Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A veszélyhelyzet alatt engedélyezési eljárás nélkül is szerezhető építési engedély? (Frissítve: 2020.06.19.)

A koronavírus-járvány miatt a Kormány folyamatosan hirdet ki veszélyhelyzeti normákat, amelyek a veszélyhelyzet időtartama alatti, speciális előírásokat rögzítik. Megismerhettük már az építési engedélyek hatályával kapcsolatos könnyítéseket, illetve a személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményeket csökkentő rendelkezéseket. A 2020. május 18-ától hatályos rendelkezések beleillenek ebbe a sorba, hiszen a veszélyhelyzet időszakára szólnak, de ki is lógnak ebből, hiszen nem a könnyítést, hanem lényegben egy eljárási típus megszüntetését rögzítik. Egy elektronikus bejelentés helyettesítheti az építési engedélyezési eljárást. A 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet - a veszélyhelyzet megszüntetésével - 2020. június 18-án hatályát vesztette, de az ellenőrzött bejelentés nem szűnt meg, az előírásai törvényi szabályozást kaptak. Jelen cikkben a 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelettel bevezetett, veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentésről olvashatnak.

 

Magyar Közlöny: 2020. évi 104. szám
Módosító és Új jogszabály: 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, 1997. évi LXXVIII. törvény
Hatályos: 2020. május 18. - 2020. június 17.

Jelen cikkben a 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelettel bevezetett, veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentésről olvashatnak. 2020. június 18-ától a kormányrendelet alapján bejelentés nem tehető, az ellenőrzött bejelentés intézménye azonban nem szűnt meg, az előírásait 2020. június 18. napjától a 2020. évi LVIII. törvény tartalmazza. A törvényi rendelkezésekről szóló tájékoztató ITT elérhető.
 

A cél: egyszerűsítés a közigazgatásban

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2020. április 30-i Kormányinfón jelentette be, hogy a Kormány a közigazgatási eljárásokban történő engedélyezésekkel kapcsolatos döntést hozott. A bejelentés a kormany.hu oldalon IDE kattintva érhető el, és a vonatkozó rész 13:30-tól hallható.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy évente 23 millió engedélyezési eljárásra kerül sor, amely a kormányhivatalok állományának 84%-át igényli, vagyis 29 ezer tisztségviselőt köt le ez a feladat. Az engedély alapján gyakorolható tevékenységek bejelentés alapján végezhetőek lesznek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki megteszi a bejelentést, és a hatóság azt 8 napon belül nem tiltja meg, akkor a kilencedik napon az engedély megadottnak tekintendő. A járvány időszakában kevesebb személyes kapcsolattartást eredményezhet ez a változás, illetve az adminisztrációs terhek csökkenését is várta ettől a Kormány.
 

A részletszabályok a 191/2020. (V. 8.) Korm. rendeletben jelentek meg

A bejelentést követően nem kellett sokat várni a jogszabály kihirdetésére. A 2020. évi Magyar Közlöny 104. számában jelent meg a 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet (a rendelet 2020. június 17-i szövegét itt megismerheti). A rendelet a téma jelentőségéhez képest elég rövid, mindössze három oldal (Magyar Közlöny 2486-2489. oldal), és ebből is egy oldal a kivételeket tartalmazó melléklet.

A május 8-i kihirdetést követően tíz nap állt a hatóságok rendelkezésére, amely lényegében öt munkanapot jelent [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 10. § (1) bek.].

A kormányzati szerv, a kormányzati igazgatási szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló, hatósági hatáskör gyakorlására kijelölt szerv vagy szervezet, valamint a települési önkormányzatok jegyzői kötelesek a bejelentés fogadására egy kizárólag erre a célra szolgáló e-mail-címet biztosítani. Az e-mail címnek olyannak kell lennie, amely a beérkező bejelentésről az ügyfél részére automatikus elektronikus visszaigazolást küld [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 1. § (1)-(2) bek.; 191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 3. § (1) bek.]. A jogszabály pontatlanul fogalmaz, mert nincs olyan e-mail cím, ami visszaigazolást küld. Az e-mail címre érkező üzenetet feldolgozza egy szoftver, és az küld visszaigazolást. Ez hasonló pontatlanság, mintha azt írnánk, hogy a hatóság köteles postacímet megadni, ami automatikus visszajelzést küld a feladónak.

