04.2.3.1. Az építtető és az ÉTDR. Engedély iránti kérelem

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013. november 30. szombat, 16:32

Közzétéve: 2013. június 01. szombat, 08:04


2013. január 1-jétől új időszámítás kezdődött az építésügyi hatósági eljárásokban, mivel elindult az ÉTDR. Az építésügyi hatóságok kötelesek az építtetők, beruházók részére részletesen tájékoztatást adni az engedélyezés feltételeiről. Az építésügyi hatósági szolgáltatás a már megszüntetett elvi építési engedélyhez hasonlóan előzetesen tisztázza, hogy bizonyos műszaki megoldások vagy feltételek mellett kaphatunk-e építési engedélyt. Az építésügyi jogszabályok már tartalmazzák az építtető fogalmát is.

4.2.3.1. Az építtető fogalma

Építtető:
az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 4. pont].

Több építtető esetén az építtetők Ket. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, és tehet nyilatkozatokat az ÉTDR-ben [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 9. § (4) bek.].

4.2.3.2. Az ÉTDR


Az ÉTDR az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (1)-(2) bek.].

Az építtető a kérelme benyújtásához egy elektronikus feltöltő tárhelyet kap. Az elektronikus tárhely dokumentumaiba az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként az építtető vagy meghatalmazottja tekinthet bele vagy tölthet fel dokumentumokat. Az eljáró építésügyi hatóság vagy a szakhatóság kizárólag a fentiek meghatalmazásával férhetnek hozzá a tárhely dokumentumaihoz [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (4) bek.].

Fontos tudni, hogy Az építészeti-műszaki dokumentáció, az előzetes szakhatósági állásfoglalás, az építészeti-műszaki tervtanács véleménye, valamint a települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesterének vagy a fővárosi önkormányzat főpolgármesterének[1] településképi véleménye és az egyéb dokumentumok elektronikus tárhelyre történő feltöltése önmagában az engedélyezési eljárást nem indítja meg. [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (7) bek.].

Mielőtt még a kérelmet benyújtja, az építésügyi hatósághoz benyújtott külön kérelmére, az abban kérelmezett időtartamra
a) a kérelem és jogszabályban előírt mellékletei,
b) előzetes szakhatósági állásfoglalások, valamint
c) építésügyi hatósági szolgáltatás kérelmezéséhez szükséges dokumentumok
összegyűjtése és előzetes tárolása céljából a kérelmező részére az ÉTDR elektronikus gyűjtő tárhelyet biztosít [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (1)-(2) bek.].

Az építtető az előzetes szakhatósági állásfoglalás megkéréséhez szükséges dokumentumokat az elektronikus gyűjtő tárhelyre tölti fel, amelyhez a szakhatóságnak hozzáférést biztosít. A szakhatóság ugyanezen tárhelyre tölti fel szakhatósági állásfoglalását is és záradékolja elektronikusan a véleményezett dokumentációt [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (5) bek.].

Mindkét tárhely az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtásáig áll az építtető rendelkezésére, ezt követően megszűnik, de nincs időkorlát meghatározva, hogy meddig őrizheti itt az adatait az építtető [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (6) bek.].

Az ÉTDR működésével kapcsolatos kérdésekre itt is választ találhatnak: www.e-epites.hu

4.2.3.3. Hogyan lehet az ÉTDR-hez tárhelyet igényelni?


Az elektronikus tárhely igényléséhez – a papír alapon történő benyújtás esetét kivéve – az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezése szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással történt azonosítása alapján regisztrálnia kell az ÉTDR-ben. Az építtető vagy meghatalmazottja regisztrációval – külön bírálat és döntés nélkül – automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez, vagyis itt hatósági döntés sincs, minden kérelmező automatikusan kap kódot [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (3) bek.].

4.2.3.4. Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?


Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

1) a Ket. alapján:
a) az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét,
b) az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá
c) meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefaxszámát vagy a telefonos elérhetőséget [2004. évi CXL. tv. 35. § (1) bek.];

2) az Eljárási kódex alapján:
a) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
b) a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
c) a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,
d) a kérelem tárgyával összefüggésben
da) az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
db) a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
dc) a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
e) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
f) – a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével – az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
g) meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
h) az építtető aláírását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 7. § (1) bek.].

