04.1. A korábbi Alkotmány (1949. évi XX. tv.)

Szerző: Építésijog.hu

Közzétéve: 2008.08.09. 01:55 | Utolsó frissítés: 2024.08.26. 15:43

Olvasási idő: 4 perc
Magyar Köztársaság Alkotmánya1949. évi XX. törvénysztálini alkotmányAlaptörvénySegítség a mindennapokban

A 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezett alkotmányunk, a Magyar Köztársaság Alkotmánya egy törvény volt, amelyet még 1949-ben fogadtak el, de számtalanszor módosítottak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mit tartalmazott hazánk korábbi elsőszámú törvénye.


Az Alkotmány fogalma


Az alkotmány: olyan különleges törvény, amely alapvetően meghatározza egy ország állami berendezkedését, részletesen szabályozza az államszervezet felépítését, annak működési rendjét, és biztosítja az állampolgárok jogait. 
 
A Magyar Köztársaság Alkotmánya az 1949. évi XX. törvény volt, amelyet 1949. augusztus 20. napján hirdettek ki. Az ún. sztálini alkotmány szövege innen letölthető. 
 
Az Alkotmány szövege a rendszerváltás eredményeképpen, az 1989. évi módosítások során lényegesen megváltozott. 1989. évet követően az Alkotmány csak néhány esetben változott vagy egészült ki. 
 
Az egyik módosítást például a 2006. évi LIV. törvény tartalmazta, amely lehetővé tette, hogy a minisztériumok, miniszterek vagy közigazgatási szervek megjelölésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket a jelenlévő országgyűlési képviselők egyszerű többsége fogadhassa el. Erre azért volt szükség, mert vannak olyan törvények, amelyek módosítása minősített többséget igényelne, és így a kormányzati szerkezet kialakítása a kormánytöbbség kizárólagos felelőssége lett. 1 
 
Az Alkotmányt Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései 31. cikk (3) bekezdés a) pontja helyezte hatályon kívül 2012. január 1. napjával.
 

Az Alkotmány felépítése


Az Alkotmány 2011. december 31-ig hatályos szövege innen letölthető
 
Az Alkotmány felépítése az alábbi volt: 
 
a) Az államforma meghatározása, a tulajdonra és gazdaságra vonatkozó szabályok (I. fejezet) 
 
- Magyarország államformája köztársaság, független, demokratikus jogállam. 
- a jogbiztonság (jogállamiság) alapelve: az állami szervek a jog által meghatározott keretek között, és az állampolgárok számára is megismerhető és kiszámítható módon működjenek, valamint a jogszabályok egyértelműek és világosak legyenek. 
- a Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja. 
- az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak elismerése, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 
- tulajdonhoz való jog: az állampolgárok tulajdonukkal szabadon rendelkezhetnek, tulajdont kisajátítani, a tulajdon gyakorlását korlátozni csak kivételesen és csak közérdekből, a törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. 
- a piacgazdaság deklarálása, a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúsága és egyenlő védelme, a vállalkozás joga, és a gazdasági verseny szabadsága 
- a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik 
- egészséges környezethez való jog. 
 
b) Az államszervezet intézményei (II-XI.fejezet)

Az Alkotmány rögzíti az államszervezet alábbi kiemelt intézményeire vonatkozó alapvető rendelkezéseket: 
- az Országgyűlés 
- a köztársasági elnök 
- az Alkotmánybíróság 
- az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 
- az Állami Számvevőszék 
- a Magyar Nemzeti Bank 
- a kormány 
- a fegyveres erők és a rendőrség 
- a helyi önkormányzatok 
- a bírói szervezet 
- az ügyészség 
 
c) Alapvető jogok és kötelességek (XII.fejezet)
 

Az alapvető jogok és kötelezettségek közül többet az általános rendelkezések (I. fejezet) tartalmaz (lásd: Alkotmányos jogok és kötelezettségek). 
 
d) A választások alapelvei (XIII. fejezet)

Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. 
A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei közgyűlés elnökévé magyar állampolgár választható. 
A választási eljárási szabályokat törvényben kell rögzíteni, amelyek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges [1949. évi XX. tv. 71. §]. 
 
e) A főváros és a nemzeti jelképek (XVI. fejezet)

Ez a fejezet határozza meg: 
- hazánk fővárosát 
- a himnuszt, 
- a nemzeti lobogót, 
- a címert.
 

Az Alkotmány módosításának feltételei

 
Valamennyi országgyűlési képviselő - vagyis nem a jelenlévők - kétharmadának szavazatára volt szükség az Alkotmány megváltoztatásához (1949. évi XX. tv. 24. § (3) bek.). 
 
Módosításra példa a 2007. évi LXXXVIII. törvény, amely 2008. január 1-jétől hatályosan teremtette meg a Rendőrség és a Határőrség integrációjának alkotmányi alapjait. A Határőrség megszüntetésével az államhatár rendjének fenntartásával kapcsolatos állami feladatokat a Rendőrség látja el.

Építésijog.hu 2025 - Minden, amit a TÉKA szabályairól tudni kell

Konferencia 2025. június 12-én, személyes és online részvételi lehetőséggel

A TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) 2025. január 1-én hatályba lépett rendelkezéseinek nagy részét ténylegesen 2025. július 1-től kell alkalmazni. Az Építésijog.hu konferenciája lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők átlássák, júliustól mit kell másképpen csinálniuk, mennyiben változnak meg a munkájuk keretei.
Helyszín: AVKF Budapesti Campus
Online részvétel: https://epitesijog.hu/tanfolyam/268
Időpont: 2025. június 12., 10.00 órától (regisztráció 9.30-tól). Az előadásokról készült videófelvételeket június 30-ig meg lehet tekinteni.

Hasznos segédanyagok 

National Fire Protection Regulation in Hungary

National Fire Protection Regulation in Hungary

A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat eddig nem volt megtalálható angol nyelven, egységesen összeállítva.

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Az Építésijog.hu szerzői által összeállított szerződésminta az építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapj...

Kivitelezési szerződésminta – felújításokhoz

Kivitelezési szerződésminta – felújításokhoz

Az Építésijog.hu által összeállított kivitelezési szerződésminta a lakóház-felújításokra, valamint a bővítésse...

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Az Építésijog.hu portálon elérhető szerződésminta hatályos jogszabályoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz...

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Az építési műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó megbízási szerződésmintát az Építésijog.hu portálról tölth...