A bejelentéshez szükséges e-mail-címet a hatóság, valamint a települési önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni. Az ügyfeleknek ezt az e-mail címet május 18-án már meg kellett találniuk a hatóság, önkormányzati weblapokon [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 1. § (1)-(2) bek.; 191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 3. § (1) bek.]. 

A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok bejelentésre szolgáló e-mail elérhetősége a kormanyhivatal.hu oldalon itt érhető el.

 

 

Javaslom az e-mail bejelentés lehetőségének megszüntetését

Az e-mailben történő bejelentés lehetőségét aggályosnak tartom, több okból is. Egyrészt a hatóság semmilyen módon nem ellenőrizheti a bejelentő személyét. Az elektronikus úton történő bejelentésre véleményem szerint minimálisan a Hivatali Kapu (HKP) alkalmazását elő kellene írni. A Hivatali Kapu a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (központi rendszer, KR) része, a HKP-n keresztül az igénybevevő szervezetek hitelesen tudnak fogadni elektronikus üzeneteket, illetve a hivatalok elektronikus üzenetei a hitelesen azonosított ügyfelekhez (állampolgár, hivatal, gazdálkodó szervezet) biztonságosan eljuttathatók.

Nem mellékesen a hatóságok azzal is szembesülhetnek, hogy tömeges levélszemetet kapnak, amelyeket szintén meg kell próbálniuk kezelni. Az e-mail fiókok beállítása miatt egy levelet akár többször is meg lehet kapni, nem beszélve a rosszindulatú levelekről, vagy éppen a túlterheléses támadásokról. Ha a feladó személye ismeretlen (hitelesen nem beazonosítható), akkor a kérelmezőt nem is lehet eljárás alá vonni a jog visszaélésszerű alkalmazása miatt, vagy éppen megállapítani, hogy tényleg csak valamilyen levelezőrendszer szintű hibáról van szó.

Nem indokolható, hogy miért elegendő egy e-mail üzenet az eljárás megindítására: a legegyszerűbb tranzakciót is kettős azonosítással védenek nemcsak a közösségi portálok és bankok, de egy e-kereskedő is: a megrendelés, utalás, változtatási kérelem csak akkor fogadható el, ha az automatikus visszaigazoló e-mailben vagy SMS-ben található kódot egy másik csatornán a felhasználó visszaküldi (vagyis megerősíti az eljárási szándékot). Az is kérdés, hogy mi a garancia arra, hogy az ügyfél ténylegesen meg is kapja a hatóság e-mail válaszát, és mivel tudja majd igazolni az ügyfél ennek tényét?

További probléma, hogy mi történik akkor, ha terjedelmes mellékletet kell benyújtani? Nincs a jogszabályban előírva, hogy milyen terjedelmű levelek befogadására alkalmas fiókot kell kezelni, milyen méretű mellékletet kell tudni fogadni – tehát elvben bármekkorát. Részint erre nem biztos, hogy fel vannak készülve a közszféra elektronikus elérhetőségei, részint a paraméter hiányában szinte lehetetlen feladat elé állítják a rendszergazdákat.

 

Néhány ügytípusnál maradtak az engedélyezési eljárások

Fontos kiemelni, hogy 18 olyan eljárási típus van, amelyre az engedélyezési eljárások megszüntetése nem vonatkozik [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 1. számú melléklet]. Az építésügyben két esetben maradt meg az engedélyezési eljárás. Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel megvalósuló, 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárása nem helyettesíthető bejelentéssel. A 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatására, vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítására is csak hatósági engedély (a rendeltetésmódosítási engedély) alapján van lehetőség. A másik kivétel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházásokkal összefüggő engedélyezési eljárások [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 1. számú melléklet 7. pont; 1997. évi LXXVIII. tv. 57/C. §, 57/F. §].

