Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

02.4. Építésügyi hatóságok

2010. január 1-jén még 394 elsőfokú építésügyi hatóság működött, amelyből 284 volt építésügyi körzetközpont. A 2013. január 1-jétől kialakított hatósági rendszerben már több szinten oszlottak el az elsőfokú építésügyi hatósági jogkörök, és a hatóságok száma is jelentősen csökkent: 197 általános, illetve 59 kiemelt hatóság látta el a korábbi (és kiegészített) elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. A Kormányhivatalok 2015. április 1. napjától megvalósuló integrációja az építésügyi hatósági rendszerben is változásokat eredményezett, majd az építésügyi hatósági rendszer 2020. március 1. napjával újabb mérföldkőhöz érkezett. A 2019. évi CX. törvény rendelkezett arról, hogy a jegyzői és kiemelt (járási) építésügyi hatóságok a kormányhivatalokban egyesültek egy építésügyi hatóságként. 2020. március 1. napjától, már kizárólag a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látnak el építésügyi hatósági feladatokat.

Az építésügyi hatóságok hatásköre a hatályos szabályok alapján

Az építésügyi hatóság az építményekkel (ideértve a hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményeket is) kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre.

A sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építési tevékenység esetén a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is érvényesíti [1997. évi LXXVIII. tv. 5. § (2) bek.].

Az építésügyi hatóságok által ellátandó építésügyi hatósági – állami – feladatokat ide kattintva ismerheti meg.
 

Az építésügyi hatóság 2020. március 1. napjától: a kormányhivatal

Az építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságok – az építmények, építési tevékenységek tekintetében – a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok.

Nem a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok hatáskörébe tartoznak:
a) a sajátos építményfajták,
b) a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek,
c) a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyeinek,
d) az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendeletben meghatározott építésügyi hatósági ügyek, valamint
e) műemlék jókarbantartási ügyek [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. §].

Az illetékes építésügyi hatóságok elérhetőségét az e-epites.hu oldalon ide kattintva találják meg.

2020, márciusáig az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat általános építésügyi hatóságként az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzői és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzői látták el. Az elsőfokú általános építésügyi hatóság 174 járásban és 23 budapesti kerületben működött (összesen 197 hatóság). A Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző volt az elsőfokú építésügyi hatóság (343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (1) bek.). Az általános építésügyi hatóságok hatáskörébe tartozott minden olyan elsőfokú építésügyi hatósági feladat, amelyet jogszabály nem telepített a Járási (Kerületi) Hivatal – 2015. március 30-ig hatályos elnevezéssel a Járási Építésügyi Hivatal, az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal – vagy főként sajátos építményfajták tekintetében speciális építésügyi hatóság hatáskörébe.

Az összesen 59 járásban a járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi feladatkört látott el (ebből 21 járási hivatal az építésügyi mellett örökségvédelmi feladatkörrel is rendelkezett). 

Az építésügyi hatósági hatáskör 2020. március 1-jei módosításáról részletesen ide kattintva tájékozódhat.

Az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációjának tapasztalatairól pedig itt olvashat részletes elemzéseket. 
 

A hatóság ügyintézőinek építésügyi vizsgával kell rendelkezniük

Az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott, a jogszabályban meghatározott feladatokat (így különösen a döntéshozói és döntés-előkészítői feladatokat) ellátó kormánytisztviselőknek építésügyi vizsgát és szakmai továbbképzését is kell teljesíteniük. A 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet tartalmazza az építésügyi vizsgára és szakmai továbbképzésre vonatkozó részletszabályokat [487/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 1. § (1) bek.].
 

Már nincs másodfokú építésügyi hatóság

Az ún. általános, jegyzői hatóságok és a járási hivatalok döntéseivel szembeni jogorvoslati eljárásokban is a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalai jártak el másodfokú hatóságként (343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (5) bek.). 2020 márciusától az építésügyi igazgatásban is kizárólag a közigazgatási per, mint kérelemre induló rendes jogorvoslati forma kezdeményezhető, ezzel a korábbi másodfokú építésügyi hatóságok megszüntetésre kerültek.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium látja el az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok építésügyi szakmai irányítását, tevékenységük koordinálását, felügyeletét, és ennek keretében gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének, alkalmazásának helyszíni ellenőrzéséről is [2/2022. (XII. 28.) ÉKM ut. 1. melléklet 17.3.2. pont 3. alpont].
 

Kormányablakok

Az építésügyi hatóság kormányhivatali integrációját követően a kormányablakok bekapcsolásra kerültek adminisztratív szempontból a feladatellátásba. Az ügyindítás, hiánypótlás, tájékoztatásnyújtás támogatása az egyes kormányablakokban megvalósítható eljárási cselekményeké vált.

A kormányablakok feladatairól és elérhetőségéről itt tájékozódhat.