Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

02.3.4. Reklámok, cégfeliratok kihelyezésének szabályai

Jelen cikkben megpróbáljuk körül járni, hogy mit is kell pontosan a reklám fogalma alatt értenünk, és legfőképp mit kell mindenképpen szem előtt tartanunk, ha reklámokról vagy cégfeliratokról szeretnénk dönteni, illetve, hogy miről is szólnak a reklámokkal kapcsolatos szabályok településrendezési oldalon.

Reklámok kihelyezésére vonatkozó jogszabályok

Országos területi hatályú jogszabályok:
a) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Településképi törvény)
b) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Reklámtörvény)
c) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (Reklám-elhelyezési rendelet)
d) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (Településrendezési kódex)
e) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
f) a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet
g) a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet
h) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény

Minden települési önkormányzat a közigazgatási területére vonatkozó helyi rendeletet köteles alkotni. A reklámok elhelyezésére, reklámhordozókra vonatkozó követelményeket, tiltásokat, illetve az elhelyezésükhöz szükséges településképi bejelentési eljárás szabályait - a Reklám-elhelyezési rendelettel és a Településrendezési kódexszel összhangban - 2017. október 1-jéig kellett megalkotnia a települési önkormányzatoknak (lásd még: Több időt kaptak az önkormányzatok a településképi rendeletek megalkotására)

Az önkormányzatok a településképi rendelet hatályba lépéséig alkalmazhatják a Helyi reklámrendeletet, annak elkészítését követően a reklámokra vonatkozó előírások is bekerülnek a településképi rendeletbe. Amennyiben nem készül el 2017. december 31-ig a településképi rendelet, akkor az átmeneti időre – a településképi rendelet elfogadásáig – megalkotott Helyi reklámrendelet reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírásait 2018. december 31-ig még lehet alkalmazni [2017. évi CV. tv. 4. §; 2016. évi LXXIV. tv. 3. § (1) bek. d) pont, 14. § (2b) bek. b.) pont].
 

Milyen engedély alapján lehet reklámhordozót elhelyezni?

2013. január 1-jéig a korábbi építésügyi anyagi jogszabályok előírásai szerint a reklámhordozók, reklámcélú feliratok elhelyezése épületen vagy attól függetlenül, önálló tartószerkezeten, azok (felületi) méretétől függően, többségében, valamilyen építéshatósági engedélyezési eljárás alapján volt lehetséges. Vagyis a reklámcélú berendezések elhelyezése előtt mindenképpen tájékozódni kellett, hogy kell-e előzetesen engedélyt beszerezni, vagy bejelentést tenni a reklámok elhelyezéséhez (lásd: 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. melléklet 15. pont). 2013. január 1-jétől hatályba lépő, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) rendelkezése értelmében, az önálló reklámtartó építmény, valamint gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla építése elhelyezése nem kell építési engedélyt kérni. Az Eljárási kódex 2017. január 2-án hatályba lépett módosítása után pedig már méretkorláttól függetlenül nem kell semmilyen építésügyi hatósági engedély a reklámhordozók, feliratok elhelyezésére [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. melléklet 9. pont].

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a 2013. évtől az építési engedélyhez nem kötött reklámhordozókra vonatkozóan az előzetes kontroll lehetőségét megkapták a polgármesterek – a szakmai munkájukat segítő – főépítészeken keresztül lefolytatható, településképi bejelentési eljárások keretében. Vagyis az önkormányzatok maguk dönthették el, hogy közigazgatási területükön településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötik-e azon reklámhordozók, vagy reklám célú feliratok elhelyezését, amelyekhez az Eljárási kódex alapján nem kell az építéshatóságtól engedélyt kérni [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 26/B. §].

A Településképi törvény és a Reklám-elhelyezési rendelet megalkotásával lényegesen módosultak a reklámhordozók elhelyezhetőségével kapcsolatos szabályok, melyek 2017. május 28-án léptek hatályba. Az új szabályok szerint az önkormányzatok már nem önkéntes alapon dönthetik el, hogy településképi bejelentéshez kötik-e a reklámhordozók elhelyezhetőségét. Mivel építéshatósági engedélyt már nem kell kérni ezen építményekre, a Településképi törvény egységesen kimondja, hogy reklámok, reklámhordozók elhelyezése tekintetében az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le. Vagyis a reklámhordozók elhelyezése előtt minden esetben településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a települési önkormányzatnál.

A törvény alapján a reklámok elhelyezhetőségnek és a településképi bejelentési eljárás lefolytatásának részletes helyi szabályait megállapító önkormányzati rendeleteket (Helyi reklámrendeleteket) 2017. október 1-jéig meg kellett alkotniuk az önkormányzatoknak [2016. évi LXXIV. tv. 8. §, 16. §].
 

