végrehajtó vagy l) közszolgáltatást végző szerv) tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási pert – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva [2011. évi CXI. tv. 18. § (1) bek.]. 

A törvény meghatározza a közszolgáltatást végző szervek körét is, így függetlenül attól, hogy az adott szerv milyen formában működik, közszolgáltatást végző szervnek minősül: a) az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó, illetve e feladat ellátásában közreműködő szerv, b) a közüzemi szolgáltató, c) az egyetemes szolgáltató, d) az állami vagy európai uniós támogatás nyújtásában vagy közvetítésében közreműködő szervezet, e) a jogszabályban közszolgáltatásként megjelölt tevékenységet végző szervezet, valamint f) a jogszabályban előírt, kötelezően igénybeveendő szolgáltatást nyújtó szervezet. A törvény előírja, hogy a közszolgáltatást végző szervekeket csupán a közszolgáltatási tevékenységükkel összefüggésben lehet vizsgálni [2011. évi CXI. tv. 18. § (2) bek.].

Az alapvető jogok biztosa az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében hivatalból is eljárhat. Az alapvető jogok biztosának eljárása ingyenes, a vizsgálat költségeit az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala előlegezi és viseli. [2011. évi CXI. tv. 18.-19. §].

Az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja:

 a) *  – jogalkotási tevékenységének kivételével – az Országgyűlés,
b) a köztársasági elnök,
c) az Alkotmánybíróság,
d) az Állami Számvevőszék,
e) a bíróság, valamint
f) az ügyészség nyomozást végző szerve kivételével az ügyészség tevékenységét [2011. évi CXI. tv. 18. § (3) bek.].

Az alapvető jogok biztosának eljárásával, a beadványok követelményeivel kapcsolatos fontos tudnivalók az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala honlapján érhetők el.

3. Állami Számvevőszék 

 
Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. Az Állami Számvevőszék jogállását és hatáskörét az Alaptörvény és a 2011. évi LXVI. az Állami Számvevőszékről szóló törvény határozza meg. 
 

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független. 
 

Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. 
 

Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját. 
 

Az Állami Számvevőszék megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet. 
 

Az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.  [2011. évi LXVI. tv. 1. §]. 

Az Állami Számvevőszék egyebek mellett vizsgálja 
- a helyi és kisebbségi önkormányzatok, a közalapítványok, a köztestületek, a közhasznú szervezetek és a pártok gazdálkodását, 
- az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében például a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, 
- az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket (intézményeket), valamint az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását (akkor is ha például egy gazdasági társaság részesült állami támogatásban), 
- a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét (kivéve a monetáris politikát) [2011. évi LXVI. tv. 3.  - 5. §]. 
 

4. Gazdasági Versenyhivatal 

 
A Gazdasági Versenyhivatal országos hatáskörű, költségvetési szerv, amely őrködik a versenytörvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény) betartásán és a versenytörvényben, továbbá az ártörvényben (az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény), valamint a reklámtörvényben (2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól ) meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat látja el [1996. évi LVII. tv. 45. §].

Egyes versenyfelügyeleti feladatok a bíróság jogkörébe tartoznak 
- a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző tevékenységek (pl. hírnévsértés, üzleti titok megsértése, névutánzás, tisztességtelen bojkott felhívás) [1996. évi LVII. tv. 2-7. §, 86. §]; 
- a megtévesztő reklám és - meghatározott esetekben - a tilos összehasonlító reklám megállapítása [1997. évi LVIII. tv. 15. §]. 
A Gazdasági Versenyhivatal által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárások főbb területei: 
- fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, 
- versenyt korlátozó megállapodások, 
- erőfölénnyel való visszaélés, 
- összefonódások ellenőrzése [1996. évi LVII. tv. 33. §]. 
 
A Gazdasági Versenyhivatal eljárásai kérelemre vagy hivatalból indulnak. A Gazdasági Versenyhivatal kérelemre csak engedélyezési típusú eljárásokat folytat le, kérelemre indul az eljárás olyankor, amikor az ügyfelek közötti megállapodás versenytörvény szerinti minősítését, vagy amikor a közöttük tervezett összefonódás engedélyezését kérik a hivataltól [1996. évi LVII. tv. 67. §]. 
 
A hivatalbóli eljárások vagy a Gazdasági Versenyhivatal észlelése vagy bejelentés után indulnak. Bejelentést bárki tehet, akinek jogát vagy jogos érdekét a panaszolt magatartás érinti (2005. november 1-jét követően a jogos érdek igazolása nélkül tehető bejelentés, és már panaszt is be lehet nyújtani). A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentést - 60 napos határidővel - kivizsgálja, melynek eredményeként dönt arról, hogy a feltárt adatok alapján hivatalból indít-e versenyfelügyeleti eljárást, vagy sem. A Gazdasági Versenyhivatal határozattal vizsgálatot olyan tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén rendel el, amely e versenytörvény rendelkezéseit sértheti, feltéve, hogy az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi [1996. évi LVII. tv. 69-70. §, 43/G. §]. 

