06.2. A szerződés érvénytelensége az új Ptk-ban
Szerző: 
Építésijog.hu
Utolsó frissítés: 2014.09.23. 20:34
Közzétéve: 2014.09.23. 20:34
Az érvénytelen szerződéseknek az új Ptk-ban is két nagy csoportja van: megtámadható és semmis szerződések. Az új Ptk. érvénytelenségre vonatkozó szabályaiban a korábbi rendelkezések mellett lényegében a bírósági gyakorlat jelenik meg. Az új Ptk. eddig nem ismert érvénytelenségi okokat is bevezet.
1.
A szerződések csoportosítása a kikényszeríthetőségük alapján (az új Ptk. alapján)
|
Elnevezés |
Meghatározás |
Példa |
|
|
A szerződéskötés kötelező |
Gépjármű felelősség-biztosítás |
|
A szerződés tartalmát jogszabály rögzíti |
Kötelező jótállás esetei |
|
|
Bíróság határozza meg a szerződés tartalmát |
Szerződésmódosítás bírósági úton [2013. évi V. tv. 6:192. §] |
|
|
Fontos tudni: |
1. A játékból vagy fogadásból eredő követelés (kivéve, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le) |
Baráti kártyapartiból eredő tartozás |
|
2. A kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelés (akkor is, ha maga a fogadás államilag engedélyezett) |
Lóversenyre kölcsönadott összeg |
|
|
3. Azok a követelések, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kifejezetten kizárja |
Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni, és a hat hónapon túli is feltételhez kötött [2013. évi V. tv. 4:208. §] |
|
|
4. Az 1-3. pontban felsorolt követeléseket biztosító vagy megerősítő szerződésből vagy kikötésből eredő követelés |
||
|
|
A felek által megkötött szerződést a felek kötelesek teljesíteni. A szerződésszerű teljesítés elmaradása esetében a sérelmet szenvedett fél az állam által rendelkezésre bocsátott eszközökkel a jogos követeléseit érvényesítheti. |
Az érvényes és hatályos szerződések. |
|
|
A felek által megkötött szerződés teljesítését az állam megakadályozza, a feleknek nincs lehetőségük a teljesítés állami úton történő kikényszerítésére. |
Az érvénytelen szerződések. |
2.
Az érvénytelenség szabályai a 2014. március 15. napjától megkötött szerződések esetében:
|
2013. évi V. tv. |
Megtámadhatóság |
Semmisség |
|
Ki hivatkozhat az érvénytelenségre? |
Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik. |
Az hivatkozhat rá, és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít (pl. tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű keresetet a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület). |
|
Milyen határidővel lehet rá hivatkozni? |
1 év |
Az elévülési időn belül |
|
Milyen eljárást kell lefolytatni? |
A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható (a sorrend nem kötött, lehet azonnal bírósághoz is fordulni, de a keresetet egy éven belül kell benyújtani). |
Külön eljárásra nincs szükség. A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. |
|
Hivatalból vizsgálják? |
Nem, a jogosultnak hivatkoznia kell rá. |
Igen, a bíróságnak és a hatóságoknak bármelyik fél hivatkozása nélkül is vizsgálniuk kell. |
|
Megszűnhet-e az érvénytelenségi ok? |
A megtámadási jog megszűnik: |
A semmisségre való hivatkozás jogáról való lemondás is semmis, vagyis a semmisségi okra való hivatkozás joga nem szűnhet meg. |
Fontos tudni: Az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia, ha ez később következik be, akkor a szerződésszegésre vagy a szerződés megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3.
Érvénytelenségi okok (az új Ptk. szerint)
|
A szerződésben lévő hiba fajtája |
|
|
|
A szerződési akarat hibája |
1. Tévedés |
1. Cselekvőképességi hiba |
|
A szerződési jognyilatkozat hibája |
|
4. Alaki hiba |
|
A célzott joghatás hibája |
4. Feltűnő értékaránytalanság |
6. Tilos szerződés |
4.
Az érvénytelenség jogkövetkezményei
4.1. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapítása
4.1.1. Keresethez kötött jogkövetkezmények
Az új Ptk. már kimondja – amelyet a bírósági gyakorlat a régi Ptk. alatt is alkalmazott –, hogy érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet.
Fontos tudni, hogy az érvénytelenség további jogkövetkezményeit a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján – az elévülés és az elbirtoklás határai között – alkalmazza, tehát a keresetben meg kell jelölni, hogy mire irányul a felperes kérése. A fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását kérné [2013. évi V. tv. 6:108. § (2) bek.].
A bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindegyik fél tiltakozik [2013. évi V. tv. 6:108. § (3) bek.].
4.1.2. Kárveszélyviselés
Az új Ptk. által rögzített előírás, hogy érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a kárveszély a másik félre száll át. Ugyan nincs, érvényes szerződés, de a jogalkotó döntése értelmében annak kell viselnie a dologban bekövetkezett olyan károkat, amelyek viselésére mást nem lehet kötelezni, akinél a szolgáltatás tárgya van [2013. évi V. tv. 6:109. §].
