Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A köztársasági elnök nem írta alá az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavalat esetében 2023. június 13. napjától már csak a zárószavazásra vártunk. A zárószavazásra 2023. júliusi rendkívüli ülésszakon, július 4-én sor került. Az Országgyűlés elnöke 2023. július 8-án aláírta és megküldte a köztársasági elnöknek a törvényt, azonban Novák Katalin – az előzetes várakozásokkal ellentétben – nem írta alá azt alá, hanem 2023. július 12-én megküldte az Alkotmánybíróságnak. Az alkotmányossági vétó nem a teljes törvénnyel szemben, annak csak egy kis részével kapcsolatosan indult, azonban ez mégis a teljes Beruházási törvény kihirdetését akadályozza. Szinte biztos, hogy a törvény – az Országgyűlés döntésével ellentétesen – 2023. augusztus 1-jén nem fog hatályba lépni.

A köztársasági elnök választási lehetőségei: aláírás, visszaküldés vagy Alkotmánybíróság

A törvényalkotási folyamatban az utolsó előtti lépés a köztársasági elnök aláírása, mivel ezt követően már csak a Magyar Közlönyben való megjelenés van hátra. Ha a köztársasági elnök nem ért egyet az Országgyűlés által már elfogadott és az Országgyűlés elnöke által már aláírt törvénnyel, akkor
a) visszaküldheti az Országgyűlésnek megfontolásra a törvényt, vagy
b) az Alkotmánybíróságnál ún. előzetes normakontrollt kérhet.

Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, akkor – az alkotmányossági vétó helyett) a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a visszaküldés után köteles a törvényt újra megtárgyalni, és elfogadásáról ismét határozni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Országgyűlés biztosan meg is változtatja a törvényt, de figyelembe veszik a köztársasági elnök kifogásait [Alaptörvény 6. cikk (5) bek.].

Az Alkotmánybíróság hatásköre, hogy az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényeket. Előzetes normakontrollt az Országgyűlés kezdeményezhet a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Ha az Országgyűlés nem kér előzetes normakontrollt – és jelen esetben erre nem került sor –, akkor még a köztársasági elnöknek is van lehetősége arra, hogy ha a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja, akkor aláírás helyett a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldje az Alkotmánybíróságnak (alkotmányossági vétó) [Alaptörvény 6. cikk (2)-(4) bek. és 24. cikk (2) bek. a) pont].
 

A Beruházási törvény kapcsán Novák Katalin az alkotmányossági vétó eszközével élt

             
A státusztörvény sajtóban való megjelenése háttérbe szorította az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény jogalkotási folyamatát. A státusztörvény tárgyalását folyamatos tüntetések is kísérték, azonban a köztársasági elnök ennél a pedagógusokat érintő jogszabálynál nem tapasztalt az Alaptörvénnyel ellentétes rendelkezést (a T/4255 irományszámú törvényjavaslat a Magyar Közlönyben már kihirdetésre is került: a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény – az indokolás ide kattintva érhető el).

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény két munkanap vizsgálatot követően azonban fennakadt a köztársasági elnök „szűrőjén”. Ez azért is meglepő, mert az Országgyűlés rendkívüli ülésszak keretében fogadta el a javaslatot, és Kövér László még szombaton is dolgozott a törvénnyel (2023.07.08. napján írta alá). Ezek a körülmények arra utalnak, hogy a jogalkotónak fontos lenne a jogszabály mielőbbi elfogadása.

A köztársasági elnöknek megküldött törvényszöveg ide kattintva érhető el: T/3677/15. irományszámú törvény
 

A köztársasági elnöknek lényegében csak technikai jellegű kifogása van

A köztársasági elnök az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény (T/3677. számú törvényjavaslat)
a) 4. § (3) bekezdés,
b) 59. § (2) bekezdés a) pontja, és
c) 16. § (1) bekezdésében a „vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet" szövegrésze
Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.

