Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

09. A hatóság döntései

Ha a hatóság érdemben foglalkozik az üggyel (akár kérelemre, akár hivatalból), és a sikeresen tisztázza a tényállást, a közigazgatási eljárás következő lépése a hatósági döntés. Érdemes tudni, hogy mikor lesz jogerős a döntés, és mit jelent a kézbesítési vélelem.

A hatósági döntés típusai

A döntés határozat vagy végzés. A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntések végzések [2016. évi CL. tv. 80. § (1) bek.]. 
 
Az Ákr. nem változtatott a már kialakult szabályokon, így megtartotta a korábbi szabályozás magját, azonban a korábbi főleg ügyviteli, máshol pedig ágazati jellegű rendelkezéseket nem vette át. Ugyanakkor – mivel az Ákr. megengedi a rendelkezéseket kiegészítő szabályok alkalmazását – az ágazati joganyag meghatározhat a döntés formaiságára vonatkozó kiegészítő szabályokat. 
 
A Ket. még a hatóság döntéseként kategorizálta a jogszerű hallgatás intézményét. Ez az Ákr. hatálybalépésével csupán formailag változott meg, hiszen az Ákr. továbbra is a hatóság döntéseiről szóló fejezetben szabályozza a jogszerű hallgatás jogintézményét: 
 
Az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt (jogszerű hallgatás).  
Jogszerű hallgatásnak van helye, ha  
 
a) automatikus döntéshozatali eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki,  
b) sommás eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, 
c) teljes eljárásban törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. 
 
A jogszerű hallgatás esetén a hatóság a megszerzett jogot rávezeti a kérelemre, és annak az ügyfél birtokában levő másolati példányára, vagy a hatóságnál levő példányról az ügyfél részére másolatot ad ki [2016. évi CL. tv. 80. § (2)-(3) bek.]. 
 
Ugyanezen metódus figyelhető meg a döntéshozatal mellőzésének jogintézményének szabályozásánál is: 
 
Ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul, a hatóság mellőzi a határozathozatalt [2016. évi CL. tv. 80. § (4) bek.]. 
 
A hatóság a döntést külön okiratban szövegezi meg, jegyzőkönyvbe foglalja vagy az ügyiratra feljegyzi [2016. évi CL. tv. 81. § (4) bek.]. 
 
A döntés kijavításáról és kiegészítéséről, továbbá a hatósági szerződés szabályairól a cikkünk további részéről fogunk részletes tájékoztatást adni.
 

Az egyes döntési típusok

A határozat

A hatóság határozatot az eljárás érdemben történő lezárása céljából hoz. A határozathozatalt - a fellebbezés és a döntés kijavítása vagy kiegészítése kivételével – már más eljárási cselekmény jellemzően nem követi. 
 
A határozat négy részből áll – kivéve az ún. egyszerűsített határozat, amikor nem szükséges a határozat indokolása –: 
a) a bevezető (az ún. fejléc): ez tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot a zártan kezelt és védett adatok kivételével; 
b) a rendelkező rész: itt találhatjuk meg egyebek mellett a hatóság döntését, továbbá a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel –, továbbá a teljes eljárásra történő áttérés esetén az áttérés okára, a megismerhetetlenné tett zártan kezelt és védett adatokkal együtt megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást 
 
Fontos kiemelni, hogy az Ákr. szövegezése arra engedne következtetni, hogy a rendelkező rész és az indokolás összeolvadtak, azonban ezen két formai rész jellemzően jól elkülöníthető akkor, ha megvizsgálunk egy hatósági döntést. 
 
c) az indokolás: ebből derül ki például a megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta; 
d) az ún. záró rész: a döntéshozatal helyét és idejét, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét és a hatóság bélyegzőlenyomatát is tartalmazza [2016. évi CL. tv. 81. § (1) bek.].  
 
Azonnali eljárási cselekményt igénylő ügyben a döntés előzetes írásba foglalása mellőzhető és az ügyféllel szóban is közölhető. Ilyenkor a hatóság a döntést utólag írásba foglalja és közli [2016. évi CL. tv. 81. § (5) bek.].

Egyszerűsített határozat fogalma

Az ún. egyszerűsített határozat lényege, hogy az nem tartalmaz indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást. Egyszerűsített határozat akkor hozható, ha 
 
a) ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti, vagy  
b) az egyezség jóváhagyásáról dönt [2016. évi CL. tv. 81. § (2) bek.]. 
 
Az önálló jogorvoslattal nem támadható végzésről az indokolásban csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható [2016. évi CL. tv. 81. § (3) bek.].

Végzés

Végzés kibocsátására–a jogszabályi feltételek fennállása esetén–többször is sor kerülhet az eljárás során, az eljárás valamennyi szakaszában. Végzést szinte minden esetben – a kérelem visszautasítása és az eljárás megszüntetésére irányuló végzés kivételével – határozat követ. A végzés minden esetben valamely eljárási cselekmény foganatosításához kötődik, fajtáját tekintve pedig két típusát különböztetjük meg. Ezek az önálló jogorvoslattal támadható és nem támadható végzések. 
 
A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható [2016. évi CL. tv. 112. § (1) bek.]. 
 
Az Ákr. pozitív megközelítésű felsorolásban határozza meg, hogy mely végzések támadhatóak meg önálló fellebbezéssel: 
 
Önálló jogorvoslatnak van helye 
 

a) a biztosítási intézkedésről és az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, 
b) az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező, 
c) a kérelmet visszautasító, 
d) az eljárást megszüntető, 
e) az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott, 
f) az eljárási bírságot kiszabó, 
g) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító, 
h) a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító, 
i) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító, 
j) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, 
k) az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló, valamint 
l) a végrehajtást elrendelő  
végzés ellen [2016. évi CL. tv. 112. § (2) bek.]. 