4.1.3. Részleges érvénytelenség
Főszabály a részleges érvénytelenség: ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha
a) feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg, vagy
b) jogszabály ilyen rendelkezést tartalmaz.
Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető [2013. évi V. tv. 6:114. §].
4.2. Az érvénytelenség jogkövetkezményei a szerződés hatályára vonatkozóan
4.2.1. Bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal
Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha
a) az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető; vagy
b) az érvénytelenség oka utóbb megszűnt [2013. évi V. tv. 6:110. § (1) bek.].
Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni, és az érvényessé nyilvánítást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna [2013. évi V. tv. 6:110. § (2) bek.].
4.2.1. A szerződés érvényessé válása a felek akaratából
Az új Ptk. lehetőséget biztosít arra a feleknek, hogy az érvénytelen szerződést hibáját orvosolják. Az érvényessé nyilvánítás lehet a szerződés megkötésére visszamenő, vagy jövőbeni hatályú.
a) Visszamenőleges hatályú érvényessé nyilvánítás
A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha
a) az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik, vagy
b) annak más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik [2013. évi V. tv. 6:111. § (1) bek.].
Az érvénytelen szerződés érvényessé válása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni és az érvényessé válást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna [2013. évi V. tv. 6:111. § (2) bek.].
b) Jövőbeni hatályú érvényessé nyilvánítás
Ha a felek az érvénytelenségi okot utólag kiküszöbölik, és abban állapodnak meg, hogy a szerződés a jövőre nézve válik érvényessé, az addigi teljesítéseket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával kell rendezni [2013. évi V. tv. 6:111. § (3) bek.].
4.3. Eredeti állapot helyreállítása és egyéb követelések
4.3.1. Főszabály: eredeti állapot helyreállítása (in integrum restitutió)
Érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a nyújtott szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha maga is természetben visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást (vagyis csak kölcsönösen működik a szolgáltatások visszaadása). Az új Ptk. rögzíti, hogy a visszatérítési kötelezettség az elévülési vagy az elbirtoklási idő elteltétől függetlenül terheli az eredeti állapot helyreállítását kérő felet [2013. évi V. tv. 6:112. § (1) bek.]. Ezzel a rendelkezéssel egyértelművé válik, hogy a dolog visszaadása (amely tulajdonjogi igény és nem évül el, kivéve az elbirtoklás korlátozását) és a dolog ellenértékének visszaadása (amely kötelmi igény, és az általános 5 év után elévül) akkor is megtörténik, ha az ellenérték visszakövetelésének igénye esetleg már elévült.
Az eredeti állapot helyreállítása során gondoskodni kell a szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról [2013. évi V. tv. 6:112. § (2) bek.].
4.3.2. Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése
Ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését. Ezt a jogkövetkezményt alkalmazhatja a bíróság abban az esetben is, ha az eredeti állapot helyreállítása valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti [2013. évi V. tv. 6:113. § (1) bek.].
A fél nem köteles az ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítésére, ha bizonyítja, hogy a neki teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a másik fél felelős. Ha a fél a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő maga a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a másik fél felelős [2013. évi V. tv. 6:113. § (2) bek.].
Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni [2013. évi V. tv. 6:113. § (3) bek.]. Az új Ptk. már nem teszi lehetővé az állam javára történő marasztalást.
4.3.3. Járulékos igények érvénytelen szerződés esetén
a) Hasznok és kamatok
A felek az eredeti állapot helyreállításával nem orvosolt hasznok és kamatok kiegyenlítésére a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint kötelesek. Az a fél, aki a maga szolgáltatását nem teljesítette, vagy ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz, a hasznokat vagy a kamatokat a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles a másik félnek megtéríteni [2013. évi V. tv. 6:115. § (1) bek.].
b) Kártérítés
Az érvénytelen szerződés megkötésével a másik félnek okozott károkat a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint kell megtéríteni.
Ha a szerződés érvénytelenségét okozó fél magatartását kimenti, a másik félnek a szerződéskötésből eredő kárát köteles megtéríteni [2013. évi V. tv. 6:115. § (2) bek.].
Az érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízó harmadik személy a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti attól a szerződő féltől, akinek a magatartása az érvénytelenséget okozta. A kártérítési kötelezettség a szerződő feleket egyenlő arányban terheli, ha az érvénytelenséget együtt okozták [2013. évi V. tv. 6:115. § (3) bek.].
Az a szerződő fél, aki a jóhiszemű harmadik személlyel szemben felróhatóan járt el, teljes kártérítéssel tartozik, függetlenül attól, hogy kinek a magatartása okozta az érvénytelenséget [2013. évi V. tv. 6:115. § (4) bek.].