Az építésügyet közvetetten érintő alábbi ügyekben is csak engedélyezési eljárások folytathatók le (az ügytípus előtti szám a mellékletben található pont sorszámát jelenti):
5. A Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó engedélyezési eljárások
6. Vezetékjog engedélyezés
8. Kisajátítási eljárások, kisajátítást megelőző előmunkálati engedélyezési eljárások, bányaszolgalmi ügyek, valamint útlejegyzésre és korlátozásra, kártalanításra irányuló ügyek
9. Külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése
10. Földügyi és földforgalmi eljárások
11. Erdő igénybevételével összefüggő ügyek
12. Termőföld más célú hasznosításával összefüggő eljárások
16. Bányászati igazgatással összefüggő engedélyezési eljárások [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 1. számú melléklet].

A rendelet hatálya nem terjed ki egyebek mellett azokra az eljárásokra, amelyekre az Ákr. sem vonatkozik (az adó-, valamint vámigazgatási eljárásra), illetve a hatósági bizonyítvánnyal kapcsolatos ügyekre [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 1. § (4) bek.; 2016. évi CL. tv. 8. § (1) bek.]. Így például az egyszerű bejelentésű lakóépületekhez a hatósági bizonyítványt veszélyhelyzet esetében sem lehet kiadni ellenőrzött bejelentés alapján.

Álláspontunk szerint 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet nem terjed ki a településképi bejelentési eljárásokra sem, mivel a településképi bejelentés esetében a polgármester rendelkezik hatáskörrel, amely nem kormányzati igazgatási szerv, és a rendelet egyéb előírásai alapján sem vonatkozik erre az eljárásra az ellenőrzött bejelentés [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 1. §].
 

A bejelentés csak elektronikus úton tehető meg

A bejelentésre se szóban, se postai úton nincs lehetőség. A rendelet szerinti ún. ellenőrzött bejelentést meg lehet tenni:
a) az ügyfélkapu útján,
b) elektronikus űrlap útján,
c) általános célú elektronikus kérelem űrlap szolgáltatás útján, valamint
d) e-mail útján, a hivatalos honlapon közzétett e-mail címre.

Ha jogszabály az Ákr. szerinti kérelemre induló eljárásban a kérelem benyújtására kizárólag elektronikus űrlap formátumban való benyújtást engedélyez, a bejelentésre is csak ezen az úton kerülhet sor, hiába biztosít a rendelet egyéb lehetőséget is. A kivételre jó példa az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet): építésügyi engedély iránti kérelmeket az ÉTDR által biztosított elektronikus formanyomtatványon lehet benyújtani, mely egyben a külön jogszabályban meghatározott kísérőlap is, így a veszélyhelyzetben is ezt kell használni bejelentésként [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 5. § (1)-(2) bek.].

Az ÉTDR felületén már megjelentek az ellenőrzött bejelentés benyújtásához szükséges nyomtatványok, amelyeket az "Új ellenőrzött bejelentés" gomb segítségével lehet benyújtani. Az alábbi bejelentési típusokat lehet kiválasztani:
- Veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés (bontás)
- Veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés (építés)
- Veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés (fennmaradás)
- Veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés (engedély hatályának meghosszabbítása)
- Veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés (használatbavétel)

A Veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés (engedély hatályának meghosszabbítása) elnevezésű kérelem kapcsán felhívjuk arra a figyelmet, külön jogszabály automatikusan meghosszabbította az engedélyek hatályát (a tájékoztatót lásd ITT).

