Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

01.3 Az általános közigazgatási rendtartartás

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (amelynek a rövidítése: Ákr.) a legfontosabb közigazgatási eljárási jogszabály. Az ebben foglalt rendelkezések nélkül egyetlen közigazgatási hatósági ügy sem folyhat le. Az Ákr. 2018. január 1. napjától lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (amelynek a rövidítése: Ket.) helyébe, amellyel a jogalkotó mintegy teljes reform alá vetette a közigazgatási hatósági eljárások ügyrendjét.

A közigazgatási eljárási törvény: az Ákr.

Az Országgyűlés 2016. december 6-án fogadta el az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt, amelynek a rövidítése: Ákr. Az Ákr. 2018. január 1-jétől lépett hatályba, ettől a naptól váltotta fel a korábbi eljárási rendelkezéseket tartalmazó 2004. évi CXL. törvényt (ennek rövidítése: Ket.). Az Ákr. megalkotásának egyik célja az volt, hogy a közigazgatási hatósági eljárásokban csökkentsék az ügyfelek eljárási terheit az informatika és elektronika korszerű eszközeinek alkalmazásával. Továbbá a jogalkotó az Ákr. megteremtésével törekedett arra, hogy elősegítse az Európai Unió jogrendjébe történő integrációt, ezzel kiszélesítve a nemzetközi kooperációk lehetőségét a különböző hatósági eljárások során. 
 
Arra nem vállalkozhatunk, hogy a törvényt részletesen bemutassuk, azonban az építésügy területén dolgozóknak elengedhetetlenül fontos, hogy legalább az ügyfelek alapvető jogaival és a hatóság kötelezettségeivel tisztában legyenek, így elősegítve azt, hogy egy hatósági eljárásban számukra kedvező döntés szülessen. 
 

Az Ákr. területi és időbeli hatálya 

Az Ákr. a Záró rendelkezések között meghatározza, hogy 2018. január 1. napján lép hatályba, az átmeneti rendelkezések kimondják, hogy szabályait a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor még el nem rendelt, és a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell. Az Ákr. területi hatályán a Magyarország területén való alkalmazást kell érteni [2016. évi CL. tv. 141.-143. §]. 

Az Ákr. tárgyi hatálya 

Főszabály szerint minden közigazgatási hatósági ügyben és minden hatósági ellenőrzés során az Ákr. általános szabályait kell elsődlegesen alkalmazni. A törvény meghatározza azt is, hogy mit tekint hatósági ügynek, ennek értelmében pedig: „…ügy az, amelynek intézése során a hatóság döntésével az ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot (a továbbiakban együtt: adat) igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti.” [2016. évi CL. tv. 7. § (1)-(2) bek.]. 
 
Vannak olyan eljárások, amelyekre az Ákr. tárgyi hatálya nem terjed ki, tehát az Ákr. szabályai ezen eljárásokban nem alkalmazhatóak, ilyenek a 
 
a) szabálysértési eljárások 
b) választási eljárások, népszavazás kezdeményezésére irányuló és népszavazási eljárások 
c) az adó- és vámigazgatási eljárások 
d) a menekültügyi és idegenrendészeti, valamint – az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével – az állampolgársági eljárások 
e) versenyfelügyeleti eljárások 
f) a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2) és (5)–(9) bekezdéseiben, valamint a bizalmi vagyonkezelőkről és a tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvényben meghatározott feladatköreivel összefüggő hatósági eljárások 
[2016. évi CL. tv. 8. § (1) bek. a) -f) pont]. 

Az Ákr. egyes rendelkezései lehetővé teszik, hogy az ágazati különös eljárási szabályok eltérjenek a Ákr. általános szabályaitól, abban az esetben, ha ezt maga az Ákr. lehetővé teszi.Ezen eltérést engedő rendelkezések száma a korábbi szabályozási gyakorlathoz képest jelentősen kevesebb lett, törekedve ezzel is egy egységes közigazgatási eljárási kódex megalkotására.

Ákr. rögzíti, hogy a szabályaival összhangban álló kiegészítő eljárási szabályokat –miniszteri rendelet kivételével – jogszabály megállapíthat. Ez biztosítja, hogy az Ákr. általános rendelkezései, kiegészülve az ágazati jogszabályok speciális rendelkezéseivel egységes eljárásrendet alkossanak. Ezen szabályoknak három csoportját különböztetjük meg: 

a) Elsősorban megkülönböztetjük azokat a szabályokat, amelyeket az Ákr. nem tartalmaz, azok ugyan a közigazgatási jog részét képezik, azonban tartalmukat ágazati jogszabályok határozzák meg. Ilyen jogszabályok például a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott közmeghallgatás szabályai vagy a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvényben meghatározott tanúsító szervezetek akkreditálási és bővítési eljárásainak részletszabályai. 
b) Vannak olyan jogintézmények, amelyek általános szabályai megtalálhatóak az Ákr.-ben azonban, azok részletes eljárási szabályait más ágazati jogszabály határozza meg. Ilyen például az iratbetekintésre jogosultak körének kiterjesztése a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 92/A. § (1) bekezdésében részletezett piacfelügyeleti eljárásban, amelynek értelmében az eljárás eredményessége érdekében az MNB végzésben elrendelheti, hogy az Ákr. alapján iratbetekintésre jogosult az eljárás irataiba csak a bizonyítási eljárás lezárását követően tekintsen be. Az iratbetekintésre jogosult a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése a piacfelügyeleti eljárás során hozott önálló jogorvoslattal támadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához szükséges. 
c) Szintén kiegészítő szabálynak minősülnek az olyan, az Ákr. felhatalmazásán alapuló jogintézmények, melyekre vonatkozóan csupán kereteket állapít meg az eljárási kódex, ezeket jellemzően ágazati jogszabályra utaló passzusokkal egészítik ki. Ilyen például az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások körében is. Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet rendelkezései között részletezett használatbavételi eljárás jogintézményének részletszabályai. 

Az Ákr. személyi hatálya 

A személyi hatály a szabályozás alanyára vonatkozik, tehát azokra, akik közigazgatási hatósági eljárásban félként részt vehetnek az ügy érdemi előre vitelében. E körben a hatóság mellett a hatósági eljárási jogviszony másik nélkülözhetetlen alanyára, az ügyfélre is kitérünk. Az Ákr. személyi hatálya az alábbiakra kiterjed ki (vagyis akik tekintetében az Ákr. rendelkezéseit alkalmazni kell, a fentiek szerint az ágazati jogszabályok kiterjeszthetik és szűkíthetik is az eljárásban résztvevő szereplők körét): 
 
a) Hatóság 
b) Ügyfél 
c) Az eljárás egyéb résztvevői

A hatóság 

Az Ákr. alkalmazásában hatóság az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el [2016. évi CL. tv. 8. §]. 
 
Az ügyfél 

Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak [2016. évi CL. tv. 10. §].  
A törvény vonatkozó szakasza is utal arra a fentebb kifejtett álláspontra miszerint ágazati törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek.

Az eljárás egyéb résztvevői 

A hatósági ügy szükségképpeni alanyai (vagyis aki nélkül nem beszélhetünk hatósági ügyről): a hatóság és az ügyfél. 
 
Az ügyfél és a hatóság mellett számos más szereplője is lehet a közigazgatási hatósági eljárásnak. Az Ákr. az ügyfélre vonatkozó alapelve között az alábbi, ún. egyéb résztvevőket nevesít: 

- a tanú, a hatósági tanú, 
- a szakértő, 
- a tolmács, 
- a szemletárgy birtokosa, 
- az ügyfél képviselője [2016. évi CL. tv. 5. § b) pont].