Előfizetés
Újra kivonhatók a zártkertek a művelés alól – de csak az önkormányzat rendeletét követően (Frissítve: 2025.10.31.)
Közzétéve: 2025.10.20. 21:47 | Utolsó frissítés: 2025.11.26. 14:44
Az ingatlan-nyilvántartási törvény 2025. június 26-i módosításának célja, hogy elősegítse a zártkerti ingatlanok tényleges funkciójához igazodó szabályozási környezet kialakítását azáltal, hogy lehetővé teszi azok egyszerűsített módon történő kivonását a mezőgazdasági művelés alól. Ez azonban nem jelent feltétel nélküli, és különösen nem azonnali építésjogi előnyöket. Továbbá, a 2015 közepétől 2017 év végéig élt hasonló lehetőséggel szemben, szükséges az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak a művelési ágból történő kivonást lehetővé tevő rendeletalkotása is. A 2025 augusztusi tájékoztatónkat 2025. október 31-én frissítettük, mivel október 31-én hatályba lépett a Kormány részletszabályokat megállapító rendelete.
Magyar Közlöny: 2025. évi 75. szám, 2025. évi 126. szám
Módosító jogszabály: 2025. évi LXVII. törvény, 332/2025. (X. 30.) Korm. rendelet
Érintett jogszabály: 2021. évi C. törvény, 2007. évi CXXIX. törvény, 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet
Hatály: 2025. június 26., 2025. október 31.
Mi az a zárkert?
Zárkerti ingatlan fogalmát az 1967. évi IV. törvény határozta meg, de ezt 1987. szeptember 1. napjától hatályon kívül helyezték. Jelenleg a hatályos jogszabályi fogalmat a termőföld védelméről szóló törvény (Tfvt.) határozza meg, amelyet – illetve a zártkertekre vonatkozó szabályozás változásait – az Építésijog.hu Fogalomtárában IDE kattintva olvashatnak el.
A zártkerti típusú ingatlanok kapcsán érdemes megemlíteni, hogy ezen külterületi ingatlanok mára gyakorlatilag sok településen lakóterületként, üdülőterületként funkcionálnak annak ellenére, hogy jellemzően beépítésre nem szent szánt területek közé tartoznak. Ezen jelenség (a lakóterületként való használat) azonban különböző területhasználatban nyilvánul meg melyet sok tény befolyásolhat (pl. település mérete, terület elhelyezkedése, meglévő infrastruktúra állapota, mennyisége, vagy a közművesítettség mértéke). Ez a területhasználat pedig az ottlakók részéről egy idő után olyan határozott igényként jelenik meg, hogy a korábbi külterületi ingatlanok és zártkertek beépítésre szánt területekké váljanak, vagy akár belterületbe vonásra kerüljenek az Önkormányzatok által.
A hatályos jogszabályi előírások, a beépítésre szánt területek növelésének egyértelmű szigorítása irányába, ezen jelenségnek kíván gátat szabni, hiszen sok helyen volt tapasztalható a külterületi városrészek beépítésre szánt területté válása a megjelenő lakosság nyomására. Településrendezési és szakmai szempontból érthető szakmai cél a települések terjeszkedésének indokolatlan növelésének, vagy több település összenövésének megakadályozása, és inkább az alulhasznosított vagy barnamezős területek újrahasznosításának preferálása.
Azt azonban szükséges megjegyezni, hogy a beépítésre szánt területek növelésének kérdése nem csak arról szól, hogy korábban mezőgazdasági területeken megjelenő tehetősebb lakosság (pl. a fővárosból az agglomerációs településekre kiköltözők) egy kritikus tömeget elérve gerjeszti a beépítésre szánt területek növelését: vannak olyan területek - a fővárosban is -. ahol a külterületi és zártkerti ingatlanok „átalakulása” már jóval korábban megkezdődött és ezen területeken nem feltétlenül azok alakítanak ki lakóhelyet, akik a várost egy zöldebb lakóhelyért hagynák ott. Az ilyen típusú zártkerteken, külterületen megjelenő lakosság pedig, amennyiben olyan beépítésre szánt területre költözik, ahol korábbi gazdasági épületeket átalakítanak lakóépületté és ahol lakóépület létesítése nem lehetséges, gyakorlatilag illegalitásban él, nagyon sokszor lakhatásra nem is feltétlenül alkamas körülmények között.