Az építésügyi engedélyezési eljárások 2020. május 18-án hatályba lépő részletes előírásaival külön cikkben foglalkozunk, lásd:  Veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés (építés)
 

A hatóságnak 8 vagy 12 napja van a tevékenység megtiltására

A hatóság az automatikus döntéshozatallal intézhető ügyben, valamint azon ügyben, amelynél a sommás eljárás feltételei fennállnak, döntést hoz [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 4. § (3) bek.]. Ezeknél az ügyeknél tehát a veszélyhelyzet sem hoz változást, hiszen maga az eljárás is lezárul nyolc napon belül az Ákr. alapján is.

Azokban az eljárásokban, ahol a hatóságnak teljes eljárást kellett volna lefolytatnia, a bejelentést követően a hatóságnak értesítést kell küldenie a kérelmező részére. Az értesítést elektronikus úton, vagy ha ennek feltételei hiányoznak, szóban vagy távközlő berendezés útján kell közölni. A szóbeli közlésről a hatóságnak feljegyzést kell készíteni, de a feljegyzés kevésbé lesz alkalmas arra, hogy a kérelmező által megkapott tájékoztatás tartalmát hitelesen igazolja [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 4. § (1)-(2) bek.; 2016. évi CL. tv. 78. § (2)-(3) bek.].

Az értesítésben ismertetni kell az ahhoz fűződő joghatás beálltát, vagyis tájékoztatni kell arról a kérelmezőt, hogy milyen feltételek mellett élhet a kérelemben foglalt jogosultsággal [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 4. § (1) bek.]. Az értesítés lényegében a függő hatályú döntés tartalmi elemeihez hasonló módon alapozhatja meg a kérelmező joggyakorlását.
 

Az egyéb jogszabályban engedélykötelesnek minősített tevékenység – engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül – az ellenőrzött bejelentéstől számított nyolc napon belül közölt hatósági értesítés közlését követően végezhető.

Ez azt jelenti, hogy önmagában a bejelentést követően a hatóság hallgatása nem teremti meg az engedélyt, a hatóság által megküldött értesítés nélkül nincs jogosultság. Ez abból a szempontból mindenképpen ésszerű, hogy így legalább a hatóság részéről valamilyen mértékű aktivitásra van szükség, tehát a hatóság tudomással bír a tevékenységről. Véleményem szerint, ha nincs hatósági értesítés, akkor nincs ehhez kapcsolódó határidő sem, itt tehát a hatóság hallgatással történő döntése is csak az értesítést követően születhet meg. Értesítés nélkül az ügyfél sem tudhatja pontosan, hogy egyáltalán milyen engedélyként értékelhető bejelentést tett.

Az értesítést követően a tiltó rendelkezés hiányában megszerzett jogosultság – a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi feltételek fennállása esetén – az engedélyre jogszabályban meghatározott hatályossági időtartamáig áll fenn. Az értesítést követően – ha nincs hatósági tiltás – a tevékenység végzőjét más jogszabály alkalmazásában engedéllyel rendelkezőnek kell tekinteni [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 4. § (1) bek.].

Ha az engedélyezésben egyébként szakhatóság is részt venne, az eljáró hatóság a bejelentést a szakhatóság részére továbbítja. Ebben az esetben a tevékenység a bejelentéstől számított tizenkét napon belül közölt értesítést követően gyakorolható [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 5. § (9) bek.].

A hatóság értesítési kötelezettségének határidejébe nem számít bele az a nap, amelyen a bejelentés a hatósághoz megérkezik. Ha az értesítési határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az eljáró hatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 5. § (3)-(4) bek.].
 

Mit kell tartalmaznia a bejelentésnek?

A bejelentés az engedélykérelemre jogszabályban előírt adatokat tartalmazza. A bejelentéshez mellékelni kell az engedélykérelem előírt mellékleteit [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 5. § (5) bek.].

Fontos, hogy a bejelentéshez nem kell mellékelni azokat a dokumentumokat, amelyek beszerzése a veszélyhelyzet körülményei folytán az ügyfélre aránytalan terhet ró. A nem mellékelt dokumentumok tartalmáról a bejelentésében csak nyilatkozni kell, egyidejűleg előadva azokat a körülményeket, amelyek miatt nem került sor a csatolásra [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 5. § (6)-(7) bek.]. Az nem derül ki a jogszabályból, hogy a hatóságnak milyen döntési lehetősége van a hiányos dokumentumok tekintetében, egyáltalán milyen szempontból érdekes az, hogy az ügyfél milyen okból nem tudott becsatolni valamit.

