EZT OLVASTA MÁR?
×

Az örökségvédelmi hatósági eljárás változásai. Létrejött a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsága

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013.12.20. 20:37

Közzétéve: 2013.12.20. 20:37

A muzeális intézmények működésének alapjait, illetve a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit, valamint a kulturális javak körének pontosabb meghatározását, új kategóriák bevezetését (nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény, közérdekű kulturális érték) célzó 2013. évi CCXVII. törvény érintette a régészeti szerződéseket és a műemlékek hasznosításának szabályait is. Az új törvény létrehozott egy, az Országgyűlés elnöke által vezetett testületet: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságát.


Magyar Közlöny:
2013. évi 208. szám
Érintett jogszabály:
2001. évi LXIV. törvény, 2001. évi LXXX. törvény
Módosította: 2013. évi CCXVII. törvény
Hatályos: 2013. december 14., 2014. január 12., 2014. március 15.

1. A régészeti leletek is védett javaknak minősülnek.
A művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincs fogalma

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 8. §-ának pontosítására azért került sor, hogy a Magyarország területén a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet a Kötv. (vagyis törvény) erejénél fogva, automatikusan kerüljön védelem alá. A 2014. január 12. előtti szövegben még csak annyi szerepel, hogy a régészeti leletek az állam tulajdonában állnak, védett javaknak az új jogszabály mondta ki ezeket [2001. évi LXIV. tv. 8. § (1) bek.; 2013. évi CCXVII. tv. 8. §].

A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény is kiegészült a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincs fogalmával. Művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsnek minősül a védett kulturális javak, valamint a régészeti leletek és a műemlékek műemléki értékkel rendelkező alkotórészei, tartozékai és berendezési tárgyai [2001. évi LXXX. tv. 2. § 7. pont; 2013. évi CCXVII. tv. 29. §].

A Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket 2014. január 12. napjától a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ látja el [2001. évi LXIV. tv. 64. § a) pont; 2013. évi CCXVII. tv. 20. §].

A Kötv. pontosítása egyértelművé tette, hogy nemcsak a védett, hanem minden a kulturális nem védett elemének veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása is tilos [2001. évi LXIV. tv. 4. § (1) bek.; 2013. évi CCXVII. tv. 28. § a) pont].

2. Az általános ügyintézési határidő alatt dönt az örökségvédelmi hatóság

A Kötv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályaitól eltérő rendelkezéseket tartalmaz az ügyintézési határidőre vonatkozóan. A jelenlegi ügyintézési határidő két hónap az előzetes nyilatkozat esetében, valamint azokban az eljárásokban, amikor a hatóság műemlékhez kapcsolódó örökségvédelmi hatósági jogkörében jár el. Az Országgyűlés álláspontja szerint nem indokolt a közigazgatási eljárás általános szabályaitól való eltérés az előzetes nyilatkozat, valamint a műemlékhez kapcsolódó örökségvédelmi hatósági jogkörben való eljárás esetében, ezért a Kötv. ezt szabályozó pontját 2014. január 12-étől hatályon kívül helyezte [2001. évi LXIV. tv. 75. § (3) bek. b) pont; 2013. évi CCXVII. tv. 28. § g) pont].

3. Az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanok jogállásának pontosítása

A Kötv. az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanok jogállása kapcsán hivatkozik még a 44. § (1) bekezdésének b) pontjára is azon kivételek között, amely eltérést jelent a műemlékekre vonatkozó szabályokhoz képest. Ez a rendelkezés azt írta elő, hogy a műemlék bármely jogcímen való átruházásához, megterheléséhez, továbbá a vagyonkezelő kijelöléséhez vagy megváltoztatásához, illetve bármely jogügylethez, amelynek következtében az állam vagy önkormányzat tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett a hatóság jóváhagyása szükséges, ha a műemlék az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján került önkormányzati tulajdonba, kivéve, ha a hatóság a társasházzá alakításhoz korábban hozzájárult. A 44. § (1) bekezdésének b) pontja – a 2012. évi CXCI. törvény 18. §-a alapján – hatályát vesztette, azonban az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseknél valamiért még mindig szerepel a hatályos szövegben.

A 2013. évi CCXVII. törvény törölte a Kötv. 44. § (1) bekezdés b) pontjára történt hivatkozást, ezzel az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseknél ezt a hibát javították [2001. évi LXIV. tv. 31. § (3) bek.; 2013. évi CCXVII. tv. 28. § c) pont].

4. A nemzeti erőforrás miniszter hozzájárulása kell egyes műemlékek hasznosításához is

A Kötv. jelenleg hatályos rendelkezése a kultúráért felelős miniszter (a nemzeti erőforrás miniszter) jóváhagyásához köti az állami tulajdonban álló műemlék bármely jogcímen való átruházását, megterhelését, továbbá a vagyonkezelő kijelölését vagy megváltoztatását, illetve bármely jogügyletet, amelynek következtében az állam tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett. A miniszteri jóváhagyáshoz kötött jogügyletek kiegészültek a műemlék hasznosítására irányuló bármely jogügylet, de csak azon műemlékek esetében, amelyeknek nincs vagyonkezelőjük (vagyis nem vagyonkezelési szerződés keretében kezelik) [2001. évi LXIV. tv. 44. § (1) bek.; 2013. évi CCXVII. tv. 9. §].

