Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

02.7.2. Kiemelt beruházásokra vonatkozó általános kedvezményrendszer eljárásjogi elemei

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A közigazgatási hatósági és a közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok már az Ngtv. 2023. november 8. előtti valamennyi hatályos szövegállapotában megjelentek. Az általános – a legtöbb kiemelt beruházásra nézve gyakorlatilag azonos módon érvényesíthető – eljárásjogi kedvezményeket az alábbi tájékoztatóban foglaljuk össze.

a) Az eljáró hatóságok kijelölése

Ha az Országgyűlés vagy a Kormány nem kíván eltérő hatóságot kijelölni, az a hatóság jár el, amelyik az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint hatóságként jár el [2023. évi C. tv. 193. § (8) bek.].

Mivel az Ákr. szerint a szakhatósági eljárás is a hatósági eljárások egyik esete, arra nézve nem kellett külön Méptv.-rendelkezést hozni [2016. évi CL. tv. 55. § (2) bek.].


b) A magyar állam tulajdonába kerülő ingatlan pontos meghatározása

A kiemelt jelentőségű ügyben törvény erejénél fogva a magyar állam tulajdonába kerülő ingatlan pontos meghatározása érdekében a fővárosi és vármegyei kormányhivatal közigazgatási hatósági eljárást folytat le. Az Ngtv. 2023. november 8-tól hatályos szövegállapota ezt már általános kedvezményként tartalmazta; azt megelőzően a kiemelten közérdekű beruházások esetén volt érvényben. A gyakorlatban tömeges alkalmazására nincs információnk [2023. évi C. tv. 194. § (3) bek.].


c) A tervtanácsi véleményezés új törvényi előírásai

A Méptv. két beruházáscsoport kivételével (a szénhidrogén kutatásához és termeléséhez kapcsolódó beruházások, valamint a közúti közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó beruházások) az Országos Építészeti Tervtanácsot (OÉT) jelöli ki a tervek véleményezőjének [2023. évi C. tv. 194. § (4) bek.]. Egyrészt ez kedvezmény, mert az akár háromfokú, a Méptv. által bevezetett (hatósági eljárás előtti) tervtanácsi fórumrendszer időigényét nagyrészt kiváltja; ugyanakkor az OÉT vétójoga [2023. évi C. tv. 98. § (6) bek.] egyúttal szigorítást is jelent.

Nem egyértelmű jelenleg, hogy a Méptv. hatályba lépése előtt már hatályba lépett mindazon „kiemelő” kormányrendeletek esetében, amelyek arról konkrétan rendelkeztek, hogy valamely kiemelt beruházás esetén nem kell tervtanácsi véleményezésre bemutatni a terveket, úgy a kormányrendeleti szabályokat, vagy a Méptv. szabályozását kell-e irányadónak tekinteni. Erre nézve a szakmai irányítótól mielőbbi jogalkalmazói iránymutatás kiadása válik szerintünk szükségessé.


d) A hatósági döntés közlése általában hirdetményi úton történik

A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket (főszabály szerint) hirdetményi úton közli, és a döntést közöltnek kell tekinteni (megint csak főszabály szerint) a kifüggesztést követő 5. napon. Aki várt már pl. külföldön élő szomszédjától visszaérkező tértivevényre egy építési engedély véglegessé válásának megállapítása érdekében, értékelni tudja, hogy milyen komoly előny ez. Ez az 5 nap kormányrendelettel akár tovább is csökkenthető [2023. évi C. tv. 194. § (4) bek.; 198. § (6) bek].


e) Az építési telek rendezését elég a használatbavételi vagy fennmaradási engedélyezési eljárás megindulásáig átvezetni az ingatlan-nyilvántartásban

Kiemelt jelentőségű ügyben az építési tevékenységgel érintett telek – a használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás kivételével – rendezett akkor is, ha a telek kialakítása végleges telekalakítási engedéllyel megtörtént, de az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés még nem történt meg. Ugyanakkor ezt legkésőbb a használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás megindulásáig az ingatlan-nyilvántartásban át kell vezetni [2023. évi C. tv. 196. § (3)-(4) bek.].


f) Ügygondnok, eseti gondnok kijelölése

A Méptv. az eljárás gyorsítása érdekében úgy rendelkezik, hogy ügygondnokot vagy eseti gondnokot kell kirendelni abban az esetben is, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen. Az ügygondnokot az eljáró hatóság, az eseti gondnokot a hatóság megkeresésére a gyámhatóság rendeli ki. A gyámhatósági eljárás ügyintézési ideje 15 nap; kormányrendelet ezt a határidőt tovább csökkentheti [2023. évi C. tv. 196. § (5) bek.; 198. § (6) bek].


g) Ügyintézési határidőkre vonatkozó eltérő rendelkezések

A Méptv. a hatóságok és a szakhatóságok ügyintézési határidejére nézve az Ákr-nél és az ágazati jogszabályokban foglaltaknál általában rövidebb határidőket tartalmaz; továbbá a hiánypótlási felhívások számát is korlátozza. Kormányrendelet e határidőket tovább csökkentheti [2023. évi C. tv. 198. § (1)-(4) bek.; 198. § (6) bek.].


h) Igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó eltérő rendelkezések

A Méptv. alapján a kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárást – az ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályok szerint fizetendő illeték vagy díj helyett – az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter által, az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott miniszteri rendeletben meghatározott mértékű, az eljáró hatóság és – szakhatóság közreműködése esetén – a szakhatóság bevételét képező igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséhez kötheti [2023. évi C. tv. 198. § (5) bek].

Ez kevéssé tekinthető kedvezménynek, miután 2021. január 1-től főszabályként az első fokú (illetve az egyfokú) közigazgatási hatósági eljárások illetékmentesek [1990. évi XCIII. tv. 28. § (1) bek.; 1990. évi XCIII. tv. 1. melléklet]. Az Ngtv. 2008. szeptember 1-től hatályos rendelkezéseiből átvett, a rendeletalkotási szint tekintetében időközben felülvizsgált szabályozásról van szó, gyakorlati alkalmazási tapasztalata nem ismert.


i) Közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó eltérő rendelkezések

A Méptv. a közigazgatási perek kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó különös szabályait is rögzíti. Jellemzően a gyorsítás érdekében történő, illetve a perképviselet minőségével kapcsolatos előírások tartoznak e körbe. A kiemelt jelentőségű ügyek peres eljárásában a jogi képviselet kötelező [2023. évi C. tv. 199. §].