Az is könnyítés, hogy a bejelentésért az engedélyezés, valamint a kapcsolódó szakhatósági eljárások illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának csak az 50%-át kell leróni vagy megfizetni. Ha viszont a 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet alapján engedélyezésre kerül sor, a díjat a jogszabályban megállapított díj 100%-ára kell kiegészíteni [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 5. § (8) bek.].

Itt felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha az ügyfél nem rója le az illetéket? Az Ákr. alapján a hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél nem tesz eleget eljárási költség előlegezési kötelezettségének [2016. évi CL. tv. 47. § (1) bek. d) pont]. A kérdés azért is lényege, mert a 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet szerint - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - nem folytatható le Ákr. szerinti kérelemre induló hatósági eljárás [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 2. §].
 

Mikor tilthatja meg a tevékenységet a hatóság?

A hatóságnak 8 (illetve szakhatóság bevonási kötelezettsége esetében 12) napja van arra, hogy a kiadott értesítését követően a tevékenység végzését végzéssel megtiltsa, ha
a) a bejelentés szerinti tevékenység nem tartozik 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet hatálya alá,
b) az élet, a testi épség és az egészség védelmére tekintettel, vagy a tevékenység jellegére, illetve hatására figyelemmel a károkozás vagy a katasztrófák megelőzése, a közbiztonság, valamint egyéb nyomós közérdek várható, vagy közvetlen veszélye fennáll,
c) a bejelentés tárgya vagy a bejelentő nem azonosítható,
d) a bejelentés olyan mértékben hiányos, hogy abból az a) vagy a b) pont szerinti feltételek fennállására nem lehet megalapozott következtetést levonni, vagy
e) a bejelentés visszaélésszerű joggyakorlást valósít meg, vagy arra vonatkozóan megalapozott következtetést lehet levonni [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 6. § (1) bek.].

Az e) pont kapcsán megint fel szeretném hívni az e-mailen történő bejelentés problémájára: ha ellenőrizhetetlen a feladó személye, akkor a visszaélésszerű joggyakorlás sem igazolható.

Ha a szakhatóság kezdeményezi a tiltó végzés meghozatalát, akkor az eljáró hatóság ezt köteles meghozni [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 6. § (3) bek.]. Itt az a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a szakhatóság állásfoglalását követően a hatóság kicsúszik a tiltó végzés meghozatalának határidejéből?

A tiltó végzést nem kell megindokolni, ami csak azért érdekes, mert így nem derülhet ki, hogy a hatóság a rendelet mely pontja alapján hozta meg a döntését [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 6. § (2) bek.]. A döntésnek viszont kötelező tartalmi eleme, hogy tájékoztassa az ügyfelet a tiltást követő engedélyezési eljárásról [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 6. § (2) bek.].
 

Mi történik akkor, ha az ügyfél nem kap értesítést?

A 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet alapján, ha a bejelentést követő 8 (illetve 12) napon belül az értesítés elektronikusan nem kerül közlésre, vagy azt a bejelentővel szóban vagy távközlő berendezés útján nem közlik a határidő lejártát követő napon – kiegészítő feltételekkel – az értesítést közöltnek kell tekinteni.

Egyrészt itt fel szeretném hívni a figyelmet egy írásjel, egy vessző hiányára. Két lehetőség van:
a) indokolt, hogy nincs vessző: „nem közlik a határidő lejártát követő napon” - ebben az esetben a közlésre akár a határidő lejártát követő napon is sor kerülhet;
a) vessző alkalmazására lenne szükség: „nem közlik, a határidő lejártát követő napon” - ebben az esetben a közlésre határidőn belül kell sort keríteni, és ennek hiányában a határidő lejártát követő napon kell közöltnek tekinteni az értesítést.