 
Az Ákr. már nem tesz különbséget a határozat és a végzés formai követelményei között, azokat egységesen a döntés kifejezés alatt szabályozza.
 

Kivel kell közölni a hatóság döntését?

A határozatot közölni kell

- az ügyféllel, 
- azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, 
- azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz 
- az ügyben eljárt szakhatósággal, 
 
A végzést közölni kell azzal:

- akire nézve az rendelkezést tartalmaz, 
- akinek az jogát vagy jogos érdekét érinti [2016. évi CL. tv. 85. § (1)-(2) bek.].

A hatóság az ügyfél kérelmére egy ízben, külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a vele nem közölt végzésről [2016. évi CL. tv. 85. § (2) bek.].
 

Hogyan lehet közölni a döntést?

A döntés közlésének módja 

Az Ákr. – az elektronikus kapcsolattartás esetén a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) - részletesen szabályozza a döntés közlésének módjait és feltételeit. A hatóság döntését közölni lehet: 

a) írásban 
b) szóban 
c) hivatalos iratként, vagy 
d).elektronikus úton [2016. évi CL. tv. 85. §.]. 

Ha jogszabály nem zárja ki, a döntést szóban is közölni lehet az ügyféllel, azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, az ügyben eljárt szakhatósággal. A közlés tényét és időpontját az iratra fel kell jegyezni, és azt alá kell íratni. Ha azt az az ügyfél vagy az, akire nézve a döntés rendelkezést tartalmaz vagy az ügyben eljárt szakhatóság kéri, a szóban közölt döntést a hatóság írásban is megküldi a részére [2016. évi CL. tv. 85. § (4) bek.]. 
 
A hatóság a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti [2016. évi CL. tv. 85. § (3) bek.]. 

A döntés közlésének napja

Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a döntés közlésének napja  
a) az a nap, amelyen azt írásban vagy szóban közölték, vagy  
b) a hirdetmény honlapon történő közzétételét követő tizenötödik nap. 
 
A hatóság védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a döntést az ügyféllel szóban vagy a döntés tartalmának megismerésére alkalmas egyéb módon közli, amiről a hatóság feljegyzést készít. A hatóság a döntést utólag írásban közli. A döntés közlésének napja ilyenkor – kizárólag a jogorvoslati határidők számításának szempontjából – az írásbeli közlés napja [2016. évi CL. tv. 85. § (5)-(6) bek.]. 
 

Kézbesítési vélelem

A nem elektronikusan közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett hatósági nyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy székhelyéről a hatósághoz 
a) „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját, 
b) „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni [2016. évi CL. tv. 86. § (1) bek.]. 
 
Ha a címzett tudomást szerez arról, hogy a neki küldött iratot a hatóság kézbesítettnek tekinti, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a közléstől számított negyvenöt napon belül kifogást terjeszthet elő [2016. évi CL. tv. 86. § (2) bek.].

Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kifogást, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt. Természetes személy a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kifogását akkor is előterjesztheti, ha az iratot azért nem vehette át, mert  
a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy  
b) az iratot más, az a) pontban nem említett önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni [2016. évi CL. tv. 86. § (1); (4) bek.]. 

A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kifogásnak a hatóság helyt ad, az igazolási kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [2016. évi CL. tv. 86. § (5) bek.].
 

A döntés közlésének speciális esetei 

Az Ákr. az általánosság szintjén a közlés két sajátos módját is szabályozza. Mindkét közlési módban közös, hogy a döntés vagy annak egyes elemei nyilvánosságra hozatalával biztosítja az ügyféli jogok gyakorlásának lehetőségét, és ezzel a megfelelő ügyintézéshez, illetve a tisztességes eljáráshoz való jogot is. 
 
A kézbesítés – akár előre látható – sikertelensége esetén a hirdetmény az ügy azonosítása szempontjából fontos adatok mellett azt a figyelemfelhívást is tartalmazza, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért az ügyfél vagy képviselője a döntést a hatóságnál átveheti. Ezzel biztosítható, hogy a döntés tartalma illetéktelenek számára ne legyen megismerhető. Az ilyen közlést a hatóság a honlapján teszi közzé [2016. évi CL. tv. 88. §.]. 
 
Ettől eltér az az esetkör, amikor az ügyfelek köre pontosan nem állapítható meg, számuk nagy, vagy a döntés közérdekű keresettel támadható meg, ilyenkor közhírré tételnek van helye. Ebben az esetben nem elegendő, hogy az ügyfelek pusztán a döntés tényéről szerezzenek tudomást, jogaik gyakorlása, vagy éppen kötelezettségeik teljesítése érdekében szükséges, hogy annak tartalmával is tisztában lehessenek. Ilyenkor a közlemény az ügy azonosítása szempontjából fontos adatokon túl a határozat rendelkező részén és indokolásának kivonatán kívül azt a figyelemfelhívást is tartalmazza, hogy a döntés a hatóságnál megtekinthető [2016. évi CL. tv. 89. §.].
 

Mikor lesz jogerős a döntés?

Az elsőfokú döntés véglegessé válásának szabályai [2016. évi CL. tv. 82. §.].  
 
Általános szabály, hogy a véglegesség a döntés közlésével áll be. Azonban az Ákr. a fellebbezés alakulása szerint elkülöníti a különböző ügyek döntéseinek véglegességét: 
 

A részjogerő

Főszabály szerint a fellebbezés – a döntés bármely része ellen is irányuljon – a teljes döntés jogerőre emelkedést megakadályozza. 
 
A főszabálytól eltérően az első fokú döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései véglegessé válnak, ha 
a) csak az eljárás egyéb résztvevője fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen, vagy  
b) kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre [2016. évi CL. tv. 82. § (5) bek.].