Előfizetés
Műemlékvédelmi bírság
Közzétéve: 2026.09.21. 22:45 | Utolsó frissítés: 2026.09.21. 22:45
Mire alkalmazható a műemlékvédelmi bírság?
A műemlékvédelmi bírságról szóló kormányrendeletet csak a nemzeti emléknek minősülő műemlékekkel kapcsolatos műemlékvédelmi bírság megállapítására és megfizetésére kell alkalmazni, de ide tartoznak a műemléki területek is [421/2024. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (1) és (4) bek.].
Az építésügyi bírság mellett is kiszabható
A bírság megfizetése nem mentesít a bírsággal sújtott tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetve a műemlék megóvása érdekében a megfelelő intézkedés megtételére, a védettségi állapot vagy környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése, továbbá a más hatóság által megállapított kötelezettségek teljesítése (így pl. az építésügyi hatóság által kiszabható építésügyi bírság megfizetése) alól [421/2024. (XII. 23.) Korm. rend. 3. §].
Milyen tevékenységek miatt szabható ki műemlékvédelmi bírság?
Az építésügyi bírság jellemző összegeinél akár nagyságrendileg is jelentősebb műemlékvédelmi bírság az alábbi esetekben szabható ki, arányosan:
a) veszélyeztetés: olyan tevékenység végzése vagy állapot fenntartása, amely nem eredményezi a műemléki érték fizikai sérülését, de annak folytatása, fenntartása a műemléki érték károsodásával járna;
b) megrongálás, rongálódás: a műemlékben bekövetkezett olyan fizikai károsodás, amely esetén a vizsgált érték műemléki értéke restaurátori vagy szakipari módszerekkel helyreállítható;
c) részleges megsemmisítés, megsemmisülés: a műemlékben bekövetkezett olyan fizikai károsodás, amely esetén a vizsgált érték a műemléki értékét részben elvesztette;
d) teljes megsemmisítés, megsemmisülés: a műemlékben bekövetkezett olyan fizikai károsodás, amely esetén a vizsgált érték a műemléki értékét teljesen elvesztette vagy eltűnt
[421/2024. (XII. 23.) Korm. rend. 4. § 7-10 pont].
Milyen szempontok alapján számítható ki a bírság?
Fentiek mellett az igencsak bonyolult bírság-számításban a műemlék kora, a veszélyeztetéssel vagy beavatkozással érintett (különböző műemléki értéket képviselő) elemei, a műemlék I.-es vagy II.-es bírságkategóriája és naturális mutatók (m2, fm, db, a védett fa faja, állapota és törzskörmérete) is szerepet játszik.
A jogalkotó az infláció-követést úgy oldotta meg, hogy a vetítési alap a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az eljárás megindulásának évét két évvel megelőző évre vonatkozó országos, új lakások átlagos négyzetméterára [421/2024. (XII. 23.) Korm. rend. 8. § (2) bek.].