Véleményem szerint a b) verzió volt a jogalkotói szándék, de az egyértelműség kedvéért szükség lenne a vessző elhelyezésére.

A jogszabályi kiegészítő feltételek, vagyis az értesítés akkor tekinthető közöltnek, ha
a) a bejelentés szerinti tevékenység 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik,
b) a bejelentést a rendelet szerinti módon, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél tették meg, és
c) a b) pont szerinti feltételek a bejelentés megtételének automatikus elektronikus visszaigazolásával igazolhatóak [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 7. § (1)-(2) bek.; 2016. évi CL. tv. 104. § (3) bek. a)-c) pont].

Problémát okoz, hogy a jelenleg hatályos három-négyezer engedélyezési eljárás típus vonatkozásában nem lehet egy bekezdés alapján egyértelműen rögzíteni, hogy az adott bejelentés mikor minősül megfelelő módon történő bejelentésnek. Egy ilyen általános előírás – az egyes eljárásra vonatkozó egyedi követelmény nélkül – véleményem szerint nem jelent megfelelő garanciát se a hatóság, se az ügyfél részére. Az értesítést javasolt megvárni, vagy a hatóság részéről megkövetelni, hogy az ügyfél ne utólag szembesüljön azzal, hogy engedély nélküli tevékenységet végzett. Az értesítést követő hallgatással megszerzett engedélyek is a jogviták melegágyát fogják jelenteni, de az értesítés nélküli joggyakorlást én senkinek nem javaslom.
 

Mi történik hatósági tiltás esetében?

A végzéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 6. § (2) bek.]. Ez megfelel az egyszerű bejelentés alapján már bevezetett gyakorlatnak.

A végzést követően a normál engedélyezési eljárás lefolytatására kerül sor [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 6. § (4) bek.]. Az engedélyezési eljárás kezdő napja a bejelentés benyújtásának a napja lesz, ami jelentősen csökkenti annak az esélyét, hogy a hatóság ügyintézési határidőn belül meghozza a döntését (tekintettel az értesítés kibocsátásának és a tiltó végzés meghozatalának 8-8, illetve 12-12 napjára) [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 6. § (5) bek. a)-b) pont].

Ami azért egyszerűsíti a hatóságok dolgát, hogy ezekben az eljárásokban nem kell függő hatályú döntést hozni [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 6. § (5) bek. a)-b) pont]. Egyébként ez a típusú döntés várhatóan a veszélyhelyzetet követően minden eljárásban megszűnik. A függő hatályú döntés jövőbeni megszüntetésének szándékáról szóló cikkünket itt olvashatja.
 

Fokozottabban kell ellenőrizni a bejelentés útján végzett tevékenységeket

A 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet kimondja, hogy a bejelentés alapján folytatott tevékenység tekintetében a hatóság és a szakhatóság kiemelt figyelmet fordít a szükség szerinti hatósági ellenőrzés elvégzésére. Annyiban könnyítenek a hatóságok munkáján, hogy az ellenőrzést célzó eljárás megkezdéséről előzetesen nem kell értesíteni az ismert ügyfeleket sem, vagyis egy végzéssel kevesebbet kell készíteni [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 7. § (1)-(2) bek.; 2016. évi CL. tv. 104. § (3) bek. a)-c) pont]. Azonban ezeket az ellenőrzéseket is jelentősen megnehezítené az a tény, ha a hatóságnak nincs tudomása arról, hogy az ügyfél mire szerezett jogosultságot (és ez lenne a helyzet akkor, ha a hatóság értesítés útján sem lépett kapcsolatba az ügyféllel).

Az ellenőrzésre az Ákr. ellenőrzésre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kérelemre történő ellenőrzésnek nincs helye [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 7. § (1)-(2) bek.; 2016. évi CL. tv. 100. § (2) bek.]. A bejelentés útján megszerzett jogosultságoknál véleményem szerint fokozottan felmerülhet, hogy az ügyfél bizonytalan abban, hogy mire szerzett a hatósági hallgatás útján engedélyt, ezért jó lenne támogatni abban, hogy erre vonatkozóan „hatósági megerősítést” kapjon. A jelenlegi előírás alapján az ügyfél saját maga tekintetében ellenőrzést nem kezdeményezhet.