Az is igazolja, hogy a zártkerteken lévő lakásigény szignifikáns jelenség, hogy a Kormány gondolkodik az Otthon Start lakástámogatási program kiterjesztésére zártkertekre vonatkozóan is (a hirado.hu oldalon ITT található tájékoztatás erről, illetve a telex.hu oldalon is megjelent ITT egy cikk).
A zártkerti ingatlanok környezete rendkívül változatos, az ingatlanok használatában óriásig különbségek vannak, ezért is nagyon fontos, hogy az országos jogszabályi kereteken belül az önkormányzatok egyedileg, a helyi körülményeknek megfelelő szabályozást fogadjanak el.
Ezzel párhuzamosan érdemes lenne megvizsgálni, hogy a szigorúbb előírások a beépítésre szánt területek kialakítása kapcsán valóban általánosan és mindenhol indokoltak-e, hiszen ezek korlátozzák a településeket, hogy érdemben is változtathassanak a kapcsolódó övezeti előírásokon. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy vannak olyan területek, ahol nem lenne szabad támogatni a zártkertekben a lakóterületek kialakulását, és ezeken a területeken se az átminősítés, se a hitellel támogatott lakáscélú építkezés nem indokolt.
A zártkertek művelésből történő kivonásának törvényi kerete: az Inytv. 2025. évi kiegészítés
A zártkertek tulajdonosai 2015. november 30. napjától 2016. december végéig egyszer már egyszerűsített eljárásban kezdeményezhették az ingatlanuk művelés alóli kivonását (az erről szóló tájékoztatónkat ITT találhatják meg).
Ezt a lehetőséget – a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény 211. §-a alapján – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 2025. június 26-i hatállyal ismét tartalmazza (de a korábbitól eltérő szabályrendszer mellett):
|
72/E. § (1) Ha az önkormányzat rendeletben lehetővé teszi, a tulajdonos – e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana (a továbbiakban: zártkerti ingatlan) művelési ágának űvelés alól kivett területként történő bejegyzését. |
Kép forrása: Jámbor Attila
A 2025. évi LXVII. törvény 211. §-ához fűzött végső előterjesztői indokolásában erről ez olvasható:
„A módosítás célja, hogy elősegítse a zártkerti ingatlanok tényleges funkciójához igazodó szabályozási környezet kialakítását azáltal, hogy lehetővé teszi azok egyszerűsített módon történő kivonását a mezőgazdasági művelés alól. A jelenlegi szabályozás a zártkerti ingatlanokat – függetlenül attól, hogy azok sok esetben ténylegesen már nem mezőgazdasági célú használatban vannak – szigorú forgalmi és használati korlátozások alá vonja, amely a tulajdonosok joggyakorlását elnehezíti. A módosítás ezért lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy rendeletben tegyék lehetővé a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonását. A rendelkezés új alcímmel egészíti ki az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt, amely kifejezetten a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának eljárására vonatkozik. A szabályozás lehetővé teszi, hogy a tulajdonos kérhesse a zártkerti ingatlanának „művelésből kivett” jogi jellel való bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. Rögzítésre kerül továbbá, hogy ez a zártkerti ingatlan egy részére is kérhető, ebben az esetben viszont kötelező annak megosztása. Ez biztosítja a pontos ingatlan-nyilvántartási megfeleltetést.”
A normaszöveget és az indokolást összevetve látható, hogy a célok:
a) egyrészt az ingatlan-nyilvántartás közhitelének és a termőföld-statisztika valóságtartalmának növelése (ami ténylegesen nincs művelve, azt ne tartsák nyilván az állami szervek úgy, mint meghatározott művelési ágú termőföldterületeket),
b) másrészt a „szigorú forgalmi és használati korlátozások” alóli mentesítés.
A „használat” fogalomba esetlegesen beleérthető a tartós ott-tartózkodás, üdülési és/vagy lakhatási cél elérése is, azonban sem az Inytv. hatályos normaszövege, sem az idézett indokolás erre kifejezett utalást nem tesz.
