Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a kivitelezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoztak. A vállalkozó kivitelezők – a korábban már bevezetett egyszerű bejelentéshez kötött beruházások mellett – már csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet vállalhatnak, amelyekre vonatkozóan rendelkeznek a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással. A vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-ig kellett megkötniük a kötelező felelősségbiztosítást, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2025 márciusában már meg is kezdte a felelősségbiztosítások ellenőrzését. Olyan cégek is megkapták már az építőipari kivitelezői tevékenység végzését megtiltó döntést, amelyek megkötötték a felelősségbiztosítást, csak elfelejtették azt feltölteni az mkik.hu oldalon.

Márciius 15-én Ferencz Marcel DLA Ybl Miklós- és Pro Architectura díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja átvehette a Kossuth-díjat. Több építész és belsőépítész is állami díjban részesült.

A helyi önkormányzatok magyarországi létrejöttekor, 1990 őszén az akkor hatályos építésügyi jogszabályokban értelemszerűen még nem szerepelhettek az önkormányzati főépítészek. Első törvényi említésük az ún. „hatásköri törvény” (1991. évi XX. tv.) rendelkezéseivel kiegészített 1964. évi III. tv. (Ét.) szövegében fedezhető fel. Az építésügyért felelős miniszter által kinevezett területi főépítészek az 1960-as években, majd a megyei tanácsi és egyes városi (kerületi) tanácsi főépítészek egészen a rendszerváltoztatásig lényeges szerepet játszottak mind a területrendezési feladatokban, mind az építésügyi hatóságok munkájának támogatásában. Cikksorozatunk első részében a főépítészi munka sokszínűvé válásának folyamatát mutatjuk be térségi és települési szinten, 1997 végéig, vagyis az Étv. hatályba lépéséig.

2025 március elején sok építtető kapott váratlan levelet a Lechner Tudásközponttól: a megnyitott és még le nem zárt elektronikus építési naplók után éves díj befizetésére vonatkozó díjbekérő érkezett. Egy 2024 utolsó napján megjelent kormányrendelet ugyanis nem csak megemelte az e-építési naplók rendszerhasználati díját, hanem a teljes beruházási időszakra vonatkozóan, rendszeres fizetési kötelezettséget is bevezetett. A jövőben minden - még a 2025 márciusa előtt megnyitott - építési napló után is éves díjat kell fizetni. Különösen azok az építtetők fognak kellemetlen helyzetbe kerülni, akiknek az építési naplóját nem lehetett lezárni, például azért, mert egy szubalvállalkozó megszűnt, vagy csak egyszerűen nem adta vissza a munkaterületet. A cikkből kiderül az is, hogy az Építésijog.hu mit javasol a már nem használt építési naplók esetében.

  A 2025. április 1-től hatályos jogszabály - mely szerint a közhasználatú épületek tervezési folyamatába kötelező bevonni „rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott” címmel rendelkező szakmagyakorlót - milyen feladatokat ró a tervezőre? Mi következik most az úgynevezett BIM-rendeletből az állami építési beruházások gyakorlatában, különös tekintettel az állami építési tételrendre? Hogyan érintik a Közbeszerzési Hatóság új útmutatói az építési beruházásokat? A közbeszerzési törvény (Kbt.) legújabb módosításai, illetve a döntőbizottsági határozatok kapcsán mire érdemes különösen figyelniük az ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek? Az „aránytalanul alacsony ár” értelmezését és vizsgálatát hogyan befolyásolják a márciustól hatályba lépő változások? A „zöld közbeszerzési rendeletnek” milyen hatása van az építési beruházásokra? Milyen felelősségbiztosítást kell, illetve érdemes kötniük a kivitelezőknek? Milyen lehetőségek vannak a kivitelezői követelések érvényesítésére?   

A települési önkormányzatok feladata a meglévő épületek és önálló rendeltetési egységek rendeltetésmód-változtatására, továbbá egy épületen belül az ott található önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatására vonatkozó településképi bejelentések elbírálása (és e körben a jogsértések feltárása, megszüntetése és meghatározott esetekben a szankcionálása). Az Étv. és a Településképi törvény hatálya alatt eltérően értelmezték mind a helyhatóságok, mind a közigazgatási bíróságok azokat az eseteket, amikor a rendeltetésmód-váltás építési tevékenység nélkül valósulna (vagy valósult) meg. A Kúria most közzétett 14/2024. jogegységi határozata szerint kiterjed az önkormányzatok hatásköre ezekre az esetekre is. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa egy olyan eljárást vizsgált, amikor egy lakásnak szálláshely-szolgáltatási tevékenység céljára történő hasznosítására építési tevékenység nélkül került sor. Az ügyben az volt a kérdés, hogy az önkormányzat kiszabhat-e településkép-védelmi bírságot a lakás szálláshellyé történő rendeltetésmódosítása esetében.