4.2.3.5. Milyen formában kell benyújtani a kérelmet?


A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani, mely egyben a külön jogszabályban meghatározott kísérőlap is [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 7. § (2) bek.].

Kérelemre induló eljárás esetén a kérelem előterjeszthető elektronikusan és papír alapon is.

Kérelemre induló eljárás esetén a kérelmező, építtető a kérelmet az eljáró hatósághoz címezve nyújtja be az alábbi módok valamelyikén:
a) papír alapon vagy
b) elektronikusan
ba) párbeszédre épülő (online),
bb) amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, nem párbeszédre épülő (offline) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. § (1)-(2) bek.].

4.2.3.6. A kérelem mellékletei

A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Az egyes engedélyezési eljárásokban más-más mellékleteket kell becsatolni, ezeket az adott eljárástípusnál ismertetjük.

Az engedély iránti kérelmet mellékleteivel egy időben kell benyújtani [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. § (5) bek.]. A kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük az Eljárási kódex 8. számú mellékletben meghatározott technikai és formai követelményeknek [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 15. § (6) bek., 8. számú melléklet].[2]

Az építésügyi eljárásokban is érvényesülő szabály, hogy mellékletként – az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével – az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet nyolc nap alatt kell teljesíteni.

Ez nem azt jelenti, hogy így ingyenesek az adatok (pl. egy tulajdoni lap beszerzése), az ügyfél az adatszolgáltatásért fizetendő díjat az eljáró hatóságnál köteles megfizetni. Az eljáró hatóság a bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatközlésével felmerülő illetékéről vagy díjáról és a befizetés módjáról az ügyfelet köteles tájékoztatni [2004. évi CXL. tv. 36. § (1)-(2), (4) bek.].

Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni, mivel a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóságnak kell megkeresnie. Az ügyfél (építtető) persze dönthet úgy, hogy előzetes szakhatósági állásfoglalást szerez be, ezzel is csökkentve az engedélyezési eljárás időtartamát [2004. évi CXL. tv. 36. § (1) bek., 45. §].

4.2.3.7. Személyes benyújtási lehetőség


A papír alapú vagy elektronikus adathordozón a kérelmet be lehet nyújtani személyesen:
- a területileg illetékes eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnál,
- az integrált ügyfélszolgálaton vagy
- az Építésügyi Szolgáltatási Pontoknál

A kérelmet fogadó szerv – a kérelem adathordozó anyagától függetlenül – a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. § (3) bek.].

Az eredeti iratot a szerv csak jogszabály kifejezett előírása esetén őriz meg, minden egyéb esetben azt visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt – ha már benyújtásra került – mindig az ÉTDR-ben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. § (4) bek.].

Az engedély iránti kérelmet mellékleteivel egy időben kell benyújtani [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. § (5) bek.].

4.2.3.8. Kérelem benyújtása az ÉTDR-en keresztül


Az építtető a kérelmét elektronikus úton az azonosítóval ellátott, saját tárhelyén keresztül nyújthatja be az ÉTDR-en keresztül.

Ha az építtető kérelme benyújtásakor már rendelkezik elektronikus gyűjtő tárhellyel,
a) kérelmében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus gyűjtő tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket rendeli (mellékeli) hozzá építésügyi hatósági engedély iránti kérelméhez,
b) egyidejűleg hozzáférést biztosít az eljáró hatóságnak és a szakhatóságnak az a) pontban megjelölt dokumentumokhoz.

A kérelem és mellékletei beérkezésüket követően elektronikus mappába kerülnek. Az elektronikus tárhelyen lévő dokumentumoknak a kérelem benyújtása előtt a kérelmező, építtető a gazdája, a kérelem benyújtását követően az elektronikus mappa gazdája az eljáró építésügyi hatóság, mely mappához és tartalmához csak a Ket. és az Eljárási kódex szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 9. § (1)-(3) bek.].