A kormányrendeleti szintű szabályozás: az Inytv. Vhr. 2025. október 31-i kiegészítése
2025. június 26-a óta a legtöbb önkormányzat még nem alkotott e tárgyban rendeletet, elképzelhető, hogy az Inytv.-normaszövegben szereplő „az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint” fordulat okán további központi jogszabályra is várnak.
Bár az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet (Inytv Vhr) 2025. június 26. óta két ízben is módosult, sem a 2025. június 29-i több részletre, sem a 2025. július 1-jei egy szakaszra korlátozódó módosítások nem érintették a zártkertek művelés alóli kivonásának témakörét.
A Kormány honlapjára, társadalmi egyeztetésre kitett normaszöveg-tervezete ITT olvasható (a salátarendelet tartami összefoglalója és indokolása a kormany.hu oldalon ITT érhető el). A tervezet elkészítésére is tekintettel várható volt, hogy az Inytv Vhr-módosítás 2025 őszén már hatályba is fog lépni.
A Kormány négy másik rendeletének módosításával együtt hirdette ki az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet (Inytv. Vhr.) módosítását a családok támogatásával kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 332/2025. (X. 30.) Korm. rendelettel.
A salátarendeletnek az Inytv. Vhr.-t módosító rendelkezései a kihirdetés másnapján, azaz 2025. október 31-én léptek hatályba
A zártkertek művelésből történő egyszerűsített eljárásrendű kivonásának kormányrendeleti szintű szabályai a következők:
|
Inytv. Vhr. 15. § (3) A művelés alól kivett területek megnevezését – a (3a)–(10) bekezdésben foglalt eltéréssel – az ingatlannyilvántartásért felelős miniszter által a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján közzétett lista tartalmazza. |
Milyen különböző esetei lehetnek a zártkertek művelés alóli kivonásának?
Véleményünk szerint a kihirdetett szabályozás egyértelműen rendezi az egyes, jelenleg még művelési ággal bejegyzett volt zárkerti ingatlanok egyszerűsített eljárásrendű művelés alóli kivonásának különböző eseteit:
a) ha a tulajdonos nem a teljes ingatlanát akarja kivonni a művelés alól, akkor az Inytv. 2025. június 26-tól hatályos rendelkezése szerint előbb meg kell azt osztatnia, és a kérelmében meg kell jelölnie, hogy a megosztás során kialakuló ingatlanok közül melyik ingatlan kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba az Inytv. Vhr. 15. § új (3a) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott megnevezéssel nyilvántartásba vételre;
b) ha nem áll jelenleg épület a telken, az új megnevezés a „zárkerti művelés alól kivett terület” lesz;
c) ha áll jelenleg (a példa kedvéért: gazdasági) épület a telken, az új megnevezés a „zárkerti művelés alól kivett terület, gazdasági épület” lesz;
d) a c) pontban foglalt esetnek ugyanakkor előfeltétele, hogy a meglévő épület fel is legyen már tüntetve az ingatlan-nyilvántartás térképi adatállományában az egyszerűsített eljárásrendű művelés alóli kivonás kérelmezésekor (amennyiben elmaradt az épületfeltüntetés, azt az adatváltoztatásra irányuló eljárást megelőzően pótolni kell);
e) amennyiben az elmaradt épületfeltüntetésnek az előfeltétele valamely más hatóság engedélyének, tudomásulvételének vagy hatósági bizonyítványának a megszerzése, úgy ez iránt a tulajdonosnak szintén megelőzően intézkednie szükséges (a „más hatóság” alatt elsősorban az általános építésügyi hatóság értendő, de egyes zártkerti ingatlanoknál releváns lehet pl. a települési önkormányzatnak a rendeltetésváltoztatást jóváhagyó településképi bejelentés-tudomásulvétele is);
f) végül a jövőre nézve úgy rendelkezik az Inytv. Vhr. új 17/A. § (6) bekezdése, hogy ha a már zártkerti művelés alól kivett és így nyilvántartásba vett ingatlanra épület feltüntetése iránti kérelem kerül benyújtásra, akkor a kérelem tartalmára és a kérelemhez csatolandó okiratokra az épület feltüntetésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
Az Inytv. Vhr. 2025. október 31-én hatályba lépett kiegészítését követően már - a helyi rendeletek megalkotása esetén - megindítható a zártkerti ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adatainak változására irányuló eljárás!