5. Bíróságok 

 
Hazánkban a bíróságok gyakorolják az igazságszolgáltatást. Az igazságszolgáltatás keretében védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. Magyarországon 4 szervezeti egységből álló bírósági szervezetrendszer látja el az igazságszolgáltatást: 

a) Kúria 

A Kúria elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, felülvizsgálati kérelmet a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, elbírálja a jogegységi panaszokat, joggyakorlat-elemzést folytat a jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát, dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben [2011. évi CLXI. tv. 24. §]. 

b) Ítélőtáblák 

Budapesten, Szegeden, Pécsett, Győrben és Debrecenben működik ítélőtábla. Az ítélőtáblák feladata elsősorban a helyi, illetve Törvényszéki bíróságok határozatai ellen előterjesztett jogorvoslatok elbírálása [2011. évi CLXI. tv. 22. §] 

c) Fővárosi és vármegye központi törvényszékek 

A Törvényszék - a törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a helyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket [2011. évi CLXI. tv. 21. §. § (1) bek.]. A törvényszékeken kezdődnek első fokon például a legalább harmincmillió forint pertárgyértékű polgári peres ügyek, illetve a sajtó-helyreigazítási és a személyiségi jogi perek, valamint a munkaügyi perek, illetve például az olyan büntetőeljárások, amelyeknek tárgya olyan bűncselekmény elbírálása, amelyre a törvény tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi. 2020. március 31.-ével megszűntek a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok, ezért a közigazgatási és munkaügyi pereket is az erre kijelölt törvényszékeken folytatják le.

d) Járásbíróságok 

A Járásbíróság első fokon jár el. [2011. évi CLXI. tv. 18 § (1). bek.].

A Kúria, az 5 ítélőtábla, a Fővárosi Törvényszék és 19 vármegyei Törvényszék, 105 városi-, 6 kerületi járásbíróság elérhetőségét, illetékességi területét a http://www.birosag.hu/ oldalon található meg. A honlapon többek között fellelhető az Illetékességkereső, amelyben név, cím, illetve irányítószám alapján is ellenőrizhetjük a Magyar Bíróságok illetékességét. 
 

6. Ügyészségek 

Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint érvényesíti az állam büntetőigényét, felügyeli és végzi az előkészítő eljárást, irányítja, felügyeli, illetve végzi a nyomozást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, valamint felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. 

Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség érdekében. Ha törvény másként nem rendelkezik, fellépésre akkor köteles, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alaptörvényben, valamint törvényben és más jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség [2011. évi CLXIII. tv. 1. §]. 
 
Az ügyészség fő funkciója: 
 
a) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárást folytat, illetve felügyeli más szerv előkészítő eljárásának törvényességét, 
b) felügyeli, hogy a nyomozó hatóság a felderítést a törvény rendelkezéseit megtartva végezze, továbbá irányítja a vizsgálatot, 
c) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott esetekben nyomoz (a továbbiakban: ügyészségi nyomozás), 
d) jogszabályban meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, 
e) közvádlóként gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét, a bírósági eljárásban képviseli a vádat, továbbá gyakorolja a büntetőeljárásról szóló törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat, 
f) e törvény alapján titkos információgyűjtést folytat, 
g) törvényességi felügyeletet lát el a büntetések, a mellékbüntetések, az intézkedések, a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések, az utógondozás, valamint különösen a bűnügyi, a szabálysértési, a körözési nyilvántartás és a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának végrehajtásáról szóló jogszabályi rendelkezések megtartása felett, továbbá közreműködik a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában, 
h) közreműködik abban, hogy a bírósági eljárásban a törvényeket helyesen alkalmazzák (az ügyész részvétele a bíróságok polgári, munkaügyi, közigazgatási és gazdasági jogi peres és nemperes eljárásaiban), 
i) elősegíti, hogy a hatósági jogkört gyakorló, illetve – a bíróságok és a választottbíróságok kivételével – a jogvitát elbíráló szervek a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák, 
j) kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak által és sérelmükre elkövetett bűncselekmények üldözésére, a fiatalkorúak ellen indult szabálysértési és büntetőeljárás különös szabályainak betartására, törvényben meghatározott esetekben közreműködik a kiskorúak jogainak érvényre juttatásában és eljárást kezdeményez a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében, 
k) ellátja a nemzetközi szerződésekből, különösen a jogsegély kérésével és nyújtásával összefüggésben rá háruló feladatokat, 
l) teljesíti Magyarországnak az Eurojustban való részvételével kapcsolatos feladatokat, 
m) ellátja a tevékenysége körében okozott jogsértések és károk megtérítése miatt indított perekben való képviseletet. [2011. évi CLXIII. tv. 2. §] 
 
Az ügyészi szervezet felépítése:  
 
a) a Legfőbb Ügyészség, 
b) a fellebbviteli főügyészségek, 
c) a főügyészségek, 
d) a járási ügyészségek. 
Az ügyészségi nyomozás, továbbá indokolt esetben más ügyészségi feladatok ellátására önálló főügyészség, illetve járási szintű ügyészség létesíthető [2011. évi CLXIII. tv. 8. §].