 

Mi történik a május 18-án folyamatban lévő engedélyezési eljárásokkal?

A 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet 2020. május 18-án lépett hatályba. A rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban – ahol e rendelet alapján a tevékenység engedélyezés helyett bejelentés alapján folytatható – az ügyfél kérheti, hogy az engedélykérelme az e rendelet szerinti bejelentésnek minősüljön. A kérelem esetén a hatóság e kérelem benyújtásától számított, e rendeletben foglalt határidőkben jár el [191/2020. (V. 8.) Korm. rend. 12. §].

Ezen átmeneti rendelkezés alkalmazása biztosan fejtörést fog okozni a jogalkalmazás során, mivel már egy megindított, esetleg a függő hatályú döntés miatt keretek közé szorított eljárásban belép egy eddig ismeretlen körülmény. Például, ha az ügyfél kéri a függő hatályú döntés hatályosulása előtt tíz nappal, hogy az engedély iránti kérelmét tekintsék bejelentésnek, akkor a hatóság köteles a részére 8 napon belül értesítést küldeni, majd a bejelentésről akár hallgatással is határozhat? Kell-e értesítést küldeni, ha ez már a függő hatályú döntéssel lényegében megtörtént? Mi történik akkor, ha az ügyfél visszavonja a bejelentési kérelmét? Ha a hatóság a bejelentésre történő átváltás után tiltó döntést hoz, akkor visszatérhet vagy vissza kell térnie az engedélyezési eljárásra?

Mivel a rendelet átmeneti rendelkezésével kapcsolatosan meg nem szűnő kérdések sorozatát lehet feltenni, ezért véleményem szerint célszerűbb lenne ennek bevezetésétől eltekinteni. Az ügyfeleknek megvan a lehetőségük, hogy az Ákr. alapján a kérelmüket visszavonják, és bejelentést tegyenek, ha az számukra megfelelőbbnek tűnik. Az engedélyezési eljárás-bejelentés(- esetleg újra engedélyezési eljárás) megoldás álláspontom szerint biztonságosan – mind a hatóság, mind az ügyfelek alapvető eljárási garanciáira figyelemmel – nem alkalmazható.
 

Hogyan kaphatunk bejelentéssel építési engedélyt?

A legizgalmasabb kérdés, hogy a 191/2020. (V. 8.) Korm. rendeletet hogyan lehet alkalmazni az építésügyi engedélyezési eljárásokban? A bejelentéssel megvalósuló engedélyezés részletes szabályait külön, az alábbi cikkben ismertetjük: Veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés (építés)

Az építésügyi eljárásokra vonatkozó, már korábban kihirdetett speciális szabályokról szóló tájékoztatók itt találhatók:

- A veszélyhelyzetre tekintettel meghosszabbodnak az építési engedélyek

- Kizárólag elektronikus úton lehet a településképi és településrendezési eljárásokat lefolytatni a veszélyhelyzet alatt

A veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentéssel kapcsolatos kérdésre példák:
- Az építtető a veszélyhelyzet időtartama alatt választhat-e az ellenőrzött bejelentés és az építési engedély iránti kérelem között?
- Illeték fizetése nélkül ellenőrzött bejelentés útján szerezhető-e építési engedély?
- Településképi vélemény nélkül ellenőrzött bejelentés útján szerezhető-e építési engedély?
- A folyamatban lévő engedélyezési eljárások bejelentési eljárásra változása esetén, a bejelentési eljárásként történő folytatás iránti kérelem visszavonható-e?
- Mit kell tennie az építtetőnek, ha az ellenőrzött bejelentés tartalmától a veszélyhelyzetet követően, építési engedélyhez kötött mértékben szeretne eltérni?