A helyi zártkerti rendelet nem növeli meg az ingatlan beépíthetőségét!
Az országos kereteken belül a települési önkormányzatoknak lehetőség van arra, hogy rendeletben lehetővé tegyék a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonását. Látható, hogy a képviselő-testületnek az Inytv. semmilyen korlátozást, mérlegelési szempontot nem állapított meg, az önkormányzatok a helyi viszonyokra és adottságokra tekintettel hozhatják meg ezt a döntést. Arra sincsen országos előírás, hogy a megalkotásra kerülő helyi önkormányzati rendelet csak a zártkerti területek művelés alóli kivonásának témaköréről szólhat. A képviselő-testület döntése elhelyezhető akár a HÉSZ-ben, vagy valamely más, akár „önkormányzati salátarendeletben” is.
A megalkotásra kerülő helyi rendelet nem jelenti azonban a telek beépítésre nem szánt övezetről beépítésre szánt övezetre – pl. lakó vagy üdülő övezetre – történő módosítását (amely alapvetően a belterületbe vonás feltétele is lenne). Az adott település érintett ingatlana változatlanul marad zártkert, és a művelés alól kivett ingatlan nem válik belterületté.
A helyi rendelettel történő művelés alól történő kivonás nem módosítja a telekre vonatkozó építésügyi előírásokat sem, azaz az adott ingatlan beépítési szabályai változatlanok maradnak.
Ahol a települések megalkotják a rendeletüket ott ez lényegében annak az „elfogadása” is, hogy a zártkerti ingatlanok tényleges használata és a nyilvántartás között jelentős ellentmondás van. Léteznek olyan zártkerti övezetek, ahol már több az egyébként nem megengedett lakhatási célú ingatlan, mint a gazdálkodási célú használat.
A zártkerti ingatlan beépítésre szánt övezetbe csak szigorú törvényi rendelkezések teljesítése mellett kerülhet
A beépítésre szánt övezetbe, illetve a belterületbe vonás ugyanis csak a helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosításával (vagy új HÉSZ készítésével) történhet meg.
A beépítésre szánt övezetbe sorolásra azonban csak a - 2023. december 30-i, majd 2024. október 1-jei hatállyal is - szigorodott központi jogszabályi keretek között kerülhet sor. A 2023. december 30-i dátum a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvénybe (OTrT.) épített szigorító rendelkezéseket jelenti (lásd a „Mikor lépett, lép hatályba a magyar építészetről szóló törvény? 4. rész - OTrT. és BATrT. módosítások” című tájékoztatónkban az „Az új beépítésre szánt területek kijelölésének szigorítása” című alcímet).
Kép forrása: Jámbor Attila
A magyar építészetről szóló C. törvényben (Méptv.) – az alapelvek közé – 2024. október 1-jei hatállyal további szigorító rendelkezések kerültek be:
|
8. § [Új beépítésre szánt területekre vonatkozó követelmények] |
Sajnos, a 2025. június 26-i Inytv.-módosításról tudósító sajtó gyakran összemossa a művelési ág törléséből kétségtelenül származó előnyöket a tévesen feltételezett azonnali építésjogi előnyökkel.
A beépíthetőség minimális előfeltétele még az állami főépítészi egyetértéshez kötött HÉSZ-módosítás (a lakó rendeltetést illetően). Amennyiben viszont új beépítésre szánt területbe (ezáltal belterületbe) is át akarja sorolni a település az adott zártkerti telektömbö(ke)t, annak az előbb írt országos érvényű, törvényi szigorítások igen komoly gátját jelentik. A legtöbb esetben országos főépítészi jóváhagyás is kell, de objektív, azaz abszolút akadályok is léteznek: pl. nincs rendelkezésre álló szabad földterület a zöldterületi kompenzációra a településen és/vagy nem lenne megtartható a biológiai aktivitás-érték szintje.
