Veszélyes kéményekkel kapcsolatos eljárás módosítása

A 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása összehangolta az eljárási szabályokat a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendeletben meghatározott anyagi jogszabályokkal. A jogszabály módosítás egyértelművé tette, hogy a közszolgáltatónak mely esetekben kell soron kívül értesítenie a tűzvédelmi hatóságot és a földgázelosztót a veszélyes kéményekről.

Magyar Közlöny: 2013. évi 191. szám
Érintett jogszabály: 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 435/2013. (XI. 19.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. november 20.

1. A tűzvédelmi hatóság kötelező értesítésének esetei

A Kormány a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 13. § (1) bekezdésben, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva módosította a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. § és 2. § előírásait.

A kéményseprő-ipari közszolgáltató a kémények vizsgálata során tapasztalt veszélyes állapotok megszüntetése végett két hatósággal áll kapcsolatban 2013. január 1. napjától. Azoknál az eseteknél, ahol a veszélyes helyzet megszüntetése építési tevékenység elvégzését igényli, az építésfelügyeleti hatóság megkeresése a célravezető, ahol egyéb szakirányú beavatkozással hárítható el a veszélyhelyzet, ott a tűzvédelmi hatóságot értesíti a közszolgáltató.

Az alábbi esetekben nem változott a soron kívüli értesítés feltétele:
a) tüzelőberendezés működése közben az égéstermék 5 percen túli tartós visszaáramlása,
b) ki nem égethető égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg,
f) nem megfelelően rögzített összekötő elem vagy
g) nem zárható tisztítónyílás.

Olaj tüzelőberendezés használata esetén nem repül ki szikra a kéményből, hiszen az olajban nincs szikrát adó szilárd anyagrész. Ezért a jogalkotó kivette a c) pont alatt taglalt esetből az olaj-tüzelőberendezést. Továbbá kiegészítette az E-F tűzvédelmi osztályú anyagok példaszerű felsorolását az „egyéb éghető anyagú” tetőfedés esetével. Tekintettel arra, hogy a tetőfedő anyag kicserélése a kémény 15 méteres körzetében sokkal költségesebb, mint egy szikrafogó felszerelése a kéményre, ezért a szikrafogó hiányát határozat meg éghető anyagú tetőfedés esetén a tűzvédelmi hatóság soron kívüli értesítésére a jogalkotó.

A felsorolás d) pontjának módosításán, a kéménytest és az éghető anyag közötti távolságtartás legkisebb méretének (12 cm.) törlésén megütköztek az építésfelügyeleti hatóság szakemberei. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendeletnek mind az égéstermék elvezetők ellenőrzéséről-, mind az égéstermék-elvezetők műszaki vizsgálatáról szóló 2. és 3. mellékletében viszont egyértelműen rögzítve van, hogy közvetlen tűz- és életveszélyes állapotok esetében a tüzelőberendezés használata tilos a hiba igazolt kijavításáig olyan égéstermék-elvezető esetében, amelynek falába B-F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, vagy az ilyen éghető anyagtól való távolságtartás kisebb, mint az égéstermék-elvezető gyártója által meghatározott minimális távolság, vagy ennek hiányában kisebb, mint 12 cm.

Kapcsolódik fenti indokláshoz az e) pont módosítása. A műszaki vizsgálat az említett anyagi jogszabály részletes meghatározása szerint magába foglalja az kémények ellenőrzését és tisztítását is, ezért mint felesleges törölve lett a feltételek közül.

A g) pont módosítása csupán a magyar nyelv szabályainak alkalmazásával egyértelművé tette a kémény tömörségének feltételét.

2. A kémény használója, vagy a tulajdonosa köteles a veszélyhelyzetet megszüntetni?

A kémény szabályos, veszélyhelyzetet nem okozó használata, természetesen elsősorban a használó kötelessége. Ebből következik, hogy ha a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvényben meghatározott kötelezettségét az ingatlan használója nem teljesíti, a közszolgáltató 3 munkanapon belül felhívja határidő megjelölésével az ingatlan tulajdonosát a kötelezettség teljesítésére, a szabálytalan állapot megszüntetésére. A felhívás eredménytelensége esetén a közszolgáltató nem halogathatja a hatósági eljárás megindítását, hanem – a 2013. november 20. napján hatályba lépett módosítás értelmében – a tűzvédelmi hatóságot 15 napon belül értesíti.