A Beruházási törvény 4. § (3) bekezdése:
Az állami beruházásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében a (2) bekezdésben meghatározott szempontok fennállása esetén az adott állami építési beruházás esetében e törvény egyes rendelkezéseitől eltérhet azzal, hogy az eltérés nem lehet olyan terjedelmű, amely csorbítja a Kormány (2) bekezdés szerinti jogosultságát, valamint nem járhat az l. és 2. §-ban foglalt rendelkezések sérelmével.

A Beruházási törvény 59. § (2) bekezdés a) pontja:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg]
a) az állami építési beruházások esetében e törvény egyes rendelkezéseitől való eltérés egyes eseteit és az eltéréssel érintett rendelkezéseket,

A Beruházási törvény 16. § (1) bekezdése:
Az állami építési beruházás építtetője e törvény vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában a minisztérium.

Az indítvány szerint a törvényi felhatalmazások valamely törvényben szabályozott tárgykör részletszabályainak, végrehajtási szabályainak megalkotására vonatkozhatnak, nem a törvény szabályaitól való parttalan eltérésre. Az indítvány indokolásának lényegét az alábbi bekezdés foglalja össze: „Törvénynél alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való eltérés lehetősége kiüresítheti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, illetve a sarkalatos törvények módosítására, a felhatalmazó rendelkezések meghatározottságára és a korlátlan mérlegelés kizártságára vonatkozó alkotmányos követelményeket, mindez pedig végső soron a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság sérelmét okozza”.

Vagyis nem önmagában a Beruházási törvény egy vagy több konkrét rendelkezésére terjed ki az alkotmányossági vétó, hanem Novák Katalin pusztán egyes miniszteri rendeletben történő szabályozás kereteit hiányolta. Ebből a szempontból a kifogás akár technikainak is nevezhető.

A köztársasági elnök 2023. július 12. napján kelt indítványa IDE kattintva olvasható el.
 

Az alkotmányossági vétó megakadályozza a jogszabály hatályba lépését

Egyelőre az a biztos, hogy az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény Magyar Közlönyben való kihirdetésére egyelőre nem kerül sor, így szinte biztos, hogy 2023. augusztus 1-jén nem fog hatályba lépni az új jogszabály. Az Alkotmánybíróságnak az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kell határoznia [Alaptörvény 6. cikk (6) bek.]. Az AB ügyintézése azért is húzódhat, mivel Az Alkotmánybíróság 2023. július 17-től augusztus 25-ig ítélkezési szünetet tart. Ugyan az ítélkezési szünet hivatalosan az ügyintézést nem érintheti, azonban, ha a taláros testület tagja szabadságon vannak, akkor valószínűleg tartani fogják magukat a maximum 30 napos határidőhöz. Erre tekintettel valamikor augusztus 10-e környékén várható az Alkotmánybíróság döntése.

Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja. Könnyen belátható, hogy ebben az esetben sem lehetséges a 2023. augusztus 1-jei hatálybalépés.

Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését [Alaptörvény 6. cikk (7) bek.]. Ha az AB döntése 2023. júliusa után születne meg, akkor még azzal a problémával is szembe kellene néznie az Országgyűlésnek, hogy a törvényben előírt hatályba léptető rendelkezések alapján már nem lehet megállapítani a jogszabály hatályát. Egyes jogszabályok a kihirdetéstől számított meghatározott időn belül lépnek hatályba, azonban a Beruházási törvény 60. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: „Ez a törvény 2023. augusztus 1-jén lép hatályba”.

 

Lázár János a Facebook-on reagált a hírre

Lázár János miniszter, a törvény előterjesztője a Facebook-oldalán reagált Novák Katalin döntésére. A Facebook posztban Lázár János az alábbiakat írta:
 

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény(javaslat)ról szóló ÖSSZEFOGLALÓ CIKKÜNKET IDE KATTINTVA érheti el.
 

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény az Építésijog.hu következő konferenciájának egyik fő témája (MÉK 2 pont, MÜK 9 kreditpont)

TOVÁBBI RÉSZLETEK, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK >>

A képre kattintva megnézheti a konferencia beharangozó videóját (MÉK 2 pont, MÜK 9 kreditpont)

A részletes programban minden előadáshoz külön is talál kedvcsináló videókat, amelyekben az előadók mondják el, hogy miről lesz szó az előadásukban >>