Miért előnyös a zártkerti helyi rendelet az ingatlantulajdonosoknak?
Felmerülhet, hogy ha nem jelent automatikusan beépíthetőséget, vagy a korábbinál nagyobb beépíthetőséget a zártkerti helyi rendelet, akkor miért is előnyös ez a zártkerti ingatlanok tulajdonosainak?
Az Inytv. 2025. évi kiegészítése mellett a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tftv.) kiegészítése is megtörtént egy rövid, de annál lényegesebb) rendelkezéssel [2007. évi CXXIX. tv. 9. § (1a) bek.]:
|
9. § (1a) E törvény alkalmazásában nem tekinthető más célú hasznosításnak zártkerti ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 40/E. alcíme szerinti eljárásban történő művelés alóli kivonása. |
A Tftv. szintén 2025. június 26-ától hatályos új rendelkezése eljárási és anyagi előnnyel jár a tulajdonosok számára: a zártkert tulajdonosoknak a termőföld végleges más célra történő igénybevételének engedélyezési eljárását nem kell lefolytatniuk, és nem kell földvédelmi járulékot sem fizetniük.
Az is jelentős előny, hogy a művelés alól kivont zártkertek tekintetében az elővásárlásra jogosultak hirdetményi tájékoztatási kötelezettsége is megszűnik.
Felhívjuk arra is a figyelmet, hogy az Inytv. 72/E. § (2) bekezdésének azon fordulata, hogy „Ez esetben a zártkerti ingatlant meg kell osztani”, az ténylegesen telekalakítást jelent. Gyakran ezek a zártkertek nem érik el a HÉSZ-ben foglalt minimális telekméret kétszeresét, azaz a megosztás után a visszamaradó területek ezt a feltételt nem fogják kielégíteni. A zártkerti terület egy részének művelésben tartása azért lehet indokolt, mert a tulajdonos így őrizheti meg, hogy a telek egy részén mezőgazdasági tevékenységet tudjon folytatni.
Az első példák a helyi rendeletekre
Ha az önkormányzati rendelet a címében is utal a zártkerti telkekkel kapcsolatos rendelkezésre, azt könnyebb megtalálni a Nemzeti Jogszabálytár Önkormányzati Rendelettárában.
Egyik első példaként Bóly Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VII. 31.) önkormányzati rendeletét említjük a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásáról:
„Az önkormányzat lehetővé teszi a tulajdonos részére az 1. §-ban meghatározott az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzésének kérelmezését az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 72/E. § rendelkezési szerint.”
De szó szerint így fogalmaz Sajóvelezd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete és Kastélyosdombó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete is. Tartalmilag azonos Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VII. 18.) önkormányzati rendelete a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásáról, és a 2025. szeptember 1-jén hatályba lépő Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásáról is.
Ezeken túl, a cikk első verziójának megírásakor (2025. augusztus 29. napján) Borgáta, Kemeneskápolna, Galambok és Tormafölde települések zártkerti fekvésű földrészletein is kérhető már az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzése.
Már megyei jogú városban és fővárosi kerületben is találhatunk zártkerti rendeletet
Jelen cikk 2025. október 20-i frissítésekor már 15 vármegyében fogadtak el a kivonást lehetővé tevő helyi rendeletet (összesen 71 esetben; a vármegyénkénti 1-1 önkormányzattól a zalai 15, illetve a baranyai18 önkormányzatig mutatkozik ebben szóródás). A legnagyobb vidéki település közülük Győr Megyei Jogú Város (a vonatkozó rendelete ITT olvasható). A győri jogszabály - a legtöbb önkormányzathoz hasonlóan - a közigazgatási területe valamennyi zártkerti ingatlanára megadta a kivonási engedélyt.
Az egyetlen, e tárgyban eddig rendeletet alkotott fővárosi kerület, Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata területileg differenciált: rendeletében konkrét területi körülhatárolás szerint biztosította zártkertjei kivonhatóságát - azonban a körülhatárolt terület legjobb tudomásunk szerint lefedi az összes csepeli zártkertet. A képviselő-testületi ülés tájékoztatója szerint a képviselők többsége támogatta a rendeletet, amelytől azt várják, hogy már rövid távon növelheti a csepeli zártkerti ingatlanok értékét, főként Háros településrész területén.