Miről kell mindenképpen tájékozódni reklámok kihelyezése előtt?

Korábbi cikkeinkben (1) (2) részletesen bemutattuk a reklámokra vonatkozó jogszabályokat, melyek igen szigorú kereteket szabtak meg azok kihelyezhetőségét illetően. A Településképi törvény a településkép fokozottabb védelme érdekében keretszabályokat állapít meg; a reklámok telepítéséhez kapcsolódó részletesebb szabályokat pedig a Reklámrendelet határozza meg. A Helyi reklámrendeletben részletezett általános szabályok keretein belül lehet, illetve kell az önkormányzatoknak a helyi településképi rendeletükben (vagy annak megalkotása előtt külön a Helyi reklámrendeletben) megállapítani a közterületen, illetve a közterületről látható magánterületeken elhelyezett reklámokra vonatkozó részletes helyi szabályokat. Nem elég tehát a Településképi törvény ide vonatkozó rendelkezéseit ismernünk, hanem a helyi önkormányzati rendeleteket kell elsősorban megismernünk annak érdekében, hogy megtudjuk, milyen feltételekkel lehet – lehet-e egyáltalán – reklámot, reklámhordozót kihelyezni az adott területen [2016. évi LXXIV. tv. 11/A-D. §].
 

Mi számít reklámnak?

A tájékozódás során elsődleges, hogy a fogalmak jelentésével tisztában legyünk, ugyanis nem biztos, hogy minden reklámnak számít, ami annak látszik. Általánosan a reklám fogalmát a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Reklámtörvény) állapítja meg. A Reklámtörvény által alkalmazott gazdasági reklám fogalmát itt megismerheti.

A Településképi törvény azonban leszűkíti a reklámok fogalmát. Például egy vendéglátó egység közterületi használati engedély alapján közterületen elhelyezett teraszán kitenni kívánt, a kínálatot ismertető, népszerűsítésére irányuló tábla már településképi szempontból reklámnak számít, így tehát annak kialakítása, elhelyezése csak a vonatkozó településképi jogszabályok (Településképi törvény, Reklám-elhelyezési rendelet, Településképi rendelet vagy Helyi reklámrendelet) előírásai szerint lehetséges [2016. évi LXXIV. tv. 11/F. § 3. pont; 104/2017. (IV.28.) Korm. rend. 2. § (2) bek.].
 

Hol helyezhető el reklám?

A beépítésre szánt területeken lévő közterületen, vagy köztulajdonban álló ingatlanon kizárólag utcabútor igénybevételével lehetséges reklám közzététele – kivétel ez alól a honvédelmi – és temető terület, ahol ez sem megengedett. Egyéb területeken egyáltalán nem megengedett reklám közzététele vagy reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése. Vonatkozik ez a beépítésre nem szánt területen lévő közterületekre és a közterületről látható magánterületekre mind beépítésre szánt, mind beépítésre nem szánt területen egyaránt, ahol szintén nem lehet reklámot elhelyezni (a vasútállomások és buszpályaudvarok területét kivéve). Továbbá főszabály az is, hogy ragasztás útján nem lehet reklámot kihelyezni [104/2017. (IV. 28.) Korm. rend. 2.§, 1-2. számú melléklet].

Reklámot elhelyezni tehát az utasvárón, kioszkon és a közművelődési célú hirdetőoszlopon túl az információs vagy más célú berendezésen lehet. Azt, hogy mi számít információs vagy más célú berendezésnek, és ennek mik lehetnek a kialakítására vonatkozó követelmények, paraméterek a helyi településképi rendeletben, vagy annak elfogadásáig a Helyi (tehát önkormányzati) reklámrendeletben kell meghatározni. Így tehát az önkormányzatoknak lehetőségük van a saját közigazgatási területükön meghatározni információs vagy más célú berendezések formájában olyan alternatívákat, amik utcabútorként alkalmazhatóak reklámozás céljára is. Ennek persze egyik alapfeltétele, hogy a berendezés közérdeket is szolgáljon a reklámnak nem minősülő információs tartalom megjelenítésével.

Lásd még: Az utak mellett választási plakátok sem lehetnek. Mi számít az utak mellett reklámnak, reklámcélú berendezésnek?
 

Építési reklámháló elhelyezhetősége és egyéb felmentés a fő szabályok alól

A Reklám-elhelyezési rendelet által megállapított korlátozások alól a helyi településképi rendeletben lehetőség van eltérni bizonyos esetekben, meghatározott időtartamra. Ennek alapján a helyi településképi rendelet évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedhet, ha a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében az szükséges.

