04.2.3.3. Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági szolgáltatás

Az építtető 2013. január 1-jétől az engedélyezési eljárás megindítása előtt is „igénybe veheti” az építésügyi hatóság szakmai tudását. Az engedély benyújtása előtt már - a korábbi nem hivatalos egyeztetések helyett – a hatóság és az építtető jogszabályban rögzített eljárási előírások mellett kérheti a hatóság szakmai nyilatkozatát. 2016. január 1. napjától közel fél évig az építésfelügyeleti hatósághoz is lehetett fordulni.

1.
Mit tartalmaz az építésügyi hatósági szolgáltatást?[1]

Az Eljárási kódex 2016. január 1. naptól lehetőséget biztosított, hogy az ügyfél építésfelügyeleti hatósági szolgáltatás kérjen [441/2015. (XII. 28.) Korm. rend. 179. § (1)–(4) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 3. §]. Az építésfelügyeleti hatóságok gyakorlatában ilyen eljárás ritkán fordult elő. Mivel az építésfelügyeleti hatóság egyetlen „engedélyezés” típusú eljárása (bontás tudomásulvétele) 2016. június 16. napjával megszűnt, így logikus lépés volt az építésfelügyeleti hatósági szolgáltatás megszüntetése is [156/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 13. § 3-7. pont].

Az építtető az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében kérheti
a) annak vizsgálatát, hogy az elektronikus gyűjtő tárhelyen gyűjtött dokumentumai megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásban benyújtandó kérelemre és annak mellékleteire vonatkozó előírásoknak,
b) tájékoztatást arról, hogy szükséges-e
ba) további melléklet, dokumentum beszerzése, vagy
bb) további szakhatósági közreműködés,
c) tájékoztatást az általa kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének, továbbá jogszabályban meghatározott eljárási költségének mértékéről,
d) a leendő ügyféli kör előzetes tisztázását,
e) annak vizsgálatát, hogy az engedély hatályának meghosszabbítását milyen módon érinti vagy akadályozza-e valamely építésügyi jogszabály változása, valamint
f) az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról egyéb tájékoztatás nyújtását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 3. § (2) bek.].

2.
Mikor kötelező igénybe venni a hatósági szolgáltatást?

Az építtető az építésügyi hatósági engedély vagy tudomásulvétel iránti kérelem tervezett benyújtása előtt, időbeli korlát nélkül jogosult építésügyi hatóság hatósági szolgáltatás iránti kérelmet előterjeszteni[2]. Ez csak egy jogosultság az építtető részére. A szolgáltatást az engedély iránti kérelem benyújtása előtt többször is igénybe lehet venni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 3. § (1), (5) bek.].

3.
Milyen módon kell előterjeszteni a kérelmet?

Az építésügyi hatósághoz elektronikusan az ÉTDR szerinti gyűjtő tárhely igénybevételével vagy papír alapon lehet a kérelmet előterjeszteni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 3. § (1) bek.].

4.
Mennyi az ügyintézési határidő?

A építésügyi hatóság – függetlenül attól, hogy a szolgáltatás iránti kérelem milyen módon érkezett – a hatósági szolgáltatás iránti kérelem benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül ad szakmai nyilatkozatot.

Az építésügyi hatóság a szakmai nyilatkozatát az elektronikus úton indított kérelem esetén, a tárhelyen vagy a kérelemben a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően küldi meg az építtetőnek [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 3. § (3)-(4) bek.].

5.
Az építtetőt vagy a hatóságot köti a szakmai nyilatkozat tartalma?

A szakmai nyilatkozat tartalma nem köti az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmének vagy az építésügyi tudomásulvétel iránti kérelmének benyújtásában, és nem kötelezi az építtetőt a kérelem benyújtására sem. A hatósági szolgáltatás tehát az építtetőre nézve semmilyen kötelezettséget nem jelent [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 3. § (3) bek.].

Az építésügyi hatóságot azonban a szolgáltatása körében kiadott szakmai nyilatkozata azokban a kérdésekben köti, amelyekről nyilatkozott, mindaddig, amíg a vonatkozó jogszabályok vagy az engedély vagy a tudomásulvétel iránti kérelem típusa, tartalma és mellékletei nem változnak meg [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 3. § (6) bek.].

6.
Meddig hatályos a szakmai nyilatkozat?

A szakmai nyilatkozathoz hasonló funkcióval rendelkező elvi engedély egy évig volt hatályos, és a hatályát egy ízben legfeljebb egy évvel meg lehetett hosszabbítani, ha a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg (lásd: 1997. évi LXXVIII. tv. 35. §; 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §). A fentiek alapján látható, hogy a szakmai nyilatkozatnak hatálya külön nincs, egészen addig hivatkozhat rá az építtető, ameddig a vonatkozó rendelkezések nem változnak meg [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 3. § (6) bek.].

7.
Mit kell csatolni az építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelemhez?

A kérelemhez jogszabályi kötelező tartalom nincs előírva, hiszen az építtetőn múlik, hogy milyen mellékletek alapján kéri a hatóság szakmai állásfoglalását.

8.
Mennyibe kerül a szolgáltatás?

A hatósági szolgáltatásért 3.000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték) [1990. évi XCIII. tv. 29. § (1) bek.].

Az építésügyért felelő miniszter (vagyis a Miniszterelnökséget vezető miniszter) felhatalmazást kapott arra, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendelettel állapítsa meg az építésügyi hatóság által nyújtott szolgáltatás díjának mértékét és a díjfizetés részletes szabályait. A Étv. 2017. március 28-án kihirdetett módosítása szerint már az építésfelügyeleti hatóság által nyújtott szolgáltatások díjára is kiterjed a felhatalmazás [1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (3) bek. 2. pont; 2017. évi XXIV. tv. 5. § f) pont].