Történelmi emlékhely

A Kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilváníthat a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszínt [2001. évi LXIV. tv. 7. § 43. pont]. Az Örökségvédelmi törvény alapján történelmi emlékhellyé az az épített környezet vagy természeti helyszín nyilvánítható, amely alkalmas megemlékezések tartására, és ahol a nemzet kulturális életében társadalmunk műveltségi szintjét, hazánk nemzetközi elismertségét jobbító, az ország, a nemzet függetlenségének védelmében a múltban gyökerező, jövőt meghatározó, a nemzet emlékezetére méltó esemény, vagy az ország politikai életében irányadó állami döntés, intézkedés valósult meg [2001. évi LXIV. tv. 61/F. § (1) bek.].

A történelmi emlékhelyek jelenleg 49 helyszínből álló felsorolását (pl. a Batthyány örökmécses, a Terror Háza Múzeum, a szegedi Dóm tér, az egri és a visegrádi vár) a 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletben találhatjuk meg [303/2011. (XII. 23.) Korm. rend. melléklet]. A történelmi emlékhelyek listája 146/2013. (V. 14.) Korm. rendelettel az alábbi négy új helyszínnel bővült: Budapest VII. kerület, Wesselényi utcai Hősök temploma és az ehhez tartozó sírkert (Budapest, Dohány utca 2–4.), a pécsi székesegyház a püspöki palotával és a középkori egyetemmel, a sólyi református templom, valamint a tihanyi bencés apátság. A 2013. évben ötödik új történelmi emlékhely Szécsényben található, ahol a kastély mellett a ferences kolostor is felkerült a történelmi emlékhelyek listájára.

A következő bővítési körre 2016. július 10-i hatállyal került sor. Történelmi emlékhellyé vált  a Budapest VIII. kerületében található Trefort-kert, a ceglédi huszár- és páncélos laktanya, a Kazinczy Emlékcsarnok (Sátoraljaújhely-Széphalom), a tatabányai Turul emlékmű és a vizsolyi református templom[1].

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2016. október 23. napjától lett történelmi emlékhely[2] [303/2011. (XII. 23.) Korm. rend. 1. melléklet].

Lásd még: Nemzeti emlékhely