Előfizetés
Műemlék lett az Országos Mentőszolgálat és a Budapesti Ügyvédi Kamara székháza
Közzétéve: 2013.12.20. 20:45 | Utolsó frissítés: 2013.12.20. 20:45
A belügyminiszter országszerte harminc ingatlant, építményt helyezett műemléki védelem alá. A műemlékek között találhatók lakóházak, víztorony és egy váci vasrácsos barokk kapuzat is. A rendelet második része felsorolt több, már elpusztult épületet, amelyek vonatkozásában a műemléki védettség megszüntetésére került sor, illetve eltörölték a Ganz Villamossági Gyár és az Óbudai Gázgyár egyes épületeinek műemléki védettségét is.
Magyar Közlöny: 2013. évi 210. szám
Érintett jogszabály: 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelet, 21/2004. (X. 12.) NKÖM rendelet, 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet
Új és módosító jogszabály: 70/2013. (XII. 16.) BM rendelet
Hatályos: 2013. december 19.
1. Műemléki védelem alá került ingatlanok, épületek
A 70/2013. (XII. 16.) BM rendeletben megtalálható 30 új műemlék listája rendkívül változatos képet mutat. A bólyi Batthyány-Montenouvo kastélyhoz tartozó tiszttartói ház (ún. kiskastély) mellett, több Budapest V. kerületi lakóház, bérpalota, a Budapest XII. kerület, Béla király út 30/a. szám alatti Vuk-Gerbeaud-villa, a kisújszállási városháza, a nyíregyházi I. világháborús emlékmű, valamint a győri Kálvária utca mentén a Kálvária-műemlékegyütteshez vezető hat stációépítmény került műemléki védelem alá.
A belügyminiszter döntése alapján lett védett az egri vár területén található lakóház és az ingatlanon nyíló pincerendszer, valamint Sárospatakon az 1977-1983 között Makovecz Imre tervei alapján, organikus stílusban épített művelődési ház és könyvtár is. Különlegesnek számít véleményem szerint az új műemlékek között a demecseri 1915-1918 között épített vasbeton víztorony, és a Dorogon található ún. Reimann-altáró bejárati építménye (1915-1916-ban épített aknabejárat).
A Budapest II. kerületi Bartók Béla Emlékház, a zebegényi Szőnyi István Emlékház, valamint az Országos Mentőszolgálat székházának és a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának Budapest V. kerületi épülete is ezzel a rendelettel lett műemlék.
2. Megszüntetett műemléki védettségek
A belügyminiszter megszüntette a budapesti II. kerületben a Ganz Villamossági Gyár épületegyüttesének részeként védetté nyilvánított ún. melegpörgető és irodaszárny műemléki védettségét, tekintettel arra, hogy a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg [70/2013. (XII. 16.) BM rend 34. §; 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rend. 4. §]. Az Óbudai Gázgyár épületegyüttesének részeként védetté nyilvánított benzolfinomító (11. sz. épület) műemléki védettsége is megszűnt, de óbudai gázgyári szivattyúház (1. sz. épület) műemléki védettsége továbbra is fennmarad [70/2013. (XII. 16.) BM rend 35. §; 21/2004. (X. 12.) NKÖM rend. 4. §]. A műemléki védettség megszüntetésének indoka mindkét gyárépület kapcsán az volt, hogy az adott épület a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg.
A műemlék megsemmisülése miatt szűnt meg egyebek mellett mátészalkai, leányvári, kőszegi és egyeki ingatlan védettsége. A belügyminiszter több esetben – például egy környei és egy csopaki ingatlan kapcsán – azért döntött a műemléki védettség megszüntetése mellet, mert telekalakítás következtében kialakított egyes ingatlanokon műemléki érték nem található. Szentendrén, Hauszmann Alajos egykori nyaralójának kertjében – részben a budai várból származó kövekből – épített műrom megőrzése érdekében csupán a műrom védettsége maradt fenn, az ingatlan egyéb részei már nem minősülnek műemléknek.
3. A mezőfalvi ciszterci majorsági főépület helyrajzi számának javítása
A Mezőfalván található, az 1840-es években későbarokk-klasszicista stílusban épült egykori ciszterci majorság mezőségi majoros gazdálkodást reprezentáló, helytörténeti és ipartörténeti jelentőségű épületei 2005-ben lettek műemlékek. A belügyminiszter a 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelettel megszüntette a 0668/21 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét, amely a majorsági főépület volt. Az augusztusi rendeletbe hiba csúszott, a majorsági főépület helyrajzi számaként 0688/21. lett feltüntetve, ezt az elírást [70/2013. (XII. 16.) BM rend 54. § (4) bek.; 42/2013. (VIII. 9.) BM rend. 36. §].
