04.2.3.1. Az építtető és az ÉTDR. Engedély iránti kérelem

Szerző: Baksa Lajos Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2018. február 03. szombat, 20:19

Közzétéve: 2013. június 01. szombat, 08:04

Az ÉTDR az a felület, amelyet minden építtetőnek meg kell ismernie, ha engedélyezési eljárást kíván indítani. Fontos tudni, hogy 2018. január 1. napjától csak az ÉTDR rendszer használatával, illetve személyesen, elektronikus adathordozón benyújtott elektronikus levelében (az ÉTDR által biztosított elektronikus formanyomtatvány segítségével) lehetséges beadni építésügyi kérelmet. Az alábbiakban összefoglaljuk az engedély iránti kérelem benyújtásának közös szabályait.

 

Az építtető fogalma


Az építtető fogalmát az Építésijog.hu Előfizetője a Fogalomtárban ide kattintva megismerheti.

 

Az ÉTDR


Az ÉTDR az építésügyi hatósági engedély és az építésfelügyeleti hatósági tudomásulvétel iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (1)-(2) bek.][1].

Az építtető a kérelme benyújtásához egy elektronikus feltöltő tárhelyet kap. Az elektronikus tárhely dokumentumaiba az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként az építtető vagy meghatalmazottja tekinthet bele vagy tölthet fel dokumentumokat. Az eljáró építésügyi hatóság, szakhatóság és az arra felruházott személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kizárólag a fentiek meghatalmazásával férhet hozzá a tárhely dokumentumaihoz [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (4) bek.][2].

Fontos tudni, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció, az előzetes szakhatósági állásfoglalás, az építészeti-műszaki tervtanács véleménye, valamint a települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesterének vagy a fővárosi önkormányzat főpolgármesterének[3] településképi véleménye és az egyéb dokumentumok elektronikus tárhelyre történő feltöltése önmagában az engedélyezési eljárást nem indítja meg. [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (7) bek.].

Az ÉTDR a kérelmező részére mielőtt még a kérelmet benyújtja, az építésügyi hatósághoz benyújtott külön kérelmére, az abban kérelmezett időtartamra
a) a kérelem és jogszabályban előírt mellékletei,
b) előzetes szakhatósági állásfoglalások, valamint
c) építésügyi hatósági szolgáltatás kérelmezéséhez szükséges dokumentumok
összegyűjtése és előzetes tárolása céljából elektronikus gyűjtő tárhelyet biztosít [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (1)-(2) bek.].

Az építtető vagy meghatalmazottja az elektronikus gyűjtő tárhelyre tölti fel
a) az előzetes szakhatósági állásfoglalás megkéréséhez szükséges dokumentumokat,
b) a tervtanácsi vagy településképi véleményhez szükséges iratokat.

A gyűjtő tárhelyhez a szakhatóságnak, a tervtanács elnökének, a települési önkormányzat polgármesterének, a fővárosi önkormányzat főpolgármesterének kell hozzáférést biztosítani. A polgármester vagy főpolgármester a településképi véleményét, a szakhatóság az állásfoglalását a véleményezett és elektronikusan záradékolt dokumentációval együtt ugyanezen tárhelyre tölti fel [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (5) bek.][4].

Mindkét tárhely az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtásáig áll az építtető rendelkezésére, ezt követően megszűnik, de nincs időkorlát meghatározva, hogy meddig őrizheti itt az adatait az építtető [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (6) bek.].

Az ÉTDR működésével kapcsolatos kérdésekre itt is választ találhatnak:

- 04.2.3.2. ÉTDR tájékoztató ügyfelek részére

- https://www.e-epites.hu/etdr

 

Hogyan lehet az ÉTDR-hez tárhelyet igényelni?


Az építésügyi hatósági engedély vagy tudomásulvétel iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít.


Az elektronikus tárhely igényléséhez az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással vagy elektronikus azonosító eszközzel történt azonosítása alapján regisztrálnia kell az ÉTDR-ben. Az építtető vagy meghatalmazottja regisztrációval - külön bírálat és döntés nélkül - automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (1) és (3) bek.].
 

Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?


Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

1) Az Ákr. alapján:
Az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét [2016. évi CL. tv. 36. § (1) bek.];[5]

2) Az Eljárási kódex alapján:
a) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
b) a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
c) a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, az Eljárási kódex 8. melléklet I. rész 4. pont 4.1. alpontja szerinti számított építményértéket[6]
d) a kérelem tárgyával összefüggésben
da) az építésügyi hatóság szolgáltatása  körében kiadott, az Eljárási kódex 3. § (3) bekezdése szerinti, fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
db) a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
dc) a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
e) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
f) - a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével - az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a végleges engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban
g) az építtető aláírását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 7. § (1) bek.].
 

Milyen formában kell benyújtani a kérelmet?


A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus formanyomtatványon lehet benyújtani, amely egyben a külön jogszabályban meghatározott kísérőlap is.

A kérelemre induló eljárásokban a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetését [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 7. § (2) – (3) bek.].[7]

Kérelemre induló eljárás esetén a kérelem az ÉTDR rendszeren keresztül vagy személyesen, elektronikus adathordozón terjeszthető elő [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. § (1) bek.].
 

A kérelem mellékletei


A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Az egyes engedélyezési eljárásokban más-más mellékleteket kell becsatolni, ezeket az adott eljárástípusnál ismertetjük.

