A régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a szakértőkre vonatkozó előírások mellett számos más, a régészeti tevékenységet érintő jogszabályt is módosított. A régészeti bontómunka végzésének szabályai és az előzetes régészeti dokumentációhoz kötött beruházások listája is módosult. A Kormány módosította az örökségvédelmi engedély alapján végezhető tevékenységek meghatározását is, így például már állvány létesítéséhez is szükséges a hatóság engedélye.

A jogalkotó pontosította, hogy az utak építésének engedélyezése kapcsán a kulturális örökségvédelmi szempontok figyelembe vételéhez mit szükséges az építtetőnek becsatolnia az engedély iránti kérelemhez.

A 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenység, és a régészeti tevékenységet érintő jogszabályok mellett (393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet) az ideiglenes védelem alatt álló védett értékekkel kapcsolatos örökségvédelmi bírság előírását is módosította, és magasabb bírsággal sújtható az, aki nyilvántartott régészeti lelőhelyekben okoz kárt.

2013. december 31. napjától a műemléki érték és a régészeti lelőhely védetté nyilvánításának kezdeményezését külön eljárásban, más-más hatóságnál lehet elindítani. A 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet tartalmazni fogja a műemléki védettség megszüntetésének szabályait is. Egy adatlap kitöltésével lehet kezdeményezni a műemlékké nyilvánítást, és a polgármester véleményét is ki kell kérni az eljárásban.

A régészeti szolgáltatást végző múzeumoknak 2013. január 1-jével egy jelentősen átalakult, a feltárásra jogosult intézményekre általában hátrányos szabályrendszerrel kellett megismerkedniük. A beruházások gyorsítását – és ezáltal a régészeti munkára fordítható idő és költség csökkentését – célzó szabályok új elemét tartalmazza a 2013. évi CCXVII. törvény. A jogszabály a nagyberuházásokra vonatkozó szabályokat is érintette.

A muzeális intézmények működésének alapjait, illetve a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit, valamint a kulturális javak körének pontosabb meghatározását, új kategóriák bevezetését (nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény, közérdekű kulturális érték) célzó 2013. évi CCXVII. törvény érintette a régészeti szerződéseket és a műemlékek hasznosításának szabályait is. Az új törvény létrehozott egy, az Országgyűlés elnöke által vezetett testületet: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságát.

A 44/2013. (VIII. 9.) BM rendelet hét ingatlanegyüttest helyezett kiemelten védett, illetve fokozottan régészeti lelőhelyként védelem alá.