A helyi településképi rendeletben lehetőség van eltérni a reklámelhelyezés általános szabályaitól az építési tevékenység idejére, építési reklámháló kihelyezésének esetében is, vagyis építési reklámhálót is ki lehet helyezni a településképi rendeletben megállapított feltételek mellett. A Településképi törvény nem tesz különbséget az építési háló és a többi reklámhordozó között, azonban a végrehajtására kiadott Reklám-elhelyezési rendelet már tartalmaz külön előírásokat az építési hálóra, melyeket keretszabályként figyelembe kell venni a településképi rendeletek megalkotásánál is.

Az építési reklámháló kihelyezése azonban feltételhez köthető annak biztosítása érdekében, hogy kihelyezése csak a tényleges kivitelezés időtartamára valósulhasson meg. A tényleges építkezés megkezdésének igazolására építési napló bejegyzés kérhető abban az esetben is, ha a kivitelezés egyébként nem kötött építési napló vezetéséhez [2016. évi LXXIV. tv. 11/B. §; 104/2017. (IV. 28.) Korm. rend. 2. § (6)-(7) bek, 4. § (2) bek.].
 

Ha valami nem számít reklámnak, akkor milyen szabály vonatkozik rá?

Az, hogy egy üzletfelirat, vagy cégtábla, esetleg az ingatlanon elhelyezett cégszerű reklámtábla, vagy az üzletet ismertető/népszerűsítő felirat, tábla (a továbbiakban: hirdető-berendezés) nem számít a Településképi törvény szerint reklámtáblának, természetesen nem jelenti azt, hogy semmilyen előírást vagy korlátozást nem kell figyelembe venni azok elhelyezése előtt. Mivel a hirdető-berendezés nem számít a Településképi törvény szerinti reklámnak, ezekre nem vonatkozik az a rendelkezés sem, miszerint csak településképi bejelentési eljárás alapján lehet elhelyezni. Azonban, mint építési engedély nélkül megvalósítható tevékenységre, lehetősége van a helyi önkormányzatoknak, hogy településképi bejelentési eljáráshoz kössék elhelyezésüket. A települési önkormányzatoknak ez tehát csak lehetősége, nem pedig kötelezettsége, így minden esetben szükséges tájékozódni a helyi önkormányzati rendeletekről, mielőtt az üzlet homlokzatára, vagy bejárata elé hirdető berendezést helyezünk el.

forrás: pixabay.com

A hirdető-berendezések elhelyezhetőségére, illetve kialakításuk szabályaira vonatkozó részletes előírásokat szintén a helyi önkormányzati rendeletekben kell keresni. Ezen szabályok helye a helyi településképi rendeletekben meghatározott településképi követelmények között – illetve, ahol még nem fogadták el a településképi rendelet, ott a helyi építési szabályzatokban – keresendők [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 36-39. §].

A főépítészek szempontjából azonban nem könnyű dolog ezen hirdető-berendezések kialakítására vonatkozó rendelkezéseket beleilleszteni a településképi rendeletekbe tekintettel arra, hogy a rendelet szerkesztésére, illetve a településképi követelmények rendszerére igen szigorú szabályok vonatkoznak. A cégérek, cégtáblák, vagyis a homlokzatokon elhelyezhető feliratokra vonatkozó előírások a településképi követelmények rendszerén belül a homlokzatkialakításra vonatkozó követelmények közé illeszthetőek be, egyedi építészeti követelményként, azonban ilyen követelmény csak településképi szempontból meghatározó területre, vagy helyi védelemmel érintett területre írható elő. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy ezt megengedő, tiltó, vagy kötelező követelményként határozzuk meg.

Az ingatlanon belül elhelyezett, önálló tartószerkezettel rendelkező – tehát nem a homlokzaton lévő – egyéb hirdető-berendezésekre vonatkozó rendelkezések szintén nehezen illeszthetőek be a településképi követelmények rendszerébe. Ha például egy bevásárlóközpont, vagy irodaház területén szokványosan elhelyezett, az épületben működő rendeltetési egységeket felsoroló pylon/hirdetőtorony kialakíthatóságának módját – anyaghasználat, szín, technológia, stb. - szeretnénk szabályozni, annak helyét nehéz megtalálni.

Az biztos, hogy mivel településképet befolyásoló, minőségi előírásról van szó, mint településképi követelmény, a településképi rendeletben van a helye. Mivel azonban az üzletek által használt ingatlanon belül elhelyezett hirdetés nem számít a Településképi törvény szerint reklámnak, így azok kialakíthatóságra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet a reklámokra vonatkozó településképi követelmények között szabályozni. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szerinti ez a berendezés műtárgynak számít [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 27.-28. §].