Az engedély iránti kérelmet mellékleteivel egy időben kell benyújtani [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. § (5) bek.]. A kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük az Eljárási kódex 8. számú mellékletben meghatározott technikai és formai követelményeknek [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 15. § (6) bek., 8. számú melléklet].

Lásd még: 05.4.1. Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

Az építésügyi eljárásokban is érvényesülő szabály, hogy mellékletként – az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével – az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet nyolc nap alatt kell teljesíteni.

Ez nem azt jelenti, hogy így ingyenesek az adatok (pl. egy tulajdoni lap beszerzése), az ügyfél az adatszolgáltatásért fizetendő díjat az eljáró hatóságnál köteles megfizetni. Az eljáró hatóság a bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatközlésével felmerülő illetékéről vagy díjáról és a befizetés módjáról az ügyfelet köteles tájékoztatni [2016. évi CL. tv. 36. §-38. §].

Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni, mivel a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóságnak kell megkeresnie. Az ügyfél (építtető) persze dönthet úgy, hogy előzetes szakhatósági állásfoglalást szerez be, ezzel is csökkentve az engedélyezési eljárás időtartamát [2016. évi CL. tv. 57.§].
 

Személyes benyújtási lehetőség


2018. január 1. napjától papír alapon már nem terjeszthető elő építésügyi kérelem.

Elektronikus adathordozón a kérelmet be lehet nyújtani személyesen is:
- a területileg illetékes eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnál,
- az integrált ügyfélszolgálaton,
- kormányrendeletben meghatározott önkormányzati jegyzőnél,
- az Építésügyi Szolgáltatási Pontoknál

A kérelmet fogadó szerv – a kérelem adathordozó anyagától függetlenül – a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. § (3) bek.].

Az eredeti iratot a szerv csak jogszabály kifejezett előírása esetén őriz meg, minden egyéb esetben azt visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt – ha már benyújtásra került – mindig az ÉTDR-ben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. § (4) bek.].

Személyes benyújtás esetében is előírás, hogy az engedély iránti kérelmet mellékleteivel együtt kell átadni a hatóságnak [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. § (5) bek.].
 

Kérelem benyújtása az ÉTDR-en keresztül


Az építtető a kérelmét elektronikus úton az azonosítóval ellátott, saját tárhelyén keresztül nyújthatja be az ÉTDR-en keresztül.

Ha az építtető kérelme benyújtásakor már rendelkezik elektronikus gyűjtő tárhellyel,
a) kérelmében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus gyűjtő tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket rendeli (mellékeli) hozzá építésügyi hatósági engedély vagy az építésfelügyeleti hatósági tudomásulvétel iránti kérelméhez,
b) egyidejűleg hozzáférést biztosít az eljáró hatóságnak és a szakhatóságnak az általa kijelölt dokumentumokhoz [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 9. § (2) bek.].[8]

A kérelem és mellékletei a beérkezést követően elektronikus mappába kerülnek. Az elektronikus tárhelyen lévő dokumentumoknak a kérelem benyújtása előtt a kérelmező, építtető a gazdája, a kérelem benyújtását követően az elektronikus mappa gazdája az eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság, mely mappához és tartalmához csak a Ket. és az Eljárási kódex szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 9. § (1)-(3) bek.].

Az eljárást megindító kérelem iktatása és szignálása az ÉTDR-be történt feltöltést követően történik [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 9. § (5) bek.].

 



[1] A 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) bekezdés 1. pontja alapján, az ÉTDR 2014. március 15-étől használható az építésfelügyeleti hatósági tudomásulvételi eljárás iránti kérelem benyújtására is. Korábban a tudomásulvételi eljárásban csak a mellékleteket lehetett az ÉTDR-en keresztül benyújtani.

[2] A hatóság és a szakhatóság mellett az arra felruházott személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet hozzáférési jogosultságát a 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) bekezdés 2. pontjának pontosítása tette lehetővé.

[3] A Szakmagyakorlási rendelet kiegészítette azzal az Eljárási kódexet, hogy önmagában a főpolgármester településképi véleményének az elektronikus feltöltő tárhelyre történő feltöltése sem nem indítja meg az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (7) bek.]. Ez egy pontosítás volt, mivel a települési önkormányzat településképi véleményét már tartalmazta a jogszabály, de valamiért a főpolgármesteri innen korábban kimaradt (lásd: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 53. § (1) bek.).

[4] A szakhatósági állásfoglalás megkéréséhez, illetve a tervtanácsi vagy a településképi véleményhez szükséges iratok gyűjtő tárhelyen történő elhelyezését a 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése 2014. március 15-i hatállyal tette lehetővé.

[5] Új eljárásjogi törvény (2016. évi CL. törvény, az Ákr.) lépett hatályba 2018. 01. 01-től.

[6] Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti számított építményérték kötelező feltüntetését a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 180. § 5. pontja írta elő (Hatályos: 2016. 01. 01.

[7] A kérelem papír alapon történő benyújtása már nem lehetséges 2018.01.01-től a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján.

[8] A 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) bekezdés 4. pontja egészítette ki az építtető által kijelölhető dokumentumok körét úgy, hogy az építésfelügyeleti hatósági tudomásulvétel iránti kérelem előterjesztése során az építésfelügyeleti hatóság is hozzáférhessen az iratokhoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2018. június 05. kedd, 16:53
2018. június 03. vasárnap, 19:05