2025. október 31-én az njt.hu önkormányzati rendeletkeresőjének találatai szerint már 87 települési és 1 fővárosi kerületi önkormányzat hozta meg a zártkerti ingatlanok kivonhatósága érdekében a szükséges rendeletét.
Mi a teendője annak, aki ki szeretné vonatni zártkerti ingatlanát a művelés alól?
Az érintett tulajdonos dönthet úgy is, hogy nem él a helyi rendelet adta lehetőséggel, és változatlanul műveli a zártkertjét. Ebben az esetben nincs teendője, és a tulajdoni lap adatai sem fognak változni, akkor sem, ha az önkormányzat megalkotta a zártkerti rendeletét.
A zártkerti ingatlantulajdonosoknak érdemes az njt.hu oldalon, vagy a település honlapján megnézni, hogy megszületett-e már a zártkerti rendelet. Ha egyik portálon sem hoz eredményt a keresés, akkor a helyi főépítésznél, jegyzőnél vagy a polgármesterénél lehet érdeklődni, hogy tudnak-e az Inytv. 2025. június 26-i módosításából fakadó jogalkotási lehetőségükről, készítenek-e elő helyi rendeletet a zártkertek művelésből való kivonásának lehetővé tétele céljából (vagy már esetleg meg is alkották a vonatkozó rendeletüket)?
Ha elutasító fogadtatást tapasztalnának az érdeklődők, akkor a település más zártkerti besorolású telkei tulajdonosaival való összefogás, az önkormányzat felé petíció indítása lehet az első lépés. Itt is hangsúlyozzuk, hogy a belterületbe vonás, a lakó- vagy üdülőövezeti átsorolás már más kérdés: ezen módosítások megvalósíthatóságát nagymértékben csökkentették az OTrT. és a Méptv. által - korábbiakban már részletezett - törvényi szigorítások.
Kép forrása: Jámbor Attila
Azon településeken, ahol a zártkerti rendelet már hatályba lépett, és a tulajdonos ingatlana szerepel is a jogszabályban, ott a tulajdonosnak az Inytv. 72/E. § (1) bekezdése szerinti kérelemre induló adatváltozás bejegyzése iránti eljárást kell indítania a földhivatalnál. Az adatváltozás tehát nem automatikus, a helyi rendelet csak a földvédelmi járulék nélküli művelés alól való kivonás lehetőségét teremti meg.
A törvényi szabályozás és az önkormányzati rendelet megalkotását követően egészen az Inytv Vhr módosításáig nem volt érdemes benyújtani az adatváltozás iránti kérelmeket, mert ezeket a földhivatal valószínűleg - az eljárási szabályok hiányában - visszautasította.
Az Inytv. 72/E. § (1) bekezdése szerinti kérelemre induló adatváltozás bejegyzése iránti eljárás részleteit az Inytv Vhr kiegészítése már tartalmazza, ezért az érintett tulajdonosok 2025. október 31-e óta már megindíthatják a földhivatali eljárást ahhoz, hogy a zártkertjük ne minősüljön termőföldnek.
A szabályozás esetleges változásairól, illetve a kialakuló hatósági gyakorlatról haladéktalanul tájékoztatást fogunk adni. Javasoljuk, hogy IDE kattintva iratkozzanak fel az Építésijog.hu Változásértesítő szolgáltatására.
A zártkerti ingatlanok beépíthetőségének feltételeit több előadás is fogja érinteni az alábbi konferencián és webináriumon (az előadásokat december 5-ig lehet megtekinteni, és eddig megszerezhetők a MÉK pontok is):
_________________________________________________________________________________
Lakásfejlesztési célú beruházások,
mezőgazdasági területen folytatott építkezések, valamint
ipari rendeltetésű épületek létesítése, átalakítása
során alkalmazandó speciális
építési jogi és közbeszerzési előírások
_________________________________________________________________________________
Kifejezetten a fenti beruházások előkészítésére, tervezésére vonatkozó követelmények egy napon - de két hétig megtekinthető módon (konferencia.epitesijog.hu - részletekért kattintson a képre).