Az eljárást megindító kérelem iktatása és szignálása az ÉTDR-be történt feltöltést követően történik [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 9. § (5) bek.].

4.2.4. Az engedélyezési dokumentációk tartalma

Az építészeti-műszaki dokumentáció az építési tevékenység megvalósításához – pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, engedélyezéshez, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához – szükséges tervezési programot, terveket, dokumentumokat tartalmazza [1997. évi LXXVIII. tv. 32. § (11) bek.].

Az engedélyezési eljárás során a dokumentációknak is rendelkezésre kell állniuk, ezért a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy az építészeti-műszaki dokumentációnak milyen iratokat kell kötelezően tartalmaznia. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatásához elengedhetetlen a meghatározott összetételű és műszaki tartalmú, elektronikus formában előállított építészeti-műszaki dokumentáció [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (1) bek.].

A tervezett építési és bontási tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját a tervezett építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a tervezett építési tevékenység jellegének, a tervfajtának, valamint az építésügyi hatósági eljárás jellegének megfelelő – a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. számú mellékletben meghatározott – tartalmú és részletezettségű dokumentumokból, magyar nyelven kell összeállítani [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (2) bek.]. A tartalmi előírásokat az I. számú függelékben ismerhetik meg.

Fontos tudni, hogy a megbízott tervező az építészeti-műszaki dokumentáció összeállítása során köteles gondoskodni arról, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan hitelt érdemlő dokumentum (terv, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely a tervezés alapját képezte, és amely lehetővé teszi a döntés meghozatalát, az építésügyi hatósági engedély megadása és a tudomásulvétel feltételeinek vizsgálatát, igazolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (3) bek.].

A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési program az OTÉK-ban előírt követelményeknél szigorúbbakat is megállapíthat [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 50. § (1) bek.]. A dokumentációban igazolni szükséges, hogy általános létesítési előírásoknak a tervezett építmény megfelel. Az OTÉK 50. § (2) bekezdése szerint építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az
a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,
b) méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz,
c) ne korlátozza a szomszédos telkek beépítését,
d) ne károsítsa a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegzetességeit,
e) tegye lehetővé az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását,
f) az építmény elhelyezési módja, beépítési magassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését,
g) építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (5) bek.; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 50. § (2) bek.].

A követelmények teljesítésének igazolása egyébként történhet vonatkozó szabványok alkalmazásával, vagy ezek hiányában más igazolt műszaki megoldás alkalmazásával.

4.2.5. Az aláírólap és a címlap kötelező tartalma


Az építészeti-műszaki dokumentációt aláírólappal[3] kell ellátni. Az aláírólapot szintén az Eljárási kódex 8. számú melléklete szerinti formátumban kell elkészíteni. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett összes tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű aláírását.

A címlapnak kötelezően tartalmaznia kell:
a) az engedélyezés tárgyát képező építési, bontási tevékenység szabatos megnevezését,
b) a telek azonosító adatait,
c) az építtető nevét, cég megnevezését,
d) a tervező nevét.

Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell:
a) az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábránként,
b) a tervezés időpontját [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (7) bek.].




[1] A Szakmagyakorlási rendelet kiegészítette azzal az Eljárási kódexet, hogy önmagában a főpolgármester településképi véleményének az elektronikus feltöltő tárhelyre történő feltöltése sem nem indítja meg az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (7) bek.]. Ez egy pontosítás volt, mivel a települési önkormányzat településképi véleményét már tartalmazta a jogszabály, de valamiért a főpolgármesteri innen korábban kimaradt (lásd: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 53. § (1) bek.).

[2] Az Eljárási kódex 8. számú mellékletének szövegét annak jelentős terjedelme miatt részletesen nem ismertetjük. A melléklet megtalálható egyebek mellett a Nemzeti Jogszabálytár oldalán (www.njt.hu).

[3] A 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) bekezdés o) pontja módosított a szöveget úgy, hogy aláíró-címlap helyett csak aláírólapot tartalmaz a jogszabály.