A kormány a Nemzeti Örökség Intézete létrehozásáról szóló 144/2013. (V. 14.) Korm. rendeletben felállította a Nemzeti Örökség Intézetét. A 2013. évi CCXVII. törvény a Nemzeti Örökség Intézete feladatkörére tekintettel módosította a kultúráért felelős miniszter Kötv-ben meghatározott egyes feladatait [2001. évi LXIV. tv. 61/D. § (1) bek.; 2013. évi CCXVII. tv. 17. §]. A Nemzeti Örökség Intézetét megalapító jogszabályról részletes tájékoztatót itt olvashat.

5. A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozzájárulása szükséges a kiemelt nemzeti emlékhely közvetlen közelében található minden építési tevékenységhez

5.1. A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság tagjai

Az Örökségvédelmi törvény 2011 novemberétől tartalmazza a történelmi emlékhely és a nemzeti emlékhely fogalmát. A kiemelt nemzeti emlékhely fogalma itt megismerhető. A kiemelt nemzeti emlékhely és annak környezete fenntartható használatának megóvása érdekében a Kötv.-be 2013. december 14-i hatállyal belekerült a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság létrehozása és a Bizottság által ellátandó feladatok. A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai
a) a Bizottság által delegált személy,
b) a kultúráért felelős miniszter által delegált személy,
c) az Országgyűlés kulturális ügyekkel foglalkozó bizottsága által delegált személy, valamint
d) a Házbizottság által jelölt személy [2001. évi LXIV. tv. 61/I. § (1)-(2) bek.].

5.2. Mihez szükséges a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulása?

Fontos tudni, hogy a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság – feltételek teljesítéséhez is köthető – előzetes hozzájárulása szükséges a kiemelt nemzeti emlékhely területén, valamint az annak részét képező közterülettel határos ingatlanon végzett építési, kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási tevékenységhez, továbbá minden más olyan tevékenységhez, amely a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozza. Arról majd elvitatkozhatnak a felek, hogy a tételes felsoroláson túlmenően mi tartozhat a kulturális érték megőrzését akadályozó kategóriába.

A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a hozzájárulását akkor tagadhatja meg, ha a kérelemben érintett tevékenység vagy az annak megvalósítása során létrejött épület, építmény megjelenését tekintve nem illeszkedik a kiemelt nemzeti emlékhely és annak környezete történelmi és műemléki megjelenéséhez, egységes arculatához, vagy sérti a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságát, vagy megakadályozza az országos megemlékezések méltó lebonyolítását [2001. évi LXIV. tv. 61/I. § (3)-(5) bek.].

5.3. A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulás nélkül nem adható ki engedély

A kiemelt nemzeti emlékhelyet érintő közigazgatási hatósági eljárás során a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyt csak a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulásával adhat ki. Vagyis például az építésügyi hatóság a Bizottság pozitív döntése nélkül akkor sem adhat építési engedélyt, ha egyébként a beruházás az országos és helyi építésügyi előírásoknak megfelel. A Bizottság elutasító döntése alapján született építési engedély iránti kérelem elutasítást nem érdemes megfellebbezni, azonban arra van lehetőség, hogy a bíróság – a tulajdonosi hozzájáruláshoz hasonlóan – ítéletével pótolja a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozzájárulását [2001. évi LXIV. tv. 61/I. § (6) bek.]. A kiemelt nemzeti emlékhelyen, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyhez tartozó közterületen bejelentéshez, nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység is csak a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulásával kezdhetők meg [2001. évi LXIV. tv. 61/I. § (7) bek.].

Ha a kérelmező a végezni kívánt építési, kereskedelmi, vendéglátói vagy szolgáltatási tevékenységet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül kezdte meg, akkor az ügy eldöntésére hatáskörrel rendelkező hatóság kereskedelmi, szolgáltatási, illetve építési hatósági jogkörében hozott határozatával a tevékenységet azonnali hatállyal köteles megtiltani, vagyis a hatáskörrel rendelkező hatóság nem mérlegelhet.
A hatóság a tiltását csak akkor helyezheti hatályon kívül, ha a tevékenységet gyakorolni kívánó a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságtól a hozzájárulást utólag beszerezte [2001. évi LXIV. tv. 61/J. § (6) bek.].

Az építési, kereskedelmi, vendéglátói vagy szolgáltatási tevékenységen kívüli esetekben a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a bíróságtól kérheti a jogsértés megállapítását és azt, hogy bíróság kötelezze a jogsértőt a jogsértés megszüntetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására [2001. évi LXIV. tv. 61/J. § (7) bek.].

A Kötv. részletesen tartalmazza a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulása iránti kérelem tartalmára és az eljárás szabályaira vonatkozó rendelkezéseket is. A kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozó tevékenység megelőzésének és az ellenőrzés rendjét, valamint a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozzájárulása iránti kérelem benyújtásának részletes szabályait külön kormányrendelet fogja tartalmazni [2001. évi LXIV. tv. 93. § (1) bek. t) pont].

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt