04.1. A korábbi Alkotmány (1949. évi XX. tv.)

A 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezett alkotmányunk, a Magyar Köztársaság Alkotmánya egy törvény volt, amelyet még 1949-ben fogadtak el, de számtalanszor módosítottak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mit tartalmazott hazánk korábbi elsőszámú törvénye.

Az Alkotmány fogalma

Az alkotmány: olyan különleges törvény, amely alapvetően meghatározza egy ország állami berendezkedését, részletesen szabályozza az államszervezet felépítését, annak működési rendjét, és biztosítja az állampolgárok jogait. 
 
A Magyar Köztársaság Alkotmánya az 1949. évi XX. törvény volt, amelyet 1949. augusztus 20. napján hirdettek ki. Az ún. sztálini alkotmány szövege innen letölthető. 
 
Az Alkotmány szövege a rendszerváltás eredményeképpen, az 1989. évi módosítások során lényegesen megváltozott. 1989. évet követően az Alkotmány csak néhány esetben változott vagy egészült ki. 
 
Az egyik módosítást például a 2006. évi LIV. törvény tartalmazta, amely lehetővé tette, hogy a minisztériumok, miniszterek vagy közigazgatási szervek megjelölésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket a jelenlévő országgyűlési képviselők egyszerű többsége fogadhassa el. Erre azért volt szükség, mert vannak olyan törvények, amelyek módosítása minősített többséget igényelne, és így a kormányzati szerkezet kialakítása a kormánytöbbség kizárólagos felelőssége lett. 1 
 
Az Alkotmányt Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései 31. cikk (3) bekezdés a) pontja helyezte hatályon kívül 2012. január 1. napjával.
 

Az Alkotmány felépítése

Az Alkotmány 2011. december 31-ig hatályos szövege innen letölthető. 
 
Az Alkotmány felépítése az alábbi volt: 
 
a) Az államforma meghatározása, a tulajdonra és gazdaságra vonatkozó szabályok (I. fejezet) 
 
- Magyarország államformája köztársaság, független, demokratikus jogállam. 
- a jogbiztonság (jogállamiság) alapelve: az állami szervek a jog által meghatározott keretek között, és az állampolgárok számára is megismerhető és kiszámítható módon működjenek, valamint a jogszabályok egyértelműek és világosak legyenek. 
- a Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja. 
- az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak elismerése, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 
- tulajdonhoz való jog: az állampolgárok tulajdonukkal szabadon rendelkezhetnek, tulajdont kisajátítani, a tulajdon gyakorlását korlátozni csak kivételesen és csak közérdekből, a törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. 
- a piacgazdaság deklarálása, a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúsága és egyenlő védelme, a vállalkozás joga, és a gazdasági verseny szabadsága 
- a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik 
- egészséges környezethez való jog. 
 
b) Az államszervezet intézményei (II-XI.fejezet)

Az Alkotmány rögzíti az államszervezet alábbi kiemelt intézményeire vonatkozó alapvető rendelkezéseket: 
- az Országgyűlés 
- a köztársasági elnök 
- az Alkotmánybíróság 
- az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 
- az Állami Számvevőszék 
- a Magyar Nemzeti Bank 
- a kormány 
- a fegyveres erők és a rendőrség 
- a helyi önkormányzatok 
- a bírói szervezet 
- az ügyészség 
 
c) Alapvető jogok és kötelességek (XII.fejezet)
 
Az alapvető jogok és kötelezettségek közül többet az általános rendelkezések (I. fejezet) tartalmaz (lásd: Alkotmányos jogok és kötelezettségek). 
 
d) A választások alapelvei (XIII. fejezet)

Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. 
A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei közgyűlés elnökévé magyar állampolgár választható. 
A választási eljárási szabályokat törvényben kell rögzíteni, amelyek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges [1949. évi XX. tv. 71. §]. 
 
e) A főváros és a nemzeti jelképek (XVI. fejezet)

Ez a fejezet határozza meg: 
- hazánk fővárosát 
- a himnuszt, 
- a nemzeti lobogót, 
- a címert.
 

Az Alkotmány módosításának feltételei

 
Valamennyi országgyűlési képviselő - vagyis nem a jelenlévők - kétharmadának szavazatára volt szükség az Alkotmány megváltoztatásához (1949. évi XX. tv. 24. § (3) bek.). 
 
Módosításra példa a 2007. évi LXXXVIII. törvény, amely 2008. január 1-jétől hatályosan teremtette meg a Rendőrség és a Határőrség integrációjának alkotmányi alapjait. A Határőrség megszüntetésével az államhatár rendjének fenntartásával kapcsolatos állami feladatokat a Rendőrség látja el.